Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-09-23 / 220. szám
Hazai hírek Privatizáció segíthette az Orbán-család vagyonosodását BEFOLYÁSOLT FÖLD Elkészült az Orbán-család vagyongyarapodását viszgáló csonka parlamenti bizottság részletjenetése. A dokumentum a Felcsút környéki földszerzések furcsaságait taglalja. 6 MAGYAR SZÓ — A HÍD MDF: GYANÚS KAMPÁNYPÉNZEK A PÁRTOKNÁL Az ország odáig züllött, hogy ma vezető politikusok az ország nagy nyilvánossága előtt őszintén beismerik, többszörösét költik el a törvény adta lehetőségeknél a választási kampányban - nyilatkozott Miskolcon az MTI-nek Hock Zoltán, az MDF elnökhelyettese. Ennek - fűzte hozzá - semmiféle következménye nincs, éppen ezért azt szeretnék, hogy az Állami Számvevőszéknek legyen nagyobb felhatalmazása a pénzek ellenőrzésében, és legyenek szankciók is. Hangot adott azon feltételezésének, hogy ma tisztázatlan pénzeszközökkel kampá- nyolnak a nagyobb pártok. "Elemi érdeke a politikának az, hogy visszaszerezze a társadalom bizalmát" - szögezte le. Az MDF elnökhelyettese kitért arra is: nem lehet a voksszerzésnek állomása az, hogy ha "ellenzékben vagyunk, akkor állítsuk le a privatizációt, ha meg éppen kormányon vagyunk, akkor privatizálunk." (MTI) Áder: a többség támogatja a NEMZETI VAGYONSZERZÓDÉST A Fidesz közvélemény-kutatást készíttetett a privatizációról, amelyből kiderül, hogy a megkérdezettek közül még az MSZP-re szavazók 92 százaléka is egyetért a nemzeti vagyonszerződés gondolatával, mondta el Ader János frakcióvezető a képviselőcsoport ülésén. A politikus közölte, a közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek közül a Fidesz-szavazók 98 százaléka és az MSZP-re voksolók 92 százaléka ért egyet azzal, hogy meg kellene határozni a nemzeti vagyon azon körét, amelyet a mindenkori kormány nem adhat el. "Vajon Gyurcsány Ferenc meghall- ja-e a magyar választópolgárok véleményét, és figyelembe veszi-e a következő hetek, hónapok privatizációs döntései során?" - tette fel a kérdést Áder János. (MTI) Átkeresztelné a belvárosi jobboldal a Roosevelt teret Átkeresztelné a belvárosi jobboldal az V. kerületi Roosevelt teret, és Széchenyiről nevezné el. A névváltoztatást egy belvárosi lakos kezdeményezte, és azzal indokolta javaslatát, hogy Roosevelt is felelős Magyarország orosz megszállásért. A terek, utcák elnevezése a Fővárosi Önkormányzat döntési kompetenciája, ezért jó eséllyel nem fenyeget a névváltoztatás veszélye. Az indítványt megszavazta Rogán Antal, a Fidesz helyi képviselője, a párt kampányfőnöke is, aki azt mondta, nem ideológiai okokból voksolt a névváltoztatás mellett, hanem mert a frakciófegyelem köti. A testületnek döntenie kellett arról is, hozzájárul-e ahhoz, hogy szobrot állítsanak Bajcsy Zsilinszky Endrének, a róla elnevezett út elején. A testület többsége megszavazta az előterjesztést, ellene voksolt viszont Rogán, akinek "természetesen semmi baja Bajcsy Zsilinszky Endrével". Protestszavazatát azzal indokolta, hogy addig nem fog egyetlen szoborállítást sem támogatni, amíg a budapesti Szabadság téren nem állítanak emléket a kommunizmus áldozatainak, (index.bu) Szeptember 21. A piaci átlagár feléért jutott hozzá Orbán Viktor miniszterelnök felesége, Lévai Anikó azokhoz a Felcsút környéki földekhez 2001-ben, amiknek értéke a következő években a megyében általános árnövekedést felülmúlva többszöröződött meg. Ez derül ki az Orbán család vagyongyarapodását vizsgáló csonka, azaz fideszes képvielők nélküli bizottságnak nem végleges rész- jelentéséből. A dokumentumban rámutatnak, hogy a 6 millió forintért vásárolt 54 hektáros termőföldek ma már 34 millió forintot érhetnek, és mivel elhelyezkedésük miatt belterületté nyilváníthatók, értékük még tovább nőhet. A földeket Lévai Anikó 2001 októberében vásárolta meg Bognár Sándortól, aki a frissiben privatizált Herceghalmi Kísérleti Gazdaság (HKG) 1999-ben minden előkészítés nélkül kinevezett vezérigazgatójaként jutott hozzá helyi tulajdonosoktól. 2001-ben Bognár magánemberként "hajtotta fel" a 9 bejegyzett földterületből álló földet az Orbán családnak, derült ki a Magyar Hírlap 2002 tavaszán készült cikksorozatából. A gazdáktól a földeket hektáronként 300 ezer forint körüli áron vásárolhatták fel nyáron és ősszel strómanok, hiszen csak magányszemélyek vásárolhatnak termőföldet Magyarországon. A HKG-t 2001 októberében privatizálták kedvezményes lejáratú állami hitelek (20 év, 3 százalékos kamat) segítségével, és a cégben tulajdonos lett Bognár Sándor is. A HKG egyike volt az Orbán-kormány idején kiemelten privatizált 12 állami agrárcégnek. A HKG végül - a kormány által meghirdetett programmal ellentétben - jobbára Orbánhoz és a Fideszhez közel álló személyek által tulajdonolt cégek birtokába került (így a Gansperger Gyula és a Zachariás János által közvetetten tulajdonolt Nagygazdász Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Kft-hez). A javaslattervezet szerint az értéknövekedésben közrejátszott egy szokatlanul magas, 3 milliárd forintos állami támogatás is, amit többek között Felcsútot és Alcsútdobozt felölelő kistérség kapott 2005. SZEPTEMBER 23. a vízelvezetési gondok megoldására 2001-ben. Ez az összeg a Fejér megyében elosztott pénzek 90 százaléka volt, miközben a támogatott települések nem számítottak árvízvédelmi szempontból a legrászorultabbak közé sőt: a pályázatot azután nyújtották be, hogy az Ország- gyűlés már döntött a támogatásokról. A beruházások után az Ml-es autópálya közelében található termőföldárak jelentősen megemelkedtek, tartalmazza a jelentés. 2005-ben mind Alcsútdo- bozon, mind Felcsúton az átlagos földárak 150 százalékkal voltak magasabbak, mint 2002-ben, ezalatt a megyei átlagár csak 84 százalékkal növekedett. Ma az átlagos ár a megyében 33, Alcsút- dobozon 50, Felcsúton pedig 45 ezer forint négyzetméterenként. A jelentéstervezet megállapítja, hogy bár a család tulajdonába került termőföldek felértékelődését eredményező döntések ugyan nem miniszterelnöki hatáskörben születtek, de Orbán Viktor jóváhagyása nélkül nem hozhatták volna meg őket. A Magyar Hírlap által korábban megkérdezett szakértők szerint a tulajdonképpen állami pénzekből (vízügyi támogatás, kiemelt privatizáció kedvező feltételekkel) felértékelt földek könnyen extraprofítot hozhatnak, ha továbbadják, belterületté nyilvánítják, vagy ipari parkként értékesítik. A bizottságnak Orbán elmondta, hogy a többek között Lévai Anikó által tulajdonolt felcsúti földek belterületté nyilvánítása szóba került a faluban, de ezt az ő kérésére leállították, és ígérete szerint a jövőben is így fog eljárni. A bizottsági részjelentés sok új megállapítást nem tartalmaz az akkoriban a Magyar Hírlapban született cikkekhez képest, (index.hu, Magyar Hírlap) Sólyom is felment a Zengőre A köztársasági elnök részvételével zajlott le a zöldszervezetek immár hagyományos Zengő-túrája. Tavaly egy NATO-lokátoráílo- mást akartak a Zengő tetejére telepíteni, a környezetvédők, köztük Sólyom László, pedig megakadályozták ezt. Az államfő és felesége mintegy félezer környezetvédő és szimpatizánsaik társaságában gyalogolt fel a Mecsek 682 méter magas csúcsára. Útközben civil képviselőkkel társalgóit, a csúcson álló vendégházban aláírta a Zengő emlékkönyvet, s miután megmelegedett az őrtűznél, az egykori Zengővárról szóló régészeti előadást is meghallgatott. A Zengőre tervezett katonai radar ügye kapcsán Sólyom László az MTI-nek augusztus elején adott interjújában úgy fogalmazott, hogy álláspontja szerint csak akkor lehet alkotmányos a lokátor megépítése, ha bebizonyították, hogy nincs semmilyen más lehetőség. Ilyen bizonyítékot mindeddig nem szolgáltattak. A 2004 őszén nyilvánosságra hozott szakértői jelentés szerint is van alternatív megoldás. (origo.hu) "Nem a magántőke menti meg a " A Fidesz tiltakozik az ellen, hogy az önkormányzatok kormányzati befolyásra országszerte kórházak privatizációját készítik elő - közölte a Fidesz egészségügyi szakpolitikusa. Olyan kórházak magánosítását készítik elő, amelyek nemrég hatalmas fejlődésen mentek keresztül, és komoly tartalékokkal rendelkeznek - mondta Mikola István, aki szerint az egészségügyi ellátás biztonságát, a szolgáltatásokhoz történő hozzáférést veszélyeztető folyamatok indultak el, amelyet meg kell akadályozni. Az Orbán-kormány egészségügyi minisztere kiemelte: a privatizációra kiszemeltek közé tartozik az egymilliárd forintos tartalékkal rendelkező szombathelyi megyei kórház, a székesfehérvári kórház, amely az egyik legnagyobb az országban, a "Fidesz-kormány által felújított" nagy- kanizsai kórház, a pécsi nagykórház, valamint a veszprémi kórház is. "A jelenlegi egészségügyi miniszter Veszprémbe igyekszik: már készíti magának a terepet, óriási beruházásokat csoportosítanak oda, a miniszter a visszavonulását készíti elő" - mondta Rácz Jenőről. A fideszes politikus emlékeztetett arra, hogy a tavaly decemberi, eredménytelen népszavazáson kétmillió ember szavazott a kórház-privatizáció ellen, és most a döntéshozók ezt figyelmen kívül hagyják. A Fidesz károsnak tartja a harminc ANTSZ-laboratóri- um napirenden lévő privatizációját, és mindent megtesz annak megakadályozására. Mikola szerint félő, hogy a laboratóriumokat megszerző magántársaság újabb és újabb igényekkel élve egyre több pénzt fog tudni "kiszakítani" az egészségbiztosítási pénztárból, nehéz helyzetbe hozva az egészségügy többi területeit. "Sehol a világon nem a magántőke menti meg a kórházakat, mindenütt állami felelősségvállalással működnek" - tette hozzá a volt miniszter. (MTI) Lévai és Orbán: kéz kezet fog?
