Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-09-02 / 218. szám
10 MAGYAR SZÓ-A HÍD Gazdaság 2005. SZEPTEMBER 2. Greenspan utódját keresik S sztus 28. Pénzügyi körökben már atják, ki lebet Alan Greenspan . A pénzügyi szakember ugyanis 18 év után távozik a Fed élérőLAlan Greenspan ma és holnap utolsó alkalommal vesz részt a Fed elnökeként a világ jegybanki vezetőinek Jackson Hoíe-i informális találkozóján. Majdnem két évtizede, 1987 óta irányítja az amerikai monetáris politikát a most 79 éves Greenspan, aki 2006 januárjában vonul nyugalomba. Emelt fővel távozhat: az amerikai gazdaság 3,4 százalék körüli ütemben növekszik, a maginfláció két százalék alatt van, az ötszázalékos munkanélküliségi rátát pedig a legtöbb fejlett ország megirigyelheti. Jan Hatzius, a Goldman Sachs közgazdásza szerint Greenspan legnagyobb eredménye mégsem ez, hanem az volt, hogy a hetvenes-nyolcvanas évekre jellemző óvatos kívülállás után ismét elfogadottá tette a gazdasági folyamatokba való aktív jegybanki beavatkozás gondolatát. A befektetők bíznak abban, hogy ha baj történik, Greenspan kihúzza őket a csávából, mint ahogy az ázsiai és oroszországi pénzügyi válságok idején. Intuitív döntései persze részben azért lehettek olyan sikeresek, mert a Fed a világ legnagyobb hatalmú központi bankjának számít. Jackson Hole-ban az aktuális világgazdasági folyamatok megvitatásán túl a "Greenspan-korszak" értékelése fogja lekötni annak a több tucat jegybanki vezetőnek és más tekintélyes közgazdásznak a figyelmét, akiknek volt szerencséjük meghívót kapni a szűk körű, ám annál tekintélyesebb rendezvényre. A piacok nem kis aggodalommal tekintenek az - Alan Blinder volt Fed-alelnök szavaival - szinte isteni tekintéllyel bíró Greenspan távozása elé. Ilyen aggodalmak persze minden jegybanki vezetőváltásnál felütik a fejüket, és nyilván ezúttal is túléljük a személycserét - fogalmaz Benjamin Friedman harvardi professzor. Az utód személyéről George Bush fog dönteni: a Handelsblatt szerint Martin Feldstein, Glen Hubbard és Ben Bernanke látszik esélyesnek, akik mindhárman szolgálták tanácsadóként a jelenlegi vagy valamelyik korábbi amerikai elnököt. (Világgazdaság) Valuta-Árfolyamok (Augusztus 30.) 1 USD = 200,77 HUF 1 USD = 0,82 EURO 1 USD = 2,86 RON (új román lej) 1 EURO = 244,77 HUF Jön a százdolláros olaj? SZELEK ÉS VIHAROK Hetven dollár fölé emelkedett a dollár ára a Katrina hurrikán pusztítása után. A károk összesítése is drágítja valószínűleg az olajat, nem elképzethetetlen a 100 dollár sem. Az Egyesült Államok vezetése a stratégia készletekhez is hozzányúlna. Szeptember 1. Bár Katrina csillapodni látszik, az okozott károkról egyelőre csak annyit lehet tudni, hogy vélhetően alatta maradnak a korábban valószínűsített szintnek. Ez persze jó hír az olajpiac szempontjából is, számos elemző azonban drámai fordulattól tart. Az egy hónapos határidős olaj ára tegnap már áttörte a lélektanilag fontos 70 dolláros határt, majd a hurrikán csillapodásával együtt csökkenni kezdett, szakértők azonban arra figyelmeztetnek, korai még az öröm, az olajár ugyanis a vihar-hírekhez hasonló érzékenységgel fog reagálni a károkról közölt tényadatokra is. Jelenlegi becslések szerint a kárértéke 25 milliárd dollár körülire tehető. A lökést az adhatja, hogy már Katrina hatásos belépője előtt is meglehetősen feszített kereslet-kínálati viszonyok uralkodtak az olajpiacon, így amennyiben jelentősebb kárról érkezik hír az olajár áttörheti a 100 dolláros hordónkénti szintet is. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a legfrissebb hírek szerint a korábban bezárt finomítók közül jónéhány máris újraindult, mely kedvezőtlen hírek hiányában nyugtatólag hathat a piacra. Az Egyesült Államok vezetése eközben fontolóra veszi a stratégiai készletek egy részének felhasználását az árcsökkentés érdekében, (portfolio.hu) Részletek a címlapon Magyarország: óriási privatizációs bevételek AZ ORSZÁG PÉNZE? Az ÁPV Rt. akár 390 milliárd forintos eladási árat is elképzelhetőnek tart, most már csak öt versenyző közül kell kiválasztani a befutót. Mindenképpen extrabevételre lehet számítani. Augusztus 30. Soha nem látott privatizációs bevételre - 390 milliárd forintnál is többre - számíthat az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. a Budapest Airport (BA) Rt. értékesítése során, s az ebből befolyó ösz- szegből önmagában teljesítheti a vagyonkezelő idei évre szóló bevételi tervét, amelyben 300 milliárd forint körüli összeg szerepel. A BA privatizációja - legalábbis a remélt összeg alapján - minden idők legnagyobb tranzakciójának ígérkezik tehát, s jócskán kiemelkedhet az elmúlt 15 év legnagyobb, egyszeri, az ÁPV Rt.-hez befolyt privatizációs bevételi eredmények közül. Ezt most egyébként a Matáv 1997-es értékesítése vezeti, akkor ugyanis 140 milliárd forint folyt be a távközlési társaság 26,2 százalékos részvénypakettjének értékesítéséből. Az ötös toplistán további négy Ma- táv-tranzakció szerepel: összességében az államnak 2,8 milliárd dollárja származott a távközlési társaság részvényeinek eladásából. Az elmúlt 15 év legnagyobb összegű tranzakciójáról szóló táblázatban nem szerepel a Postabank eladása, hisz az ebből származó 101 milliárd forint a Magyar Postához folyt be, s innen az állam kasszájába. S bár a jelenlegi toplista élére kívánkozna a 160 milliárd forint körüli Richter- értékesítés is, ám ez nem a klasszikus privatizáció keretében zajlott le. Az említett, erre az évre várt 300 milliárdból szerződéssel mintegy 70 milliárd forint lekötött, s ennek mintegy 30 százaléka folyt be napjainkig - mondta Mészáros Tamás, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnöke. A 70 milliárdban ugyan már megjelenik például az Antenna Hungária Rt. értékesítéséből származó 46,7 milliárd forint, ám a pénz még nem folyt be, hisz a Gazdasági Versenyhivatal döntése még nem született meg, mint ahogyan a Magyar Televízió Szabadság téri ingatlanából befolyó több milliárd forinttal is számolhat az állam, bár még itt sem zárult le teljesen az ügylet. (Napi Gazdaság) Ferihegy: sok pénzt ér, sok pénzt hoz Visszaütött a kínai textilexport korlátozása Az Európai Bizottság kereskedelmi cégek nyomására tárgyalásokat kezdett Pekinggel a kínai textilexport korlátozásának enyhítéséről. Az Európai Unió tárgyaló delegációja megbeszéléseket kezdett Peking- ben a kínai kereskedelmi minisztérium illetékeseivel annak érdekében, hogy módosítsák a két fél között júniusban létrejött megállapodást. Ez az uniós textilgyártók védelmében kvótákat szabott meg a textiláruk tíz kategóriájában annak érdekében, hogy korlátozzák a nagy mennyiségű, olcsó kínai áru beáramlását. Ä megállapodás azért vált Brüsszel szerint szükségessé, mert Kína WTO-csatlakozása nyomán januártól megszűntek az importkorlátozások, aminek következtében az első negyedévben az uniós országokba beérkező kínai pólók meny- nyisége például 157 százalékkal, a pulóvereké és férfinadrágoké több mint 400 százalékkal emelkedett. A júniusi, úgynevezett sanghaji megállapodás kimondta, hogy 2007-ig kategóriáktól függően évente legföljebb 8-12,5 százalékkal nőhet a kínai export. Az idei kvóta azonban hét kategória esetében az elmúlt hónapokban kimerült, így a további importot leállították. Ennek következtében nagy mennyiségű kínai ruházati cikk halmozódott fel a vámraktárakban, ami az unióban működő kiskereskedelmi vállalatok megrendelésére érkezett. Brüsszel tulajdonképpen két tűz közé került az uniós országok elsősorban a francia, olasz, spanyol és portugál gyártói és az áruhiány miatt elégedetlenkedő kiskereskedelmi cégek, között. De hasonló hangot ütött meg a brit Marks & Spencer vezérigazgatója, Stuart Rose is a Telegraphnak nyilatkozva. A vevők olcsó árut akarnak, de az olaszok nem gyártanak ilyeneket, a protekcionizmus nem működik - mondta. Peter Mandelson kereskedelmi biztos védelmébe vette az egyezményt, amely szerinte elvben jó, csak a végrehajtásába csúszott hiba. (index.hu) New York-i benzinárak: egyre magasabbra Fúrni® 279s 289° 299s m Included
