Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-09-02 / 218. szám
TUDOMÁNY 2005. SZEPTEMBER 2. Hagyományőrzők a csimpánzok? ÁLLATI KULTÚRÁK Egy csimpánzcsapatnál megfigyelték, bogy amikor eszközt használnak a táplálék megszerzésében, ragaszkodnak ahhoz a trükkhöz, amit a csapat többi tagjánál látnak. Ez azt mutatja, hogy a csapaton belül egy olyan kulturális normát követnek, amit társaiktól tanulnak (szociális tanulás). A kutatók szerint ez újabb bizonyítéka lebet annak, bogy a csimpánzok rendelkeznek a kultúra nagyon egyszerű kezdeményével - írja a Nature online hírszolgálata. 12 MAGYAR SZÓ —A HÍD Őssejt-kísérlet szívműtéteknél Augusztus 27. A pittsburghi orvosi egyetem - University of Pittsburgh Medical Center (UPMC) - sajtóközleményben tudatta, hogy újabb engedélyt kapott az amerikai élelmiszer- és gyógyszer hatóságtól (FDA) őssejtekkel végzett klinikai kísérletekre. Az egyetem májusban már kapott hasonló engedélyt, hogy a szívátültetésre váró páciensekbe ideiglenesen beoperált szerkezetek mellé őssejteket is adagoljanak. A mostani engedély a szokásos szív-koszorúér áthidaló műtétek (bypass) során végzett őssejt-terápiára vonatkozik. A kísérlet során a biztonság és a kivitelezhetőség mellett azt is vizsgálják, hogy mennyi őssejt szükséges az optimális eredményhez. A szokásos sebészeti és katéteres beavatkozásokkal javítani lehet a szívműködést, de egyikkel sem lehet helyreállítani a sérült szív-szöveteket. Az őssejtektől azt várják, hogy az elsatnyult szívizmot Új, erőteljes sejtekkel népesítik be. Ilyen műtéteknél eddig még nem volt teljesen korrekt, minden más hatást kizáró klinikai kísérlet őssejtekkel. (MTI) Műholdas óriásvállalkozás SZÜLETETT Augusztus 29. A globális műholdas távközlésben vezető, bermudai bejegyzésű Intelsat nemzetközi műholdtársaság bekebelezi nagy amerikai vetélytársát, a PanAmSat Holdingot. Az egyesült cégnek a jelen állapot szerint összesen S3 műholdja lesz. Együttes forgalmuk jelenleg évi 1,9 milliárd dollár. Az Intelsat, amely több mint kétszáz országban és területen nyújtja szolgáltatásait, előzőleg, július 15-én azt is bejelentette, hogy' 1 milliárd dollárért megveszi a Loral Space & Communications Corporation amerikai cég hat műholdját és a műholdak orbitális pozíciójához fűződő jogokat. A műholdkezelő ágazatban évek óta tart a koncentráció, mert a kereslet viszonylag gyenge a szolgáltatásokra, és az élenjáró cégek a felvásárlások révén csökkenteni akarják fajlagos költségeiket. (MTI) Énekló szárnyak Szeptember 1. Egy fiatal ausztrál repülőgép- mérnök piezoelektromos hangkeltőket szerelt egy kisrepülőgép szárnyára, hogy ezzel csökkentse a levegő tapadását. Az eredmény kisebb légellenállás, kisebb üzemanyag fogyasztás, alacsonyabb minimális repülési sebesség, és talán egy innovációs díj a feltalálónak. Ian Salmon repülőgép-mérnök hallgató a Qantas repülőgépgyárban dolgozik fejlesztő mérnökként, és találmányával bejutott a 2005-ös "Fresh Science awards" innovációs verseny 13-as döntőjébe. lan a repülőgép szárnyát rugalmas műanyag lapocskákkal borította, melyek alá a magas-sugárzó hangszórókban is gyakran használt piezoelektromos hangkeltőket tett. A számyfelület elektromossággal gerjesztve hangrezgést adott ki. Jól megválasztott frekvencia esetén a légáramlatok a szárny mentén simábbak lettek, s ezzel a szárny hatékonysága javult. A legjobb eredményt egy-egy speciálisan megválasztott frekvencia adta, de a zene is hozott némi javulást. A hanggal csökkentett légellenállás ötlete nem teljesen új, voltak már ígéretes szélcsatomás kísérletek, ahol nagy hangszórókat irányítottak a modellekre, de még senki sem próbálkozott hangkibocsátó szárnyakkal, (index.hu) Augusztus 30. Az állatoknál korlátozottan ugyan, de számos kulturális ismertetőjelt találunk: például regionális dialektusok és hagyományképzés fedezhető fel sok madár dalában, a delfinek és bálnák énekében. A hozzánk leginkább hasonló csimpánzokról régóta tudjuk, hogy számtalan bonyolult viselkedésmintázattal rendelkeznek, ilyen például az eszközhasználat vagy a kurkászás. Ez alapján régóta feltételezték, hogy a csimpánzpopulációk hagyományokat képesek fenntartani, az emberhez hasonló módon, egymás utánzásával. A szociális tanulásra bizonyítékot találni azonban nagyon nehéz feladat. Ha látjuk, amint egy csimpánz figyeli a társát, ez még egyáltalán nem bizonyítja, hogy tanul is tőle valamit. És ha elkezdi használni ugyanazt a módszert, amit egy másik csimpánz is használ, ez még mindig lehet véletlen egybeesés. A megoldás egy ellenőrzött környezetben végrehajtott kísérlet, ami arra iráAugusztus 28. Dél-Kaliforniai óceánkutatók tízéves megfigyelése szerint a világ óceánjainak táplálékláncában az eddigi hiedelemmel ellentétben alapvető szerepe van a levegő nitrogénjének. A jó hír az, hogy az óceánok jelentős mennyiségű széndioxidot nyelnek el, s ezzel az üvegházhatást csökkentve lassítják a globális felmelegedést. A nitrogén az élő szervezetek építőanyaga, és a fitoplanktonok és más tengeri élőlények alapvető tápanyaga. A biológusok régóta tudják, hogy a tenger mélyén bomló szerves anyagokból felnyúl, hogy a fogságban tartott csimpánzok el tudnak-e indítani a csoporton belül egy kulturális tradíciót és azt fent tudják-e tartani. A kísérlet során egy szőlőszemet helyeztek el egy dobozban felállított emelvényre úgy, hogy a csimpánzok nem férhettek hozzá kézzel. Ezek után két csimpánznak két különböző módszert tanítottak meg a szőlőszem kiszabadítására. Az egyik egy bot segítségével megtanulta letolni az emelvényről a szőlőszem leesését meggátoló torlaszt, a másik a botot használva felemelte a torlaszt, így szabadította ki a szőlőt. Miután betanították a két csimpánzt, visszaengedték őket saját csoportjukba. A csoport tagjai a várakozásoknak megfelelően azt a módszert kezdték el használni, amit ellestek a betanított társuktól. A harmadik, ún. kontrollcsoportban, ahol nem volt betanított csimpánz, az állatok nem tudták megszerezni az ételt. A szőlőszem kiszabadítása közben nészáll a felszabadult nitrogén. A probléma az, hogy nem szabadul fel annyi, amennyire a felszínhez közeli élőlényeknek szüksége van. Douglas Capone amerikai óceán-biológus a Global Biogeochemical Cycles című amerikai tudományos folyóiratban számolt be tízéves kutatómunkájáról, melynek során számtalan méréssel igazolta, hogy a vízben élő mikroorganizmusok a levegőből is jelentős mennyiségű nitrogént vesznek fel. Régebben úgy gondolták, hogy a levegő nitrogénjének megkötése csak csekély szerepet játszik az óceánok anyagcseréjében. Újabb becslések szerint azonban a nitrogén megkötésnek sokkal nagyobb geokémiai szerepe van, s erre Capone kutatásai közvetlen bizonyítékokat szolgáltatnak. Capone és munkatársai hat kőrútjuk során 1994 óta 150-nél több helyszínen mérték a nitrogén megkötés arányát. Capone tanulmányában évi 1,5 milliárd tonnára becsüli az óceánok széndioxid felvételét, ami a világ széndioxid termelésének 10-20 százaléka. Ha élénkíteni lehetne a hasonló nitrogénmegkötő mikroorganizmusok szaporodását, az óceánok még több széndioxidot el tudnának nyelni. Elvileg foszforral és vassal műtrágyázva az óceánokat növelni lehetne a felvételt, de ez egyelőre kiszámíthatatlan mellékhatásokkal, az atmoszféra meg- mérgezésével járhat. (MTI) Vörös óriások a Tejútrendszer közepén Szeptember 1. Ovális kiterjedésű csillaghalmaz, vagy keskeny hasábba tömörült csillagok alkotják a Tejútrendszer központi részét? A tudósok most már az utóbbit tartják valószínűbbnek. A galaxis alakja leginkább óriási - 100 ezer fényév átmérőjű - diszkoszra emlékeztet: vastagsága a közepén 16 ezer, a peremein 3 ezer fényév. Naprendszerünk, s benne a Föld az egyik spirálkarban, a központtól nagyjából félúton kering. Magáról a központi részről nincsenek részletes ismereteink, mert azt a távcsövek elől a közöttünk és a központ között keringő spirálkarok galaktikus pora és a csillagok tömege eltakarja. így azt sem tudjuk, hogy a Tejútrendszer középpontját egy ovális csillaghalmaz, vág)' egy egyenes, gerendaszerű csillagtömörülés alkotja. A wisconsini egyetem kutatói most egy olyan hullámhosszon dolgozó infravörös távcsövet készítettek, amely a látható fény tartományában működő optikai távcsöveknél sokkal kevésbé érzékeny a galaktikus por által okozott zavarokra, így jobban átlát a galaktikán. Rövid idő múltán arra a következtetésre jutottak, hogy a galaktikánk központja "gerenda-típusú", azt egy 27 ezer fényév hosszúságú, főleg kihűlő, vörös óriásként ismert csillagokból álló, hasáb alakú csillag- halmaz alkotja, amelynek mindkét végéről indulnak spirális karok. (MTI, index, hu) Káros gázokon élnek az óceánok MINDENT ELNYELŐ Egy tízéves kutatás kiderítette, bogy az óceánok élőlényei rengeteg nitrogént és széndioxidot nyelnek el, ráadásul ezt még fokozni lebet. Játékos csimpánz: rájönnek az alternatívákra hány csimpánz önkéntelenül rájött a másik alternatívára, és használta is azt egy ideig, de két hónap elteltével a legtöbb állat visszatért a csoportja módszeréhez. Ez különösen fontos eredmény azon csimpánzok esetében, akik eredetileg a torlasz felemelését tanulták meg, mivel ez a módszer sokkal kevésbé természetes a csimpánzoknál, mint a másik, a torlasz eltolása. A kutatás vezetője, Andrew Whiten (University of St Andrews in Fife, UK) szerint ez egy sokkal erősebb szociális tanulási hajlamra mutat rá, mint amit eredetileg tesztelni akartak. Ez lehet az első bizonyítéka annak, hogy állatok egymást utánozva felvesznek és fenntartanak egy hagyományt. (Nature, MTI, origo.hu) Óceánok és planktonok: beszívják a gázt I
