Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-09-16 / 219. szám

12 MAGYAR SZÓ —A HÍD I Több a szerves anyag a Tempel 1-ben, mint várták ÜSTÖKÖSSEL JÖTT A Tempel 1-ből kicsapódó por és gáz lényegesen több szénrészecskét tartalmazott, mint azt várták, megerősítve a gyanút, hogy az üstökösök szerepet játszottak a földi élet kialakulásában, írta meg adpace.com. Hasonlít a Földre a Titán Ugyanolyan fontos helyen van a Naprend­szerben a Föld és a Szaturnusz Titán nevű holdja, ezért sok mindenben nagyon hasonlí­tanak egymásra. A Cassini-Huygens űrmisz- szióban résztvevő tudósok szerint sok olyan jelenség van, amely a Földön és a Titánon egyaránt megtalálható, ilyen például a szél, eső, vulkáni tevékenység és a tektonikus akti­vitás. Egyesek szerint még élet is lehet a Titán fagyos világában. Bár a Titán felszíne túlságo­san hideg - mínusz 178 Celsius fokos - ahhoz, hogy ott bármi életben maradjon, David Grinspoon szerint a forró források közelében viszont könnyen életben maradhatnak bakté­riumok. A Titánon végbemenő folyamatok persze teljesen mások, mint a Földiek, példá­ul sok esetben a metán látja el azokat a felada­tokat, amelyeket nálunk a víz. (bbc.hu) Alkoholbíró gén A gyümölcslégy az emberhez hasonlóan ké­pes kialakítani bizonyos fokú alkohoitürő-ké- pességet, s ezt annak a génnek köszönheti, amelyet most fedeztek fel a würzburgi egye­temen. A kutatók szerint a "másnaposság­gén" szerepe akkor válik fontossá, amikor a szervezetnek valamilyen stresszel kell meg­küzdenie. Az olyan gyümölcslegyek, ame­lyeknél nem működik már megfelelően ez a gén, lényegesen érzékenyebbek a hőre és a mérgekre, no meg az alkoholra, hamarabb "berúgnak". Az ilyen legyek a kísérletek tanú­sága szerint nem olyan könnyen szoknak hoz­zá a növekvő alkoholmennyiséghez, mint ge­netikailag ép társaik, amelyeknél az alkohollal való egyetlen találkozás is elég ahhoz, hogy jobban elbírják a második "ivászatot". Á würzburgi biocentrum két munkatársa, Henrike Scholz és Mirjam Franz azt reméli, hogy a kutatások révén új ismeretekhez jut­hatnak az ember alkoholfüggőségével kapcso­latban. Ezt arra alapozzák, hogy megállapítá­suk szerint a rovarok szervezete az emberéhez hasonlóan működik. A gyümölcslegyek is hozzá vannak szokva az alkohollal való érint­kezéshez, mert petéiket szívesen rakják túl­érett gyümölcsökbe, amelyekhez az alkoholos illatok vezetik őket. (MTI) Illegális a Kazaa Egy bíróság döntése értelmében a Kazaa fájl­cserélő felhasználói megsértik a szerzői jogo­kat. A bíróság utasította a szolgáltatás nyújtó­it, hogy gondoskodjanak a jogvédelemről. Öt­ven ügyvéd képviselte a nagy' lemezkiadókat és további 25 amerikai, európai és ausztrál cé­get abban a perben, amelynek célja az volt, hogy a zeneipar nagyjai bebizonyítsák: a Kazaat kifejlesztő és üzemeltető Sharman Networks felelős a hálózatán zajló jogsér­tésekért. Az alperesek között a Sharman mel­lett megnevezték a LEF Interactive-ot, a p2p- technológiát biztosító Altnetet, az utóbbi cég­hez tartozó Brilliant Digital Entertainmentet, magánszemélyként pedig a Sharman és az Altnet vezérigazgatóit és technikai igazgatóit is. A két éve bejegyzett Sharman számos tá­madást átvészelt: 2003 áprilisában egy az amerikai lemezkiadók szövetsége, a RIAÄ ál­tal indított perben mondta ld egy szövetségi bíróság, hogy a Kazaa-hoz hasonló rendsze­rek üzemeltetése nem sért törvényt (igaz, ez­után a RIAA magukat a felhasználókat fogta perbe). Decemberben a holland Legfelsőbb Bíróság hozott hasonló értelmű ítéletet, im­már kifejezetten a Kazaa ügyében. Szeptember 14. A kutatók elismerték, hogy ennek az egy égitestnek az elemzé­se után nem lehet általános érvényű igazságokat kijelenteni, hiszen nem lehet tudni, hogy a Tempel 1 mennyire átla­gos üstökös. Ugyanakkor remélik, hogy pontosabb képet kaptak arról, hogy mi­lyen anyagokat hoztak az üstökösök a Földre 4,5 milliárd évvel ezelőtt. Szénhidrogéneket jóval nagyobb mennyiségben találtunk, mint amire számítottunk, és több olyan anyagot is felfedeztünk a porban, amit eddig még nem sikerült azonosítani, lelkesedett a Marylandi Egyetem csillagásza, Michael A'Heam, a NASA's Deep Impact külde­tésének vezető tudósa. Ezek az első komolyabb tudományos beszámolók a találkozás óta. A Deep Impact az előzetes terveknek megfelelő­en július negyedikén a hat kilométer át­mérőjű Tempel 1 üstökös közelébe érke­zett, és kilőtte az égitestre töltetét. A mo­sógép méretű, 372 kilós szerkezet helyi idő szerint hét óra előtt tíz perccel csapó­dott be a Tempel 1-be, hogy kiszakítson Szeptember 13. A kutatócsoport az új technológia kétféle felhasználását terve­zi: vagy mozgó orvosi csipként képzeli el, amely azonosítja a betegséget a szer­vezeten belül, vagy alakváltoztató anya­gok alaptechnológiájaként szeremé al­kalmazni. David Leigh, az Edinburgh-i Egyetem professzora szerint a csepp be­mutatta, hogyan lehet molekuláris gépe­ket sikerrel integrálni a szabad szemmel is látható világba. "Bár a gépek csupán egyetlen nanométert mozdulnak, mégis képesek a cseppet egy egész milliméter­belőle egy darabot. Ennek az volt a célja, hogy, az égitest szerkezetét a szonda ele­mezni tudja. Az óránként 37 ezer kilo­méterrel száguldó lövedék becslések sze­rint száz méter átmérőjű krátert vájt az üstökösbe. Horst Uwe Keller, a német Max Planck Intézet munkatársa elmondta, hogy a becsapódás során 5500 tonna víz került az űrbe, több más jégfajta - példá­ul széndioxid, szénmonoxid, és ammó­niajég - kíséretében. De a porfelhőben ennél sokkal több anyag volt, A'Heam elmondta, hogy a felhőt elemezve talál­tak hidrogén-cianidot, metil-cianidot, acetilént és formaldehidet, ezen kívül még több olyan szerves anyagot, ami azonosításra vár. Az, hogy ezekből az anyagokból ilyen nagy mennyiségben találtak a Tempel 1-en feltételezi, hogy a korábban sejthetőnél nagyobb az össze­függés az üstökösök és a földi élet kiala­kulása között, mondta A'Heam. A kutató elmondta, hogy a becsapódó test ferdén találta el a Tempel 1 felszínét, és pár tíz méter mélyre fúrta be magát, rel odébbtolni. Ez olyasminek felel meg, mintha egy dugattyú csupán egyetlen millimétert mozdulna, mégis képes len­ne felemelni egy kétszer akkora tárgyat, mint a Kanadai Nemzeti Torony" - ma­gyarázta a kísérlet jelentőségét Leigh. A folyadék felszínére illeszkedő apró, hosszúkás gépek normál állapotukban úgynevezett Brown-mozgással, vadul ugrálnak fel és le. Robert Brown termé­szettudós a folyadékban lévő részecskék mozgását 1827-ben írta le. Eszerint a ré­szecskék a folyadékban sűrűségüknek megfelelő szabályos esés vagy emelke­dés helyett tökéletesen szabálytalan mozgást végeznek. Amikor az edinburghi kutatócsoport ultraibolya fénnyel stimulálta a moleku­láris gépeket, a kémiai reakció eredmé­nyeként a buborék és a folyadék felszíne megváltozott. A drámai átalakulást kö­vetően a csepp felületi feszültsége nőtt és megmozdult, majd egy millimétert haladt. Leigh professzor nem tagadta, hogy korai egy törvényszerűség bizonyításá­ról beszélni, de a kísérlet legalább meg­erősítette azt a feltételezést, miszerint a természet képes hasznosítani a moleku­láris gépeket. David Leigh szerint csak idő kérdése, hogy a folyamat pontos mi­kéntjére is rájöjjenek, (index.hu) de az üstökös belsejéről egyelőre nem tudtak többet mondani a tudósok, mert a krátert eltakarta a porfelhő, amit még nem sikerült számítógéppel kiretusálni. A tudósok azt várták, hogy előbb- utóbb sűrűbb részt ér az Impactor, de ez nem következett be, amiből arra követ­keztetnek, hogy az üstökös 75-80 száza­léka üres tér. Korábban mocskos hógo­lyóként tekintettek ezekre az égitestekre, mert úgy gondolták, hogy belül jégből állnak, kívül pedig por fedi őket. Most azonban sokkal inkább úgy néz ki, hogy a vékony felszíni jégréteg alatt ritka, lyu­kacsos szerkezetet találunk, (index.hu) Megtalálták a világ legrégibb halászhálóját Meglepő régészeti felfedezés tör­tént Dél-Koreában, amikor a félszi­get déli csücskénél megtalálták egy 8000 éves halászhajó maradványait. A régészeket már az is komolyan meglepte, amikor júniusban több ál­latábrázolásokkal díszített agyag­edényt találtak a helyszínen. Később a jelenlegi tengerszint alatt két mé­terrel rábukkantak egy i.e. 6000-ből származó, fenyőfából faragott újkő­kori halászhajó maradványaira is. Az állami múzeum munkatársai szerint szinte csoda, hogy a hajó ilyen jó ál­lapotban megmaradt. A régészek szerint a világ legré­gebbi hajóját találták meg a földben. A hajó maradványai 3 méter hosszú­ak és 60 centiméter szélesek, míg az eredeti hajó minden valószínűség szerint 4 méter hosszú lehetett. Ko­reában mostanáig csak a Shilla- és Koryo-korszakból találtak hajókat, melyek kevesebb mint 1000 évesek lehettek. (mult-kor.hu) TUDOMÁNY 2005. SZEPTEMBER 16. ‘_jtrnmm ................. i Kilövell az üstökös: gyanús “küldemény” Nanogépek cipelték a cseppet EGY CSEPPNYI LÉPÉS Edinburgb-i tudósok molekuláris gépekkel folyadékban úszó apró buborékot mozdí­tottak el. Ez első hallásra nem túntk nagy eredménynek, valójában mégis az, mert a mozduló csepp új távlatokat nyitott a molekuláris szintű technológiában. A titok azokban a miltiméter milliomoarésze méretű "szerkezetekben" rejlik, amelyek bevon­ják a folyadék felületét, és előrebajtják a cseppet. Elmozdítva: Ids mozgás neki, nagy nekünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom