Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-09-23 / 220. szám

12 MAGYAR SZÓ-A HÍD TUDOMÁNY 2005. SZEPTEMBER 23. Újra lesz amerikai Hold-program BEINDULÓ ŰRIPAR A NASA bejelentése szerint az Egyesült Államok a közeljövőben asztronautákat juttat a Holdra. A programnak alapvető szerepe lesz a következő évtizedekben az USA úripari vállalatainak munkájában. Másolásvédelmi technikát fejleszt Hollywood Hat hollywoodi filmgyár összefogott a ka­lózmásolatok ellen és anyagilag támogatja a MovieLabs (Motion Picture Laboratories) kutatási fejlesztési munkáját. A társaság technológiát fejleszt ki az új filmek mozik­ban való felvételének, valamint a filmek internetes terjesztésének a megakadályozá­sára. A hat filmgyár az első két évben 30 mil­lió dolláros költségkeretet biztosítanak a tár­saságnak. A Motion Picture Association of America (MPAA) szerint az amerikai film­ipar évente több mint hárommilliárd dollár bevételkiesést szenved el a kalózkodás miatt. A filmipar szerint a szórakoztató elektroni­kai ipar által megtett lépések messze nem elegendőek a kalózkodás megakadályozásá­ra. Ezt a hiányosságot kívánja pótolni a MovieLabs fejlesztési munkája. (MTI) Rák ellen is jó lehet a C-vitamin Amerikai kutatók szerint nagy dózisban intravénásán adagolt C-vitamin rák elleni gyógyszerként is hatásos lehet, miközben mellékhatásai kisebbek a szokásos rákellenes gyógyszerekénél. Mark Levine az amerikai nemzeti egészségügyi intézet (National Institute of Health, NIH) munkatársaként évek óta kutatja az aszkorbinsav élő testszöve­tekre kifejtett hatását. Legújabb eredményei­ről az amerikai tudományos akadémia közle­ményeiben (PNAS) számolt be. Az 1970-es években folytatott kísérletek azt sugallták, le­het, hogy a nagy dózisban adagolt aszkorbin- savnak rákellenes hatása van. Később mások megismételték a kísérleteket, de nem észleltek ilyen hatást. Mark Levine és kollégái észre­vették, hogy az eredeti kísérleteknél intravénásán és orálisan adagolták a C-vita- mint, az ismételt kísérleteknél viszont csak orálisan szedett gyógyszert használtak, ezért megismételték a kísérletet. Levine és munka­társai rákos sejt-tenyészeteken próbálták ki az aszkorbinsav hatását. Az intravénás adagolás­nak megfelelő koncentrációjú aszkorbinsav készítmények pusztították a rákos sejteket és közben nem bántották az egészségeseket. Az aszkorbinsavas kezelésnél hidrogén-peroxid szabadult fel, lehet hogy ez a magyarázata a sejtölő hatásnak. Levine szerint az eddigi ne­gatív eredmények oka az volt, hogy szájon át adagolt C-vitaminnal nem lehet a gyógyítás­hoz szükséges koncentrációt létrehozni. Tizenhat gigabites bélyeg A Samsung Electronics bejelentette a világ első 16 gigabites memóriacsipjét, melyet 50 nanométeres gyártástechnológiával készít. Ez az emberi hajszál vastagságának kétezred részével egyenértékű. Összehasonlításul: az Intel processzorokat 90 nanométeres gyár­tástechnológiával készítik, a társaság jövőre áll át a 65 nanométerre. A társaság vezetője, Hvang Csang-gju igazi forradalomnak ne­vezte az új termék érkezését. A flash- memória akkor is megtartja az adatot, ha nincs áramforrásra kötve. A bélyeg méretű 16 gigabites (2 gigabájtos) memóriát azzal népszerűsítették, hogy akár 8000 dalt is rá- tölthetünk. Érdekesebb tény azonban, hogy a mostani termékkel a flashmemóriák vég­képp a merevlemezes adattárolók konkuren­ciájává váltak. Korábban legfeljebb 256-512 megabájtos kártyákat lehetett vásárolni, amik még nem voltak képesek konkurálni a 4-6 gigabájtos merevlemezekkel, (index.hu) Szeptember 21. A közel 100 milliárd dolláros program egy átfogó fejlesztést takar, amelynek keretében új hordozó- rakétát, új űrhajót, a Holdra leszálló és onnan visszatérő űreszközt fejlesztenek ki. Mindezek segítségével négy asztro­nauta landolhat a Holdon és térhet on­nan vissza alkalmanként. Minderre a tervek szerint 2020-ig kerül sor. Az új berendezések jelentős techno­lógiai fejlesztést igényelnek. Az űrrepü­lőgép-korszak során elért eredmények azonban nem vesznek kárba, az ott nyert rakétatechnikai tapasztalatok alapján hozzák létre az új hordozóraké­ta-rendszert. Miután az űrrepülőgépe­ket 2010 körül "nyugdíjazzák", egy új, nagy teherbíró képességű hordozóraké­ta veszi át azok szerepét. Utóbbi sok te­kintetben az űrrepülőgépek rendszerére emlékeztet majd: négy szilárd hajtó­anyagú, oldalsó segédrakétája lesz, az űrrepülőgépek jelenlegi két gyorsító­rakétájához hasonlóan. A programban nemcsak új hordozó- rakéta, de új űrhajó kifejlesztése is sze­repel. Utóbbi a tervek alapján egykor a holdutazáshoz használt Apollo-űrhajók modernizált és háromszor nagyobb vál­tozat^ lesz, amely 2012-re készül el. Az új hordozórakétával Föld körüli pályára állt űrhajó összekapcsolódik a hold­komp modern változatával, és az utolsó fokozat indítja őket égi kísérőnk felé. Háromnapos út végén a legénység átszáll az új generációs holdkompba, majd leereszkedik a Holdra. Az asztro­nauták egyhetes felszíni munka végén térnek vissza a keringőegységhez, majd onnan ismét három nap alatt a Földre. A tervek között egyelőre bizonytalan formában egy átmeneti, időszakosan la­kott holdfelszíni bázis is szerepel. Az új holdprogram célja, hogy a ke­retében kifejlesztett és tesztelt új tech­nológiát az emberes marsutazáshoz tudják majd felhasználni. A nyilvános­ságra hozott tervekkel kapcsolatban Szenzációs üzemanyagcella a Toshibától MEGHAJTOTT JÖVŐ Két éven belül a boltok polcaira kerülnek a metanolos áramforrások, ígéri a Toshiba, miután évekig halogatta a technológia bevezetését. Szeptember 19. Bejelentette a Toshiba, hogy már a 2007-es piaci meg­jelenésre készülve teszteli metanolos üzemanyagcelláit, amelyekben kémiai reakcióval keletkezik áram, adta hírül a Cnet. Bár sokak szerint azért van szük­ségünk üzemanyagcellákra, mert így különféle mérgező anyagoktól kímél­hetjük meg a környezetünket. A fej­lesztőket sokkal egyszerűbb okok moti­válják: az ilyen technológiára épülő megoldások tízszer több áramot tárol­nak, mint egy ugyanolyan nehéz lítiu­mion akkumulátor. Jelenleg kétféle üzemanyagcellát fej­leszt a Toshiba. A száz miíliwattos vál­tozat 3,5 milliliter üzemanyaggal har­mincöt órás készenléti időt biztosít a ki­sebb flashmemóriás zenelejátszóknak, a háromszáz miíliwattos változat pedig 10 milliliter üzemanyaggal hatvan órán át képes működtetni egy merevlemezes lejátszót. A kisebb változat körülbelül akkora, mint egy csomag rágógumi, így példá­ul az Apple iPod Shuffle kiegészítője lehet, a másik pedig akkora, mint egy kártyapakli, azaz inkább az iPod Photo vagy a Toshiba Gigabeat lejátszókhoz passzol. Egyelőre nem tudni, hogy a Toshiba üzemanyagcellái újratölthetőek lesz­nek-e, vagy csak eldobhatós változat készül, ez ugyanis attól függ, hogy a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság miként értékeli majd a parányi cellák biztonsági szabványait. A Toshiba mellett más cégek is fej­lesztenek ilyen cellákat, laptopokhoz, mp3-lejátszókhoz és mobilokboz. Az IBM és a Sanyo Electric közösen készí­tett metanolos üzemanyagcellát Think­Pad laptopokhoz - ez egy kiegészítő dokkolóállomás, amely extra portok he­lyett extra energiát ad. Az üzemanyag­cellákat készítő UtraCell terméke két­szer nagyobb kapacitású, mint egy ha­sonló lítiumion aksi, a Medis eldobható üzemanyagcellájával pedig mobilok, digitális kamerák meg tenyérgépek aksiját lehet feltölteni, (index.hu) azonban sok ellenvéleményt is hallani. Az iraki háború és a Katrina-hurrikán következményei nyomán megfáradt honatyák más célra használnák a pénz­ügyi forrásokat. A NASA vezetése sze­rint a távlati célokat nem szabad a rövid távú problémák miatt törölni. A problé­mákat orvosolni kell, de lehetőleg nem az ilyen, jövőbe mutató tervek kárára - mondják. Mindezek ugyanis nem csak néhány látványos holdraszállást tartal­maznak - az új fejlesztések komoly át­alakulással járnak majd az Egyesült Ál­lamok egész űriparára nézve. (MTI) A Google térképével azonosították egy római villa romjait A Google szabadon felhasználható műholdas fotóin nemrég egy római villa maradványait fedezte fel egy olasz programozó. Az ásatások hamarosan meg is kezdődnek. Egy olasz programozó, Luca Móri a Google Maps és annak letölthető kliensprogramja, a Google Earth fel- használásával bukkant egy ókori ró­mai villa maradványaira szülővárosa, a Pármához közei Sorbolo közelében. A fotók tanulmányozásakor a progra­mozó nagy meglepetésére egy több mint 500 méter hosszú ovális alakú mintát talált az egyik képen. Ez pedig egy7 olyan mára kiszáradt ősi folyóka­nyarulat nyoma, melyet eddig azért nem vettek észre (bár könnyen azo­nosítható), mert a térségről még nem készültek összefüggő légifotók. A programozó a folyómederhez közel szokatlan szögletes árnyékokat is ta­lált. Ekkor gyanút fogott, és a képet tovább tanulmányozva arra jutott, hogy a vonalak eg)7 mára eltemetett épüíet romjait rajzolják ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom