Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-09-23 / 220. szám

4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Amerika hírei 2005. SZEPTEMBER 23. AZ ÉSZAK-AMERIKAI LAPOK SZEMLÉJE Szeptember 20-21 Washington Post A Washington Post a. Katrina hurrikán miat­ti súrlódásokról ír a Republikánus Párton belül. A napilap szerint a kongresszusi republikánusokat nem nyűgözi le a Fehér Ház „nyitott pénztárca” stratégiája, és konkrétumokat szeretnének látni a katasztrófa sújtotta területek újjáépítésével kapcsolatban. Washington Times Amerikai tisztviselők állítása szerint az észak-koreai kormány hamis 100 dolláros bankjegyeket gyárt, és kínai bűnszövetkeze­tekkel együttműködve árusítja azokat a nemzetközi piacon. Az úgynevezett "szuper- bankjegyekkel'' kapcsolatos részletekre azu­tán derült fény, hogy a múlt hónapban több amerikai városban is letartóztattak olyan bű­nözőket, akik eg}; hamis pénzt, fegyvereket, drogokat és cigarettákat csempésző ázsiai al­világi csoporttal álltak kapcsolatban. A Bush-adminisztráció egyik magas rangú tisztviselője szerint a 10 vádemelés egyiké­ben jelent meg először az észak-koreai kor­mány, mint a pénzhamisításban részt vevő szereplő. A washingtoni Heritage Foundation szakértője szerint Eszak-Korea már több mint eg}' évtizede gyárt és terjeszt hamis 100 dolláros bankókat. National Review Online A neves konzervatív magazin, a National Review honlapja írja, hogy John McCain szenátor - Bush elnök egykori ellenfele a 2000-es előválasztások során - most még egy okot adott arra, hogy a konzervatív tábor ne kedvelje: McCain az egyik kaliforniai kong­resszusi mandátumért folyó küzdelemben a liberális Marilyn Brewert támogatja a kon­servativ John Campbell-lel szemben. Né­hány évvel ezelőtt McCain szenátort tartot­ták az egy ik legesélyesebbnek arra, hogy George W. Bush helyett megszerezze a Re­publikánus Párt elnökjelölését. AEI-Brookings Joint Center A neves konzervatív American Enterprise Institute és az inkább balra húzó Brookings Institution már-már példátlan módon, közös projekt keretében elemezi az iraki háború költségeit. Bár a kutatók leszögezik, hogy számításaik pontatlanok, melyekhez nem vettek figyelembe makroökonómiai hatáso­kat sem (mint például a háború hatását az olajárakra), a következő eredményre jutot­tak: 2005 augusztusáig az USA-nak 255 mil­liárd dollárba, szövetségeseinek 40 milliárd- ba, míg Iraknak 134 milliárd dollárba került a konfliktus. A háború költsége eddig meg­közelítően 428 milliárd dollár volt összesen. A másik oldalon az úgynevezett elkerült költségek állnak, melyek például abból ered­nek, hogy már nem kell az ENSZ-szankciók betartására költeni, illetve hogy a Szaddám- rezsim már nem gyilkolja az alattvalóit. Az elkerült költségek számszerűsítve 116 milli­árd dollárt tesznek ki. 2015-ig kivetítve a ku­tatók úgy vélik, hogy az Egyesült Államok­nak 604 milliárd dollárba, a szövetségesek­nek 95 milliárd dollárba, Iraknak pedig 306 milliárd dollárjába fog kerülni a háború, így összesen ezermilliárd dollár körül lesz a tel­jes költség. (Magyar Nemzet Online) Szeptember 21. Megkezdték a haza­tért lakosok újbóli evakuálását New Orleansból, Louisiana államban pedig rendkívüli állapotokat hirdettek, mivel az előrejelzések szerint a Rita -hurrikán elérheti a Katrina sújtotta területeket is. Mintegy ötszáz busz költözteti ki azokat az embereket, akik már vissza­tértek otthonaikba azok után, hogy a Katrina letarolta a várost három héttel ezelőtt - jelenti a BBC. Ezreket, akik Texasban találtak menedéket a korábbi pusztítások elől, most Arkansas és Tennessee államokba költöztetik. Szak­értők attól tartanak, hogy az ismét fel­korbácsolt hullámok áttörik az ideigle­nesen megerősített gátakat, és a víz is­mét elönti a várost. A hurrikán közeledte miatt az olaj- társaságok már óvintézkedésként több száz alkalmazottjukat menekítették ki a Mexikói-öbölből. Szerdán egy dollárral emelkedett az olaj hordónkénti ára az ázsiai piacokon, jelenleg 67 dollár 22 Szeptember 20. A közvélemény-ku­tatás közzétett adatai szerint az amerika­iak 58 százaléka helyteleníti, ahogy az elnök az ország ügyeit irányítja, különö­sen az iraki háborút, illetve a Katrina hurrikán utáni mentést. Ez a legrosz- szabb mutató az USA Today/CNN/ Gallup eddigi felméréseiben. Az elnök támogatottsága már saját pártjában is fogyni kezdett. A megkérdezettek 30 százaléka a Ré­cémért kötnek üzletet. A kőolaj ára an­nak ellenére nő, hogy az OPEC orszá­gok úgy határoztak, hogy újból kétmil­lió hordóval növelik a kitermelésüket. Kuba északi részén már áradásokat okoz a Rita hurrikán, amely megerősö­dött és a mexikói öböl felé tart, s már elérte a Florida Keys szigetcsoportot. Az amerikai nemzeti hurrikánközpont szerint Rita akár olyan veszélyes is le­het, mint Katrina, amely három hete hatalmas pusztítást végzett a déli álla­mokban. Rita közeledését hatalmas esőzések és viharos szél jelzi az Egyesült Álla­mok dél-keleti partján. A kedden meg­erősödött hurrikán az előrejelzések sze­rint szerdán elérheti a négyes erősséget az ötfokozatú hurrikánskálán. (Ugyan­ilyen erősségű volt három hete a Katrina hurrikán, amely csaknem ezer halálos áldozatot követelt és hatalmas pusztítást végzett Louisiana és Alabama államokban.) publikánus Párt, 36 százaléka a Demok­rata Párt hívének mondta magát, 3 3 szá­zalék pedig pártoktól függetlenek. Az utóbbiak kétharmada nem ért egyet az­zal, ahogy Bush elnöki feladatait ellátja. A felmérés azt mutatja, hogy az el­nök megítélésének romlását a múlt hé­ten mondott, a Katrina hurrikánnal kapcsolatos hibákat beismerő és nagy­szabású újjáépítési programot meghir­dető New Orleans-i beszéde sem tudta megállítani. A megkérdezettek 56 szá­zaléka szerint az elnököt nem az igazi együttérzés, hanem politikai megfonto­lások vezérelték. A felmérésben szereplők háromne­gyede tartja szükségesnek, hogy ne kongresszusi, hanem függeden bizott­ság vizsgálja ki a katasztrófával kapcsola­tos hatósági késlekedés okait. Az amerikaiak 54 százaléka úgy véli, hogy a katasztrófa utáni helyreállítás óriási költségeit az iraki háborús kiadá­sok csökkentésével kellene finanszíroz­ni. A megkérdezetteknek csak 6 százalé­ka ért egyet Bush finanszírozási javasla­tával, a hazai költségvetési programok lefaragásával. A felmérésben részt vevők közel két­harmada, 63 százaléka követeli az Irak­ban állomásozó amerikai erők kivonását, és 59 százalékuk tartja hibának Irak megtámadását. (MTI) A forgószél már elérte a Florida Keys szigetcsoport déli részét, ahonnan korábban 80 ezer embert szólítottak fel lakóhelyük elhagyására, de sokan ott­hon maradtak. Miami-Dade megye tengerparti területeiről 130 ezer em­bernek javasolták, hogy ideiglenesen utazzanak el. Bush elnök ismét a tér­ségben, New Orleansban volt, s aláírta a floridai szükségállapot kihirdetéséről szóló dekrétumot. A szükségállapotot a kormányzó, Jeff Bush - Bush elnök öccse - hirdette ki. (BBC, hirado.hu, Ma­gyar Rádió, portfolio.hu) Kivégezték a New York Times munkatársát Egy amerikai lapnak dolgozott az az újságíró, akit holtan találtak Irak­ban. Szabályos kivégzést hajtottak végre a New York Times munkatár­sán: az áldozat kezeit összekötötték, mielőtt fejbe lőtték. Szeptember 19. A New York Ti­mes munkatársa volt az a személy, akinek holttestét az iraki Bászrában találták meg - jelenti a Reuters. Az újságírót néhány órával korábban ra­bolták el a dél-iraki kikötővárosban - közölték az áldozat családtagjai. Az iraki Fakher Haider két és fél éve dolgozott az amerikai napilap­nak. Halálát a lap bagdadi munka­társai is megerősítették. Kórházi for­rások szerint a férfit, akire összekö­tözött kezekkel találtak rá, főbe lőt­ték. Az újságíró lakására négy', magát "biztonságiaknak" nevező férfi hatolt be, s azt állították, nyomozás kereté­ben szeretnék kihallgatni az újság­írót, akit később a kocsijából kiránci- gálva hurcoltak el. Az áldozat holt­testét néhány órával később a város elhagyatott területén találták meg. (Magyar Nemzet Online) Szerkesztette: Fazekas Krisztina Bush népszerűsége mélyponton CSÖKKENŐ MUTATÓ Az amerikaiak többsége most első ízben nem tartja George Bush amerikai elnököt erélyes és határozott vezetőnek a Gallup intézetnek az USA Today napilap és a CNN bírtelevíziő megbízásából készült felmérése szerint. A Rita hurrikán elérheti a Katrina sújtotta területeket is ISMÉT VESZÉLYBEN Már áradásokat okozott Kuba északi részén, és Louisiana és Texas állam partjai felé halad a Mexikói-öböl felett egyre erősödő Rita hurrikán, mely szakértők szerint a nemrég hatalmas pusztítást végzett Katrina erejét is elérheti. Az újabb veszedelmes szélvihar közeledtével megkezdték a hazatért lakosok evakuálását New Orleansból, Louisiana államban pedig rendkívüli állapotokat hirdettek ki. A hírre ismét emelkedni kezdett a kőolaj világpiaci ára. ; Floridai eső: újrainduló áradások? $ Bush Louisiaában: már nem meggyőző?

Next

/
Oldalképek
Tartalom