Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-09-02 / 218. szám

4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Amerika hírei 2005. SZEPTEMBER 2. KATRINA, A VEGZET ASSZONYA Árpádhonban csak áram nincs Augusztus 31. - Mi jól vagyunk, minden rendben, de New Orleans rettenetes álla­potban van - mondta a louisianai Árpád- honban éló Victoria Mocsary. Az állam keleti részén, Albany városa mel­lett lévő falut a mai napig magyar telepü­lésként tartják számon: van magyar húsbolt és pékség, évente aratóünnepséget rendez­nek, ahol töltöttkáposzta-kóstolót és pala­csintasütési bemutatót tartanak, majd ma­gyar népzenére (utána a helyi cajun muzsi­kára és rock and rollra) mulatnak. A vidékies, szétszórt farmházakból álló Ar- pádhon fölött hétfőn vonult át a Katrina hurrikán. Itt is fákat döntött ki, és megron­gálta a villamos vezetékeket. Victoria Mocsár)^ szerint az utóbbi nagy baj, mert az itteniek közül sobn termesztenek zöld­séget, amit a pincékben lévő nagy fagyasz­tóládákban tartanak. A helyzet még így is sokkal jobb, mint a közeli Álbanyban, ahol a városi vízvezetékekben alacsony a nyo­más, és a csapokból alig csurog valami. Ár­pádhonban a legtöbb háznak saját kútja van - Victoria Mocsary szülei annak idején 600 méteres kutat fúrattak, amely most is meg­bízhatóan ellátja a családot. Az 1896-ban alapított Árpádhonban jobbá­ra már csak az idősebbek beszélnek magya­rul. A magyarokat a helyi fűrésztelep csábí­totta ide: egynapi munkáért egy dollárt fi­zettek, és hitelre 200 dollárért lehetett vásá­rolni nyolchektámyi kiirtott erdőt. A szá­zadfordulón a "Földművesek, térjetek visz- sza az ekéhez!" jelszóval toboroztak dolgo­zókat. A település a két világháború között élte fénykorát, akkoriban ezerötszáz ma­gyar lakott itt, a templomokban magyarul miséztek. A gazdák tisztességesen megéltek a szomszéd olasz kertészektől ellesett eper­termesztésből. A mai, immár a negyedik nemzedékhez tartozó árpádhoniak ápolják a magyar hagyományokat. (Horváth Gábor, Népszabadság Online) Szerkesztette: Fazekas Krisztina Miért "bűnhődött" New Orleans? ELÁZTATOTT HELY Körülbelül nyolcvan halott, barmincmilliárd dolláros kár, lakhatatlanná vált, vízben álló városrészek - a hurrikán súlyos nyomot hagyott Amerikában. Augusztus 30. A nyolcvanat is elérhe­ti a Katrina halálos áldozatainak a száma az egyesült államokbeli Mississippi ál­lamban, amelynek sűrűn lakott parti sávja szenvedte el a hurrikán dühét. A Mexikói-öböl felől érkező Katrina au­gusztus 29-én érkezett a szárazföld fölé. A legveszélyeztetettebb város, New Orleans megmenekült a legrosszabbtól, mivel a Katrina keletre kitért, és dühét a Mississippi állambeli partvidéken töltöt­te ki, mindenekelőtt a Harrison megyei Gulfport és Biloxi városán, amelyeket nagy árhullám öntött el, akárcsak az alabamai Mobile központját, nagy pusz­títást hagyva maga után. New Orleansban augusztus 30-án te­tőzött a helyzet, miután a Pontchartrain- tavon átszakadt egy gát. A félmillió lako­sú város keleti részén egész körzetek ke­rületek víz alá, volt ahol ereszig áll a víz. Több százan a padlásra menekültek, majd a tetőn rést ütve vártak a mentő­csónakra, helikopterre. Egy kórházból helikopterrel kellett kimenteni a betege­ket, mert az épületbe betört a víz, és az első emelet magasságáig emelkedett. Ray Nagin polgármester egy tévéinter­júban úgy nyilatkozott, hogy vélhetően a város területének nyolcvan százaléka vízben áll, és egyes helyeken az ár ma­gassága a hat métert is elérheti. A híres patinás francia negyed utcáit és a Canal Streetet kidőlt fák, közlekedé­si táblák, üvegcserepek teszik járhatat­lanná. A szélvihar alaposan megtépázta a toronyházakat, rácáfolva a vertikális eva­kuálásra, mint a városban maradt embe­rek biztonságba helyezésének szükség­megoldására. A széllökések berobban­tották az ablaküveget, a Hyatt Regency szálloda több száz vendége így a bálte­rem parkettjére terített pokrócokon ösz- szezsűfolódva vészelte át az ítéletidőt. Mississippi, Louisiana és Alabama víz alá került területein nagy erővel, a Nem­zeti Gárda mozgósításával folyik a túl­élők felkutatása, de a mentőcsapatok még nem tudtak mindenhova eljutni. Ä hurrikán nyomán fellépő tornádó söpört végig Georgián és 50 útjába kerü­lő lakóházat rombolt le. A hurrikán 2,3 millió előfizetőt, vagyis közel 5 millió embert fosztott meg az áramtól a három államban. A katasztrófa okozta károk mértéke becslések szerint akár a 26-30 milliárd dollárt is meghaladhatja. A louisianai tervek szerint 14 milliárd dollárba kerülne az elkövetkező évtize­dekben a Mexikói-öböl felől érkező hur­rikánok elől természetes védelmet nyúj­tó, de egyre zsugorodó mocsár és lápvi­lág pusztulásának a megállítása, egyebek között a kiegyenesített, átvágott folyóka­nyarulatoknak a helyreállításával, hogy növeljék a deltaépítő üledék lerakódását a Mississippi torkolatvidékén. A The New York Times szerkesztőségi kom­mentárja rámutat, hogy erre az évre vi­szont csak 20 milliót hagytak jóvá, amelyből mindenekelőtt tanulmányok készítését fedezik. Louisiana évente 60 négyzetkilométernyi parti területet ve­szít, nagyrészt az emberi beavatkozás következményeként. A The Washington Post keddi számá­nak egyik kommentárja szerint a szeren­cse vagy a (New Orleansban is gyako­rolt) vudu varázslat sem segíthet mindig, mivel a nagy részt a tenger szintje alatt fekvő New Orleans gátakból, csatornák­ból, szivattyúkból összeálló védőrend­szere csak a közepes hurrikánok ellen ol­talmaz, de nem nagyok ellen, ha egyszer telibe találják. A cikkíró, Eugen Robin­son megemlíti, hogy a terrorizmus elleni harcra dől a pénz, a súlyosabb következ­ményekkel fenyegető természeti kataszt­rófa megakadályozására, New Orleans védműveinek a korszerűsítésre pedig csak alig. (MTI) Hihetetlenül súlyos károk Katrina nyomában Augusztus 31. Átszakadt New Orleans egyik gátja, a város 80 százaléka víz alá került, a hullámok holttesteket sodor­nak. A hurrikán talán 80 ember életét is kioltotta. Jóllehet a Katrina hurrikán elkerülte New Orleans városát, a vihar óriási pusztítást okozott Louisiana, Mississippi és Alabama államokban. Egy 60-70 méteres szakaszon átszakadt a New Orleanstól északra lévő Pontchartrain-tó gátja, a város négyötöde víz alá került. - Nehéz a szívem, nincsenek jó híreim - mondta Ray Nagin polgármester, aki szerint New Orleansban katasztrofális a helyzet. A víz egyes helyeken hat-hét méter magas, keddre virradó éjszaka a csónakokkal közlekedő mentőalakulatok mintegy ötszáz embert hoztak le a háztetőkről. Louisiana még nem hozott nyilvánosságra veszteségi adatokat, de a Nemzeti Gárdát ideiglenes halottasházak felál­lítására utasították. A Mexikói-öböl partján New Orleanstól keletre lévő Mobile, Gulfport és Biloxi városokban szintén súlyos a helyzet. Biloxiban egyetlen tengerparti lakóépület romjai alatt harminc ember vesztette életét. Mississippiből eddig 5 5 halottat jelentettek, és Alabamában is meghalt két ember. A Katrina hurrikán első, floridai pusztítása tizenegy emberéletet követelt. Az amerikai Vöröskereszt történetének legnagyobb segélyakciójára készül. Szakértők még sosem láttak ilyen kiterjedt pusztítást. Az ideiglenes menedékhelyeken jelenleg 75 ezer ember tartózkodik, de a szám várhatóan növekedni fog, amikor a New Orleansból és környékéről elmenekült egymillió lakos jelentős része rádöbben, hogy nincs hová visszatérnie. A városban a becslések szerint 4-6 hétig nem lesz áram, és átszakadt eg)' ivóvízvezeték is. Nagin polgármester óva intette az embereket a visszatéréstől. A városba csak a mentőalakulatokat engedik be. Az épületeket egyenként kutatják át. Az eső ugyan elállt, ám az utcákon tovább emelkedik a víz. Mississippi kormányzója utasította a Nemzeti Gárdát és a rendőrséget, hogy kíméletlenül lépjenek fel az esetleges fosztogatók ellen. Mobile és Biluxi utcáin automata fegyverekkel felszerelt járőrök tűntek fel. A biztosítók szerint a kár könnyűszerrel elérheti a 26 mil­liárd dollárt, vagyis lehet, hogy Katrina volt minden idők legdrágább hurrikánja. (Horváth Gábor, Népszabadság Online) " ___________________________

Next

/
Oldalképek
Tartalom