Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-08-12 / 215. szám
2005. AUGUSZTUS 12. Közélet MAGYAR SZÓ-A HÍD 21 Wass Albert tiltakozása Lukács Éva "Tiltakozom az ellen, hogy engem antiszemitának nevezzenek" Véletlen beszélgetés Gróf Wass Al- berttel az íróval. írta: Havas Emil, Antibolseviki fórum, New York, 1952. november. Az elmúlt napok délutánján elmenőben voltam az Önképzőkörből, amikor megszólalt a telefon és én azt hittem, hogy feleségem keres és jelentkeztem. Wass Albert beszél - volt a meglepő válasz, amikor jelentkeztem. Az író aznap érkezett és kereste egyik barátját, aki az Irodalmi Kör vezetője - így talált rá az Önképzőkörre. Beszélgetni kezdtünk a telefonon és abban állapodtunk meg, hogy másnap találkozunk. Nagyon kíváncsi voltam erre a nagyon tehetségesnek induló íróra, aki az utóbbi években úgy látszik rossz politikai befolyás alá került, mert két írása - az egyik egy kétségtelenül antiszemita novella, ("Kicsi Anna sírkeresztje") a másik a legújabb könyve "A tizenhárom almafa" c. politikai hátterű regénye erősen antiszemita tendenciákat árult el. így másnap összekerültünk egy szállodai szobában - és pedig Mrs. Wass jelenlétében, aki nagyon csinos és intelligens asszony - amerikai és Taft szenátor családjának távoli rokona. "Wass uram, nem kétséges, hogy mind a két erősen kifogásolt írásában Ön a zsidót hálátlan, gonosz, rosszindulatú embernek látja - és egyik könyvében sem mondott egy jó szót arról a népről, amely a legtöbbet szenvedte ebben a háborúban és kétségtelenül ártatlanul." - kezdtem a beszélgetést. "Tiltakozom az ellen, hogy engem antiszemitának nevezzenek. Semmi sem áll távolabb tőlem és soha sem volt ilyen beállítottságom. En a zsidókat fajnak tekintem és mint ilyent kritizálom. Tudom, hogy vannak jó zsidók és vannak rosszak. Vannak polgári harcosok, vannak bolsevisták közöttük. Ezek, akikről én írtam ilyenek - ez azonbam nem tesz engem zsidógyűlölővé. Nekem kitűnő zsidó barátaim voltak, akikkel ma is a legjobb barátságban vagyok. Minden könyvem után megrohantak a különböző csoportok képviselői. Az arisztokraták azzal vádoltak, hogy saját fészkemet szennyeztem be, a tisztikar képviselői minden könyvemben találtak kiverni valót - és most a zsidóság egyes tagjai azt hiszik- mert könyvemben bolsevista zsidók is vannak- hogy zsidó ellenes vagyok. Ezt, mint a többi vádakat is, kategorikusan megcáfolom, mert nekem amikor könyvet írok nincsenek politikai hátsó gondolataim és semmi sem áll tőlem távolabb, mint a sokat szenvedett zsidókat megbántani- de ezzel szemben nem lehet az elmúlt idők korrajzából kihagyni ezeket az undorítóan aljas figurákat sem, ha azok véletlenül zsidó fajtájúak." "Wass uram! Az amerikai magyar zsidóság nagy része a boldog liberális magyar földről vándorolt ki - mert kenyeret keresett - és ezek sohasem felejtették el sem nyelvüket, sem magyar kultúrájukat. Ezek hűséges magyarok voltak és ma öreg napjaikra is azok, mind annak dacára, hogy rokonságukat és barátaikat a náci gyilkosok nagyrészt kiirtották. Ezek nem érzik magukat zsidó fajúnak, hanem izraelita vallású magyaroknak. Mint ilyenek, ezek a magyar kultúra megmaradó romjainak a támogatói. Persze, ha egy könyvben kipecézve látják vallásukat - dühbe gurulnak. A magyar és a többi emancipált zsidók, nemzeteik hű fiai voltak - és ön mint magyar író nyugodtan éhen halhatott volna, ha a magyarországi nemzet hű zsidó vallásúak nem olvasták volna el a magyar írásokat és nem támogatták volna a magyar kultúra minden ágát- ezt remélem elismeri Ön is?" "Mint mondottam, nekem sértő szándékaim nem voltak és távol állt tőlem egy ilyen gondolat is. Sajnálom, hogy a magyar közösségben ilyen nagy vihart idéztem elő. Azonban a jövőben is szabadon akarom megírni véleményemet minden kérdésben - még akkor is, ha nagyobb vihart váltok ki." Ezután a vitába beleszólt Mrs. Wass, aki természetesen a férje oldalán tört lándzsát, kifejtve, hogy ő is ellenzi az antiszemitizmust minden formájában és házában megfordulnak a vidék és a város intelligens elemei felekezetre és fajra való tekintet nélkül. A férje ellen írott cikkeket meglepetéssel olvasta, mert az ő véleménye szerint soha nem hallott egyetlen olyan megjegyzést, amely bármilyen irányban gyűlöletet propagált volna. A felmerült kontroverzia után abban állapodtam meg Wass Alberttel, hogy alkalom adtán véleményét leírja és elküldi nekem közlés céljából. Havas Emil, a kolozsvárról származó Amerikába emigrált újságíró, a New York-i Fészek Klub tagja nyílt vitába keveredett Wass Alberttel, és abba a hibába esett, hogy e humanista, nemzeti író antikommunizmusát antiszemitizmusnak fogta fel. Pedig tévedett. Wass Albert őszinte szavú író, aki a háború körüli világromlásban két embertípust ábrázolt: igaz ember vagy emberségből rosszul vizsgázott. Nem faji, sem vallási, sem világnézetbeli alapon mondott ítéletet írásai hőseiről. A New York-i "Antibolseviki Fórum" 1952-es számából idézzük Wass Albert levelét, melyet a vitában válaszul írt az író. "Kik a Pribékek? Amint a "Bányászlapban" leközölt "Nyílt le- vél"-re feleletül Eisenhower tábornokhoz intézett és szintén közzétett nyílt levelemből kitűnik, valaki vagy valakik megint elvetették a sulykot, még hozzá nagyon gyerekesen és ízléstelenül. Amerika hős katonái soha nem voltak Himmler Márton katonái, tehát a pribék szó nem vonatkozhatott reájuk. De vonatkozott azokra a civilruhában ólálkodó és magyarul beszélő, önkéntes, vagy Budapestről küldött embervadászokra, akik a menekült és hadifogoly táborokban leselkedtek és akit csak lehetett átjátszottak az oroszok kezére. Ma már történelmi tény, hivatkozom Taft szenátor emlékezetes múlt évi beszédére - hogy az ilyen módon "kiszolgáltatottaknak" 90 százaléka nem volt sem bűnöző, sem gonosztevő, hanem derék magyar hazafi, aki semmi egyebet nem cselekedett, csupán amit helyében minden amerikai patrióta megtett volna: igyekezett megvédeni hazáját az orosz "fölszabadulástól." A baj csak az, hogy azokban az időkben nem csupán Himmler Márton, de az egész amerikai közvélemény "szovjetbarát" politikát folytatott, s mi magyarok ez ellen a barátság ellen harcoltunk fegyverrel a kezünkben. Arra a kijelentésre, hogy az akkori magyar kormány nem volt bolsevista kormány, csak ennyit mondhatok: rosszabb volt annál. Rosszabb, mivel a kommunista legalább meggyőződésből pusztít és gyilkol. De az akkori magyar kormány szolgalelkűségből és gyávaságból áldozta föl Bárdossy Lászlót, Bethlen Istvánt és sok más értékes és tehetséges magyar, hogy engedelmes eszköze legyen a háta mögött álló hatalomnak. És még egyet: én hajlandó vagyok elismerni antikommunistának azt és hajlandó vagyok a szent cél érdekében dolgozni azzal, aki valamikor kommunista volt, vagy kommunistabarát, ha férfi módra beismeri és megbánja tévedéseit. Hiszen mindnyájan emberek vagyunk. De erkölcstelennek bélyegzem meg az olyan embert, aki ma Amerika forduló hangulatával az antikommunistát akarja játszani, de olyan módon, hogy továbbra is "gyilkos nácit" kiabál mindenkire, aki küzdött a kommunizmus ellen s a német horogkereszt ellen már akkor is, amikor ő még a biztonságos Amerikában tapsolt Stalinnak és Rákosinak. Belláin, 1952. november 11. Wass Albert." Kedves Barátaim: ezt a cikket meggondolásra és párbeszédre küldöm. Kérdésem: segítünk-e az ügynek, ha megjelenik a cikk? Én azt hiszem, hogy néhány embert megszólíthat a cikk, ezért felhasználásra rendelkezésre bocsátom azoknak, akik jónak látják kiadásra. Ennél a cikknél mutatható ki: itt kezdődött Wass Albert "antiszemita" perbe fogása. Megjelent: Antibolseviki Fórum, New York, 1952. november. Az újságíró és a lap szerkesztő-kiadója: Havas Emil. (A történet másik oldala ismerős, ahogy Wass Albert elmeséli a találkozását Havas Emillel. Ebben a riportban Havas elhallgatja, hogy ő mit mondott, amely Wass Albert írásában benne van, és az valószínű hiteteles, mert családja tagjai emlékeznek az író felháborodására Közvetlenül a találkozás után. Ez a Voltam-ban lesz olvasható Wass Albert szemszögéből. A cikknek van folytatása, ha valakit érdekel: "Újabb vihar Wass Albert körül" (Havas E. 1952 nov.ll) Ezzel összefügg: megvan az író első nagy nyilvános beszéde, melyet New Yorkban 1952. október 6-át} mondott el, ami nagy port kavart. Én szenzációsnak találom. Szintén a Voltam-ban fog először megjelenni. Ill Hungarian Round Table Charitable Assosiation |§1 III 413 Maple Avenue, Linden, New Jersey i|| I Picnic I III Sunday, Augusztus 21st, 2005. ||| III Donation $5 ||| III Music by Gypsy Joe ||| III Whole pig roast and a variety of other food specialties ||| I Meghívó I 1|| A Lindeni Magyar Kerekasztal Társaság ||| III 413 Maple Avenue, Linden, New Jersey (m\ I Piknikjére 8 III 2005 augusztus 21-én, vasárnap |1| III 2 órai kezdettel ||f 111 Zenét Cigány Jóska és zenekara szolgáltat Iff III Egész malac sütése és egyéb ételspecialitások |t| I Tel: 908-486-7439 j
