Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-08-12 / 215. szám

8 MAGYAR SZÓ —A HÍD 2005. AUGUSZTUS 12. A PÁPA ADOMÁNYA Augusztus 7. Az árvíz sújtott Közép- Bánságba látogatott Eugenie Sbarbara apostoli nuncius, a pápa belgrádi nagykö­vete. Kíséretében volt Stanislav Hocevar belgrádi érsek és Huzsvár László bánsági megyés püspök. Jelen voltak a pravoszláv egyház, valamint a tartományi kormány, a szécsányi község és az árvízsújtott telepü­lések képviselői is. A magas rangú egyházi méltóságok látogatása egybeesett XVI. Be­nedek pápa adományának kiosztásával. A 840 ágyneműt és tisztálkodási szereket tar­talmazó csomagot, a módosi, káptalanfalvi és párdányi károsult családoknak osztották ki, az adomány értéke, pedig 20 ezer euró. (vajdasagma.info) MKK Erdélyben Augusztus 5. Közel egyéves késéssel vár­hatóan szeptemberben nyitják meg Sepsi- szentgyörgyön a Magyar Kulturális Köz­pontot, miután a magyarországi és a romá­niai illetékes szaktárcáknak sikerült megál­lapodásra jutniuk. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint a két ország művelődési minisztere augusz­tus folyamán megállapodást ír alá a köz­pont megnyitásáról, erre pedig legkésőbb szeptemberben sor kerül. - A székelyföldi magyar kultúrát eddig Bukarestben nép­szerűsítették, ezért úgy gondoltuk, hogy közelebb hozzuk ezt a tevékenységet - mondta Demeter. A bukaresti Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fi­ókja a Kovászna Megyei Könyvtár épüle­tében működik majd. (Szabadság) Bukaresti válasz SÓLYOM FELVETÉSÉRE Augusztus 8. Románia máris reagált az ál­lamfői tisztségbe augusztus 5-én beiktatott Sólyom László kijelentésére, miszerint meg kell oldani a kettős állampolgárság kérdését, mert a határon túli magyarok jo­gos igényéről van szó, amellyel szemben az EU nem támaszthat jogi kifogásokat. Teo­dor Melescanu, a kormányzó Nemzeti Li­berális Párt (PNL) alelnöke tegnap a buka­resti Realitatea hírtelevíziónak elmondta, Romániának semmi kifogása az ellen, ha Budapest egyéni kérelem alapján állam- polgárságot ad a határain túl élő magya­roknak. A volt külügyminiszter ugyanak­kor leszögezte: nemzetközi törvényekbe ütközne, ha Magyarország tömegesen, kü­lönösen etnikai megfontolások alapján ter­jesztené ki az állampolgárság intézményét. Kitüntették az Illést Augusztus 9. Először és utoljára lépett fel Erdélyben a legendás Illés zenekar. A Csík­szeredái Taps-téren tartott szombati kon­certet a végig zuhogó eső ellenére közel százezer ember tombolta végig. A zenekar tagjai a koncert előtt átvették a székely vá­ros önkormányzatának elismerő oklevelét, melyet a zenekar kiemelkedő zenei és kul­túrateremtő tevékenységéért kapott. A Csíkszeredái önkormányzat ünnepi ülésén Ráduly Róbert Kálmán polgármester az anyaországi és a határon túli magyarság közötti kapocsnak nevezte az Illés együt­test, és emlékeztetett a nemzeti összetarto­zás fontosságára. Az esemény része volt a helyi városnapok rendezvénysorozatának, a főpróbán több ezer rajongó vett részt. Augusztus 4. Ha a korlátozott jogokat biztosító külhoni állampolgárság nem megy, legalább az utazás szabadságát biztosítani kellene a határon túli magya­roknak - ez a kormány minimális prog­ramja. Ám a kabinet ezzel még sikamló- sabb területre lép, hiszen az állampol­gársággal kapcsolatos szabályok megal­kotása alapvetően tagállami hatáskör - nincsenek uniós előírások, korlátot in­kább az általános jogelvek jelentenek -, a határok átlépésének rendjét viszont az Európai Unió rendkívül precízen szabá­lyozza. Bár vannak kiskapuk, Magyaror­szág csak a schengeni térséghez történő csatlakozása, vagyis legkorábban 2007 ősze után adhat ki az EU területére érvé­nyes bármilyen vízumot. Érdemes azonban óvatosan ígérni, mert a schen­geni rendszerhez való csatlakozásnak egyelőre a technikai feltételei sincsenek meg, és ha a magyar kormány az unió számára elfogadhatatlan kedvezménye­ket helyezne kilátásba, Brüsszel bizo­nyára még kevésbé tartaná fontosnak az egyezményben részes államok körének bővítését. A kivételes elbánás kapcsán kedvez­ményekre ma már csupán Szerbia és Ukrajna polgárainak van szüksége, hi­szen a többi környező állam vagy tagja az uniónak, vagy lakói beutazási enge­dély (vízum) nélkül léphetnek a közös­ség területére. További fontos szem­pont: a diszkrimináció a kivételes elbá­násban is tilos, tehát a könnyítéseket nemcsak a magyar nemzetiségűek, ha­nem az érintett országok valamennyi polgára számára biztosítani kell. 1. Kétoldalú nemzetközi egyezmé­nyek alapján az ukrán és a szerb állam­polgárok már ma is igényelhetnek olyan vízumot, amely tetszőleges számú ma­gyarországi beutazásra jogosít. Itt egyet­len korlát van: a külföldi hat hónapon belül legfeljebb kilencven napot tölthet el nálunk. Á feltételek viszont rendkívül lazák, hiszen naponta és személyenként ezer forint meglétét igazolva jöhet bárki. Ez a beutazási engedély kizárólag Ma­gyarországra érvényes, ám ha az útlevél­ben van ilyen bélyeg, az okmány gazdá­ja az uniós - schengeni - vízum megszer­zésénél bizonyos előnyt élvez. Számára annak tudatában adhatnak ugyanis be­utazási engedélyt, hogy őt indokolt eset­ben - például ha jogsértést követett el vagy "túltartózkodott" - könnyen és gyorsan Magyarországra toloncolhatják. A schengeni térséghez való csatlakozás után ez a vízumforma megszűnik, és - ha a szerbekkel és az ukránokkal szemben továbbra is különleges elbánást kívá­nunk alkalmazni - helyébe az általános­tól eltérő feltételek mellett adható, ám csak a kibocsátó tagállam területére ér­vényes nemzeti vízum léphet. 2. A parlament a közelmúltban alko­tott törvényt arról, hogy - még megkö­tendő kétoldalú nemzetközi szerződések alapján - speciális tartózkodási vízurpot (nemzeti vízumot) bocsátanak ki, amely "többszöri beutazásra és három hónapot meghaladó, de legfeljebb öt év időtarta­mú magyarországi tartózkodásra továb­bi külön engedély nélkül jogosít". Ennek birtokában viszont a külföldi nem vállal­hat munkát, és nem folytathat magyar- országi tanulmányokat; a cél kizárólag a kapcsolattartás megkönnyítése. Ez a megoldás különben valamennyi olyan ország polgárai számára kedvezményt jelent, amellyel sikerül megállapodni, hiszen az általános szabályok szerint - külön engedély nélkül - még az uniósok is csak kilencven napig maradhatnának. A schengeni csatlakozás után ügyelni kell azonban arra, hogy az EU jogszabá­lyai szerint a nemzeti vízum csak kivéte­les lehetőség; ha valahol túl nagy arány­ban élnének vele, könnyen az unió rosz- szallását válthatják ki. 3. Korábban felvetődött: ha állampol­gárságot nem is, de legalább útlevelet adjunk a határon túli magyaroknak. Ez kétoldalú egyezményekkel elvileg meg­oldható, de az unió nem az úti okmányt kibocsátó országtól, hanem az állampol­gárságtól teszi függővé, hogy ki utazhat vízummentesen, és ki nem. Hiába kapna tehát egy szerb vagy ukrán állampolgár magyar útlevelet, külön beutazási enge­dély nélkül a schengeni határokon azzal sem bocsátanák be. Itt is felvetődik, hogy az etnikai alapú diszkriminációt miként kerülhetnénk el. Valószínűleg sehogy, s ez az ötlet nemzetközi jogi vo­natkozásait tekintve is aggályos, ezért ma már nincs napirenden. 4. A schengeni egyezményhez való csatlakozás után Magyarország az unió egészére érvényes vízumot bocsáthat majd ki. Ezzel a történet végére akár pontot is tehetnénk, csakhogy itt sem­miféle megkülönböztetésnek nem lesz helye. Nem adható a jelenlegihez hason­ló illetékmentesség, szigorúan számon kell kérni az egyezményben foglalt felté­teleket - egyebek mellett ellenőrizni kell, hogy a kérelmező valóban rendelkezik-e az unió területén való tartózkodáshoz szükséges fedezettel -, s ha valakit egy tagállam tiltólistára tett, attól a vízumot meg kell tagadni. 5. A schengeni egyezmény maga is kínál egy kiskaput: "az a külföldi sze­mély, aki rendelkezik valamely szerződő fél által kiadott érvényes tartózkodási engedéllyel, az engedély és az érvényes úti okmány alapján három hónapig sza­badon mozoghat a többi szerződő fél te­rületén belül". Ebben az esetben nincs szükség vízumra, s nem kell vizsgálnunk a beutazási feltételek meglétét sem, bár a meglátogatni kívánt ország hatóságai ezt megtehetik. A kettős állampolgárságról, illetve a határon túli magyarok utazási feltételeinek megkönnyítéséről szóló múlt hét végi nemzetközi szakmai ta­nácskozás után ez a lehetőség is megfo­galmazódott, de az ötlet aggályosnak tű­nik. A tartózkodási engedélynek az uta­zási lehetőség biztosítása ugyanis nem célja, hanem következménye. Vagyis: aki életvitelszerűen valamely tagállam területén tartózkodik, az más uniós or­szágokat is felkereshet. Fordítva viszont nehezen kezelhető helyzet alakulna, és az ötlet Brüsszel ellenállásába ütközhet­ne. (Lencsés Károly -Népszabadság) hbontották a szögesdróto Augusztus 5. Rendeződni látszik az ukrán-szlovák határ által kettévágott kárpátaljai falu, Kis- és Nagyszelmenc közötti határátkelő megnyitásának ügye, miután a kijevi kormány döntése nyomán augusztus 2-án az ukrán ha­tárőrök átvágták a település két részét elválasztó szögesdrótkerítést, és ukrán oldalon elkezdődtek az átkelőhely építésének előkészületei. Olekszandr Halaj, az Ungvári Vámhivatal parancsnoka elmondta, hogy Kijevből megérkezett Kárpátaljára az ukrán kormány rendelete a Kis- és Nagyszelmenc közötti ha­tárátkelőhely építésének azonnali elkezdéséről. A rendelkezés értelmében az átkelő ukrajnai részének alig több mint egy hónap alatt, szeptember 10-ig kell elkészülnie - tette hozzá. Mint kifejtette, a falu főutcáján létesülő átkelőt kez­detben a gyalogosan és kerékpáron közlekedők vehetik igénybe, ha rendelkez­nek a megfelelő útiokmányokkal, ám rövid időn belül a személygépkocsi-for­galom előtt is megnyitják azt. . Szelmenc egyesítését a rendszerváltás óta szorgalmazzák a település lakói. Áttörést jelentett, amikor 2004-ben az Amerikai Magyarok Kongreszszusi Kapcsolatainak Központja (CHACR) elnevezésű amerikai magyar lobbisz­ervezet elérte, hogy a kérdésben meghallgatást tartson az amerikai kongresz- szus emberi jogi frakciója, amely ezt követően közbenjárt az ügy megoldása érdekében az Európai Uniónál, illetve az ukrán és a szlovák kormánynál. (MTI/Kárpátalja) z s = z = = x z :: = = = r = a z = = í s = = x z SS Sir* iiíil Sir'S i ásij-tt izí Nem adható kedvezmény 2007-ig (jogi összefoglaló) NEHEZEBB UTAKON A határon túli magyarok utazási könnyítései bonyolult jogi kérdéseket vetnek fel. EU-n belüli utazásuk könnyítésére 2007 őszéig jogilag sincs lehetőség, utána pedig a schengeni egyezmény szabta szűk keretek között kereshető csak a megoldás. I Magyar igazolvány: mi fogja felváltani? ■ Kárpát-medence hírek

Next

/
Oldalképek
Tartalom