Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-08-19 / 216. szám
22 MAGYAR SZÓ —A HÍD EGÉSZSÉG 2005. AUGUSZTUS 19. M Vigyázat a rovarokkal! CSÍPÉSALLERGIA A rovarcsípés-allergia viszonylap ritka betegség, mégis komoly figyelmet érdemel, hiszen súlyos, akár halálos következményei lehetnek. A genetikai szűrővizsgálatok kockázatai és mellékhatásai Meghökkentő eredményre jutott vizsgálódásai során egy társadalom-egészségtani jelenségeket elemző német-angol kutatópáros. Kimutatták, bogy bi2 )s szűrővizsgálatok az elvárt és körben hirdetett egészségjavulás, balálozásiarány-csökkenés helyett épp ennek az ellenkezőjét eredményezhetik A molekuláris biológia, a genetika óriási léptékű fejlődése tűzte napirendre a kérdést: megoldható-e, hogy a megfelelő jelzőmolekulák, kóros gének vizsgálatával jó időben, akár már a születéskor megjósoljuk, miféle megbetegedéseknek nézhet elébe élete során a páciens? A továbbiakban pedig az ennek megfelelő életmód kialakításával, illetve az alkalmas ellenőrzésekkel a betegség megelőzhető, vagy idejekorán felfedezve jól kézben tartható lesz. A következő gondolat- kísérletet végezték el: tegyük fel, hogy egy rákos daganatra hajlamosító gén jelenlétét vizsgálnák. Ez a statisztikai adatok szerint a lakosság 10 százalékában lenne megtalálható. A génhordozóknak ötször nagyobb esélyük lenne a daganatos betegségre, mint a többieknek. Igaz-e, hogy a teljes lakosság átszűrésével a daganatos halálozás közel 10 százalékkal csökkenthető lenne? Korántsem! Sőt a daganatos halálozás növekedésével lehet számolni. Ha ugyanis a statisztikai gyakoriságot vesszük alapul, a következő történik. Minden tizedik páciensnél pozitív lesz a vizsgálat eredménye, őket majd kiemelik, tájékoztatják a várható jövőről. Orvosi javaslatra és nyilván saját félelmeiket is követve, egészségi állapotuktól függetlenül az évek során rengeteg orvosi vizsgálatnak fogják alávetni magukat. A fennmaradó kilencven százalék viszont megnyugszik: nemhogy felesleges vizsgálatokat nem végeztetnek, de a szükséges, indokolt ellenőrzéseket is elhanyagolják. Szerencsés örökletes adottságaik birtokában biztonságban érzik magukat, hajlamosak az észszerű egészségvédelmet is mellőzni. A végeredmény: a 10 százaléknyi kiszűrt páciens jó esetben minden szükséges ellátáshoz, esetenként annál is többhöz időben hozzájut, míg a kilencven százalék gyakorlatilag védtelenné válik, ki van szolgáltatva a természet kénye-kedvének, továbbra is fenyegeti ugyanis őket minden, örökletesen nem kódolt ártalom. Csípést okozhat szúnyog, darázs, méh, bögöly, pók, hangya, kullancs vagy vízparti nyaraláskor a medúza és a tengeri sün is. A leggyakoribb, allergiás reakciót okozó rovarok a méhek és darazsak. A szakemberek szerint nem állapítható meg, hogy felnőtteknél vagy gyerekeknél fordul-e elő gyakrabban rovarcsípést követő túlérzékenységi reakció. A legnagyobb gond a megfelelő ismeretek hiánya, ami különösen a gyereket sodorhatja pánikhelyzetbe, ha rovarokkal találkoznak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindenki tisztában legyen azzal, milyen tünetek lehetnek veszélyesek, illetve mikor kell azonnal orvoshoz fordulni, sőt akár mentőt hívni. Semmiképp ne essünk pánikba, ha már megcsípett a rovar! Vizsgáljuk meg a sérülést, látvány alapján eldönthető, hogy mennyire súlyos az eset. Normális tünetek esetén kialakulhat viszketés, fájdalom, vörös duzzanat a csípés helye körül, illetve kiterjedt, a csípésen túlterjedő duzzanat. Például ha valakit a bokáján Az új felfedezés szerint az ENPPl gén örökletes mutációja hozzájárul ahhoz, hogy egyes gyerekek korán túlsúlyosak legyenek, és hamar megjelenjen náluk a II. típusú diabetes. Philippe Froguel Lille-ben, a Pasteur Intézetben, angol kollégái pedig Londonban, az Imperial College-ban összesen 1225 kövér és 1205 normális súlyú 3 és 11 év közötti gyerek génjeit vizsgálták meg, és úgy találták, hogy a kövér gyerekek esetében kétszer-háromcsíp meg valamilyen rovar, akkor beduzzadhat az egész láb is. Noha ez ijesztőnek látszik, mégsem tekinthető kóros, illetve veszélyes tünetnek. Allergiás válaszreakciónál enyhébb esetben az egész testre kiterjedő viszketés, csalánkiütés és vizenyő léphet fel, amely erőteljesebb lehet a lazább szövetű testrészeken, például az ajkaknál. Súlyos esetben a bőrtüneteket más szerv- rendszerek - a keringés, az idegrendszer, a vese, az emésztőrendszer, a légzőrendszer - válasza is kíséri. így kialakulhat szapora szívverés, vérnyomásesés, za- vartság, hányás, hasmenés, eszmélet- vesztés, sőt akár sokkos állapot is. Noha ez a súlyos allergiás reakció nem gyakori, tíz percen belül szívleálláshoz, eszméletvesztéshez vezethet, így legsúlyosabb formában a csípés hatása akár halálos is lehet. Fontos, hogy a tünetek észlelésekor azonnal kérjünk orvosi segítséget vagy hívjunk mentőt! Erős válaszreakció esetén a sürgős ellátást követően alapos kivizsgálásra van szór akkora annak a valószínűsége, hogy az említett gén mutáns kópiáját hordozzák. A kutatók megvizsgálták a gyerekek szüleit és nagyszüleit, és náluk is az említett génvariáns esetén szokásos kövér- ségi és cukorbetegségi hajlamot tapasztalták. Froguel szerint az inzulin-rezisztencia valószínűleg oka és nem következménye a kövérségnek. A mutáns gén, mely a kaukázusi emberfajtánál 20, feketéknél pedig 50 százalékos gyakorisággal fordul elő, a testben - főleg az agyban és a hasnyálmirigyben - lévő inzulin-receptorokhoz kötődik, kiszorítva onnan az inzulint. Ennek következtében a vérben jelen lévő szabad inzulin miatt a máj több glukózt termel, ami normális körülmények között csak olyankor fordul elő, ha valaki már órák óta nem evett. A zsírszövetek felszívják a glukózt és zsírréteg formájában tárolják - kialakul a kövérség. Az ilyen inzulin-rezisztencia lerontja a hasnyálmirigy inzulintermelését is, így megnő a II típusú diabetes kialakulásának veszélye. A kisgyerekeknél tapasztalt elváltozások szüleiknél és nagyszüleiknél is csak mostanában kezdődtek. Valószínűleg a környezeti ártalmak, a helytelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód következtében jelentkeznek 20 évvel korábban a genetikai hajlam miatti tünetek - vélik a kutatók. szükség. A rovarcsípés-allergia kimutatása a vérből, az ellenanyagszint meghatározásával történik amit allergológus szakorvos végezhet. A kontroll azért nagyon fontos, mert valódi allergia esetén a beteg folyamatos életveszélyben van. Ha beigazolódik a túlzott érzékenység, akkor elengedhetetlen, hogy mindig kéznél legyen a megfelelő gyógyszer. Súlyos allergia esetén soha nem szabad egyedül túrázni, vitorlázni, úszni, illetve olyan tevékenységbe fogni a szabadban, ami veszélyes lehet, mert egy esetleges rosszullét esetén nincs segítség. •• Önmagában a depresszió nem vezet rákhoz A köztudatban az él, hogy a rossz közérzet, depresszió, nagyfokú fáradtság hajlamosít a daganatos megbetegedésekre. Most első ízben igazolták tudományosan, bogy ez a vélekedés nem megalapozott. Igazolt tény, hogy az úgynevezett vitális kimerültség - azaz nagyfokú fáradtság, energiahiány, ingerlékenység és lehangoltság - kockázati tényezőként szerepel szívbetegségek esetében, így például elősegítheti a szívinfarktus kialakulását. A köztudatban az az elképzelés él, hogy a vitális kimerültség vagy depresszív hangulat az immunrendszer aktivitásának csökkenésével elősegíti a rosszindulatú daganatok kifejlődését. A Dán Rákszövetség Rákepidemiológiai Intézetének kutatói dr. Corinna Bergelt vezetésével vizsgálták a vitális kimerültség, mint kockázati tényező szerepét a rákbetegség kialakulásában. A prospektiv koppenhágai városi szívtanulmány keretein belül folytatott vizsgálatban 8527 személyt kísértek figyelemmel. A 8,6 éves utánkövetési időszak során 976 személynél (12%) diagnosztizáltak rosszindulatú daganatos megbetegedést. A kérdőíves felmérésből kiderült, hogy a kifejezett vitális kimerültség hajlamosít olyan magatartásformákra - dohányzás, mozgásszegény életforma - melyek a rák kockázati tényezői lehetnek, de önmagában nem segíti elő a betegség létrejöttét. Génhiba okozza a gyerekkori kövérséget és a cukorbajt? TESTES VALÓSÁG Génbiba okozhatja a kövérséget és a cukorbajt, ugyanis a kövér családok felénél megtalálható egy inzulinrezisztenciát okozó génmutáció, állapították megafrancia Pasteur Intézet munkatársai Lille-ben és az angol Imperial Coltege kutatói Londonban. Méhecske: egészen veszélyes lehet S Testesség: családban marad?
