Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-08-26 / 217. szám
20 MAGYAR SZÓ-A HÍD Közélet 2005. AUGUSZTUS 26. “Eurábia kísérteié” Csizmadia Daniella Miközben az EU további bővítése kapcsán hangzatos viták folynak Európát az Ázsiától elválasztó földrajzi, politikai és kulturális határokról, "Eurábia" kísérteié járja be kontinensünket. A nyugat-európai sajtó és könyvkiadás évek óta foglalkozik az EU egyik legnagyobb kihívásával: Nyugat-Európa kulturális és vallási alapokon történő társadalmi átalakulásával, "Eurábia" testet öltő fogalmával vagy a civilizációk összecsapásának fenyegető képével. Habár az uniós politikában még nem, az egyes tagországokban mindinkább átértékelődik a tolerancia fogalma, új megvilágításba helyeződnek a demokrácia legfontosabb elemei és értékei, szigorodik a bevándorlás-politika, egyre többen kételkednek a multikulturális társadalmak fenntarthatóságában, megmutatkoznak a liberális gondolkodás gyakorlati buktatói, s erősödnek a szélsőséges megoldásokat kínáló vallási-politikai nézetek. A politikai korrektség fokozatosan veszít korábbi normaadó funkciójából. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok - így Magyarország - médiájának nagy része továbbra is mintha külügynek tekintené az Európai Unió belső problémáit - súlyukhoz viszonyítva ugyanis igen keveset lehet olvasni vagy hallani róluk a hazai médiában, így nem is kerülnek be az emberek hétköznapi gondolkodásába. Ez bizonyos értelemben természetes, hiszen egyelőre az Európai Unió által nyújtott előnyöket és lehetőségeket igyekszünk kihasználni és élvezni. Iszlám zónák Mi történik eközben Nyugat-Euró- pában? Bemard Lewis angol történész, korunk talán legtekintélyesebb orientalistája - akinek az iszlámról mint fényes múlt után a "gyűlölet, dac, harag, önsajnálat, szegénység és elnyomás örvényébe" hanyatló civilizációjáról alkotott felfogása óriási hatással van a nyugati közvéleményre - a német Die Welt című lapnak kijelenti: "Európa a század végére muzulmán lesz". Robert Spencer, az Eszak-karolinai Egyetem iszlámkutatója viszont azt mondja: jóval hamarabb. Vajon milyen jelenségekből vonnak le neves szakértők efféle következtetést? A rövid európai körképet kezdjük Svédországgal. Az Aftonbladet napilap egyik cikke szerint Svédország harmadik legnagyobb városában, Malmőben olyan "iszlám zónák" alakultak ki, ahol a világi állam véget ér, és az ország törvényei helyett az imámok által hirdetett törvények uralkodnak. A rendőrség nyilvánosan elismeri, hogy nem képes ellenőrizni egyes városrészek, például a muzulmán bevándorlók lakta Rosengaringrd utcáit. A mentősök sem merészkednek többé erre a környékre rendőri felügyelet nélkül, miután mentés közben többször kövekkel dobálták meg őket, vagy fegyverrel támadtak rájuk erőszakos fiatalok. Spanyolországban marokkói muzulmán foglyok - többet közülük a 2004. március 11-i madridi vasúti merénylettel összefüggésben tartóztattak le - ellenőrzésük alá vonták, és ugyancsak "iszlám zónának" jelölték ki börtönük egyik szárnyát. Az "iszlám erődjéből" nagy hangerővel muzulmán imákat sugároznak, Oszama bin Laden képeit aggatják a falra, és azt kiabálják: "Megnyerjük a szent háborút!" Dániában, a Nordgaringrdskolen lett az első olyan "dánmentes" iskola, amelynek diákjai csakis muzulmán bevándorlók, vagyis az ország leggyorsabban gyarapodó kisebbségéhez tartoznak. Dán gimnáziumokban időközben ajánlott irodalom lett a Korán, amelyet azonban - a politikai korrektség fennálló normái szerint - nem lehet kritikusan elemezni. Európában a legtöbb muzulmán Franciaországban él (becslések szerint a lakosság csaknem tíz százaléka). Tavaly áprilisban kiutasították Abdelkader Yahia Cherif algériai imámot, aki radikális iszlám hitre próbálta téríteni a híveket a katolikus Bretagne kikötőjében, Brestben, és a hatóságok szerint kapcsolatban állt terrortámadásokat előkészítő szervezetekkel is. Egy héttel később a francia belügyminisztérium Lyon Mag nevű helyi lapban tett nyilatkozatát követően kitoloncolta az országból az ugyancsak algériai származású Abdelkader Bouziane imámot is. Az ötvenkét éves, tizenhat gyermekes imám 1980-ban érkezett Franciaországba, és a kilencvenes évektől az iszlám szalafita verzióját, a Korán szó szerinti értelmezését terjesztette Lyonban és környékén. Nyilatkozatában kijelentette, hogy támogatja a többnejűséget, helyesnek tartja a Korán által is előírt feleségverést, illetve reméli, hogy egy nap az egész világ muzulmán lesz. Bouziane így védekezik: "Okfejtésem a Korán szövegében található, és ebben az országban szólás- szabadság van." Tavaly Franciaországban, ez év elején pedig Nagy-Britanniá- ban rengeteg feszültséget szült a muzulmán nők fejkendőviselete körüli vita, amelynek eredményeképpen a francia állami iskolákban betiltották a kendő viselését, Nagy-Britanniában azonban nem. A brit sajtó híradásai szerint Nagy Britanniában, Bradford és Oldham egyes részein ázsiai fiatalok bandái ugyancsak kövekkel dobálták meg a többször riasztott tűzoltókat. 2001. szeptember 11. után a szigetországban is rendszeressé váltak a rendőri razziák, ezek során több olyan muzulmán terroristát vettek őrizetbe, akik biológiai és vegyi fegyverek előállításán dolgoztak, bombatámadásokat terveztek. Európa legliberálisabb államában, Hollandiában, a XVII. század óta először 2002 májusában fordult elő politikai gyilkosság, melynek Pim Fortuyn lett az áldozata. Habár Fortuyn szociálisan liberális gondolkodó volt, támogatta az emberi jogokat, elvetette a halálbüntetést és a diszkriminációt, mégis felhívta a figyelmet a holland multikulturális nagyvárosokban egyre inkább érzékelhető társadalmi problémákra. Kijelentette: "Nem bölcs dolog fokozni a problémát azáltal, hogy asszimilálódni képtelen muzulmán bevándorlók további millióit engedjük be az országba". Ragaszkodott ahhoz, hogy a Hollandiában élő bevándorlók alkalmazkodjanak a nyugati kultúrához, és ne Hollandiának kelljen alkalmazkodnia a fokozatosan többségbe kerülő muzulmán bevándorlókhoz. Az iszlámot fejletlen, a nőket diszkrimináló kultúrának tekintette. Megalapította az anti-multikulturális "Leefbar Rotterdam" (Élhető Rotterdam) elnevezésű pártot, amelynek elsődleges célja a bevándorlási hullám megállítása volt. A homoszexuális politikussal egy holland állatjogi aktivista végzett, aki Fortuynt a bevándorlásról alkotott nézete miatt fasisztának minősítette. Közismert tény, hogy tavaly novemberben Theo van Gogh, az iszlámot bíráló filmrendező, rovatvezető lett egy huszonhat éves marokkói bevándorló áldozata. A merénylethez a filmrendező Alávetettség című rövidfilmje vezetett. A gyilkos üzenete a következő volt: "Hollandia a zsidók irányítása alatt áll. "Szent háborút" Hirsi Ali, az Amerikai Egyesült Államok, Hollandia, Európa és minden hitetlen ellen." 2004 áprilisában a Szomáliái származású, liberális párti (WD - Szabadság és Demokrácia Pártja) képviselőnő, Ayaan Hirsi Ali az amszterdami El Tawheed mecset bezárását követelte a kormánytól az Algemeen Dagblad című lapban, mivel a mecset a női nemi szervek megcsonkítására, a feleségek verésére és a homoszexuálisok kivégzésére felszólító könyveket publikált és árult. A holland kormány intézkedései után a mecset vezetői úgy érezték, az európai iszlám intézmények elleni támadás áldozatai lettek. A norvég Aftenposten című napilap feltárta, hogy a pakisztáni muzulmán vezető, Kazi Húszéin Ahmed "korábban kedvező megjegyzéseket tett Oszama bin Ladenre és pártjára, a Dzsamaat-e-Iszlámíra, s az al-Kaida hőseit is éljenezte." Norvégia készségesen fogadta be Kazi Húszéin Ahmedet, aki az oslói Muzulmán Kulturális Központban tartott nyilvános beszédet. A norvég médiában azonban nem volt hajlandó választ adni arra a kérdésre, hogy egyetért-e a homoszexuálisok kivégzésével. A Van Gogh-gyilkosság után a szélsőjobboldali Fremskrittspartiet (Haladáspárt) elsőként szólította fel a kormányt arra, hogy szigorúbban ellenőrizze a Norvégiában élő szélsőséges muzulmán köröket, és tegye kötelezővé az imámok hivatalos elismerését. Folytatása következik Felhívás! A Magyarok Szövetsége versenyt hirdet 1956 ötvenedik évfordulójára szervezett megemlékezés EMBLÉMÁJÁNAK megtervezésére. Pályamunkákat az újságunk címére és emailcímére lehet elküldeni. 4809 Ave N Suite 169, Brooklyn, NY 11234 ujsag@ahid.com Újságunk MINDEN javaslatbeküldőnek negyedéves előfizetést ajándékoz. A legjobb 5 pályamunka féléves, a kiválasztott nyertes pedig egyéves előfizetést nyer újságunkra. A nyertesek megjutalmazására további támogatókat jelentkezését is várjuk!
