Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-08-12 / 215. szám

Hazai hírek ■ Sólyom László az új magyar államfő JOGOS GYAKORLÁS Új államfőt avatnak Magyarországon: Sólyom László váltja Mádl Ferencet. Az új köztársasági elnök, aki magát elkötelezett Európajrártinak tartja, az egyik legnagyobb társadalmi problémának a szegénységet nevezte. Egy interjújában azt is kifejtette, bogy a közvéleménytől is független kíván maradni, még ha emiatt nem is lesz népszerű. 6 MAGYAR SZÓ —A HÍD Dávid lemondana? Dávid Ibolya a köztévében közölte, le­mond az MDF elnöki posztjáról, ha a párt nem jut be a parlamentbe a 2006-os vá­lasztásokon. A pártelnök a Magyar Tele­vízió Nap-kelte című műsorában arra a kérdésre, lemond-e, ha az MDF nem ke­rül be az Országgyűlésbe, kijelentette: a Magyar Demokrata Fórum be kíván jutni a parlamentbe. Hozzátette ugyanakkor: "En úgy gondolom, hogy ez a világ legter­mészetesebb dolga, hogy ha (...) parla­menti párt kikerül, akkor ennek a parla­menti pártnak az elnöke ezt személyes fe­lelősségének tekinti". A riporter ismételt kérdésére, hogy ez lemondást jelent-e, Dávid Ibolya igennel felelt. (MTI) A FELVÉTELI RENDSZER ELLEN TÜNTETTEK Az idei érettségi és felvételi rendszer al­kalmazása miatt kialakult helyzet ellen az Oktatási Minisztérium előtt tartott tünte­tésen mintegy ötvenen vettek részt; a fel­olvasott petícióban azt kérik, hogy a szak- miniszter vonja le a megfelelő következte­téseket. A demonstrációt szervező Csákváriné Veréb Valéria egri középisko­lai tanárnő újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, kifogásolják, hogy a most, illetve a korábban érettségizők nem kerül­tek azonos elbírálás alá, "a régi érettségi­zők a szintemelő érettségi pluszpontjaival előnyösebb helyzetbe kerültek". A részt­vevők hangsúlyozták, hogy nem politikai demonstrációról van szó, Csákváriné Ve­réb Valéria azt mondta: "nem csak jobbol­dali, hanem baloldali és mindenhol lévő szülők gyerekeivel esett meg ez a mél­tánytalanság". (MTI) Marshall-segélyt kérünk Transzatlanti napirendre kellene tűzni Kelet-Európa ügyét, mondta az Indexnek Gedei József MSZP-s képviselő arról a le­vélről, amelyet a "magyar nép jó barátjá­nak", Tom Lantos amerikai képviselőnek küldött. A levélben azt szorgalmzza, hogy az amerikai kongresszus magyar szekciója a kelet-európai érdekeket képviselje. A jó­léthez pénzre, Marshall-segélyhez hason­ló támogatásra lenne itt szükség, mondta a levélben írtakról a szocialista politikus. "A nemzetállamok elutasítják a kisebbsé­gek jogainak kiterjesztését, az autonómi­át". Á kelet-európai kisebbségek kérdését meg kell tárgyalni, mondta Gedei, aki szerint minden héten megvernek magyar embereket, akik csak az anyanyelvűket használják, (index.hu) A HARMADIK VÁLTÁS indul Afganisztánba A harmadik afganisztáni váltóállomány jövő héten Kabulba utazó 136 katonáját, köztük négy nőt búcsúztatott el Szolno­kon Iváncsik Imre, a Honvédelmi Minisz­térium politikai államtitkára. Az ENSZ 2001-es határozata alapján felállított ka- buli többnemzetiségű dandárban tavaly augusztus óta szolgál - belga és norvég partnereivel -, hathavi váltással az MH Könnyű Gyalog Százada. A most elbú­csúztatott harmadik váltásban több olyan hivatásos katona tér vissza Afganisztánba, aki az első magyar szerepvállaláskor már tapasztalatokat szerzett. (MTI) Augusztus 10. Beiktatták hivatalába Sólyom Lászlót, akit júniusban válasz­tott az Országgyűlés köztársasági elnök­ké. "Mától kezdve az alkotmány szerint én képviselem a magyar államot. Szinte megtestesítem. Éppen ezért szükséges leszögezni, az állam nem én vagyok, és az állam nem mi vagyunk, a magyar ál­lam vezetői, akik itt ülnek, hanem a ma­gyar állam alkotó része és alkotója a ma­gyar nép" - mondta első elnöki beszédé­ben Sólyom László. A beiktatás nem volt olyan nagysza­bású, mint 2000-ben Mádl Ferencé, akit a Kossuth téren több ezer meghívott je­lenlétében avattak államfővé. Sólyom avatásán ünnepségét a Sándor-palotá­ban tartották mindössze félszáz vendég jelenlétében. Az eseményre természete­sen meghívást kaptak a legfőbb közjogi méltóságok, Göncz Árpád volt köztársa­sági elnök, az alkotmánybírók, a kor­mánytagok, az ombudsmanok, a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint a parlamenti pártok elnökei és frakcióvezetői. Augusztus 8. Nem lesz több embere a BKV-nak a felújított biztonságikamera­rendszer üzemeltetésére, vagyis egy átlagos állomáson az ügyeletesnek a továbbiakban is három dolga lesz legalább egyszerre: négy kamerát figyel, tájékoztatja az utasokat és eladja a jegyeket. A fővárosi közlekedési vállalat minden metróvonalon üzemeltet kam­eraláncot, amely azonban nem rögzí­theti a felvételt. A 2007 végére ígért új rendszer ezt lehetővé tenné, de a jelen­"Nem akarok 'szeretett elnökünk' len­ni" - mondta az új államfő a Magyar Hírlapnak adott interjújában, érzékel­tetve azt, hogy nemcsak a pártoktól, ha­leg érvényes jogszabályok szerint törvénytelenül. Az adatvédelmi ombudsman állásfoglalása szerint ugya­nis személyes adatok felvétele, tárolása, mind adatkezelés, és csak az érintett hozzájárulásán alapulhat. A Budapest közterületein működő térfigyelő rendszereket sem az adott önkormányzat, hanem a rendőrség emberei figyelik, és ők is csak 24 óráig őrizhetik meg a felvételt. A budapesti metróállomásokon 4-től 17-ig terjed a kamerák száma, a legtöbb a Nyugati és a Deák téren van. Egy átlagos állomá­son, mint például a 3-as vonalán lévő Dózsa György úti, négy kamera van, amit a forgalomügyeletes tart szemmel, számolt be Héri József főmérnök. Egy újságíró aziránt érdeklődött, hogy megállapítható volt-e a peronügyeletes felelőssége annál a május 23-ai esetnél, amikor is egy 94 éves férfi lemászott a peronról, és a sínek közé ült a Dózsa György úti állomáson. Bár az állomás be van kamerázva, a következő metrósz­erelvény halálra gázolta a férfit. A rendőrségi és a cég belső vizsgálata is felelős megnevezése nélkül zárult le. Névtelenséget kérő BKV-s forrásaink szerint az eset akármikor előfordulhat, ugyanis régen nincs elegendő embere a cégnek egy-egy állomás figyelésére. (index.hu) 2005. AUGUSZTUS 12. nem a közvéleménytől is független kí­ván lenni. A legnagyobb társadalmi problémának a szegénységet nevezte, de szintén nagyon fontos problémának tartja a cigányság jövőjét. Elmondása szerint, ahogy elődjei, ő sem fog élni törvénykezdeményezési jo­gával, és ritkábban, a súlyos esetekben fog csak törvényt visszaküldeni a parla­mentnek, ahogy az Alkotmánybíróság­hoz sem fordul majd túl gyakran. "Mádl elnök úr minden indítványa talált, jogi­lag mindig igaza volt, de én nem mind­egyiket adtam volna be az Alkotmány- bíróságra" - jegyezte meg Sólyom. Sólyom magát elkötelezett Európa- pártinak nevezte. "Az EU ügyében to­vábbra is a mélyebb integrációt párto­lom, nem csak gazdasági, hanem kultu­rális, szellemi és politikai téren is." A Magyar Hírlapnak elmondta, hogy túl­zásnak tartja az USA rendkívüli intézke­déseit és jogkorlátozásait, amit a terror- támadások után vezettek be. "Én példá­ul addig nem megyek az Egyesült Álla­mokba, amíg ujjlenyomatot kell adnom" - fejtette ki az államfő. Sólyomnak civilként is fontos volt a környezetvédelem, az ökológia, ígérete szerint nem lesz másként ez köztársasá­gi elnökként sem. ő is ellenezte koráb­ban például a Zengőre tervezett katonai lokátorállomás felépítését, ősszel, már elnökként a Zengő napokon ő is felmegy a hegyre - ígérte meg a Magyar Hírlap­nak. (origo.hu) A zöldek nyernek a Zengőn? Augusztus 9. Az előzetes vissza­jelzések szerint a NATO beruházási ügynöksége (NC3A) nem zárkózik el attól, hogy elhalasszák a Zengőre tervezett radarberendezés legyártá­sát, amíg megtalálják a lokátor végle­ges helyszínét, mondta a Honvédel­mi Minisztérium (HM) szóvivője az MTI érdeklődésére. Ha más helyszínen épül fel a loká­tor, akkor nem biztos, hogy a több­letköltségeket, például a kiegészítő radarok telepítését anyagilag támo­gatja majd a NATO, mivel a többi tagországnak kell döntenie arról, ad­janak-e több pénzt erre a projektre Magyarországnak. Mivel már biz­tosra vehető, hogy az eredeti megál­lapodás szerint nem építhető fel a lé­tesítmény, a lokátor építésének kivi­telezőjével is tárgyalásokba kezdett a HM a szerződések módosításáról. Jelenleg tart az elemzése annak, hogy milyen helyszínek jöhetnek szóba a lokátor telepítésére, fűzte hozzá. A honvédelmi miniszter júli­usban közölte, a • honvédelmi és a környezetvédelmi tárca vizsgálja, hogy a Zengőn kívül milyen más helyszínek jöhetnek még szóba a NÁTO-lokátor telepítésére. Juhász Ferenc a részleteket nem árulta el. A Zengőn 2004 elején kezdődtek volna a NATO-radarállomás építési munkálatai, de ezt civil- és zöldszer­vezetek - a természeti értékekre hi­vatkozva - megakadályozták. (MTI) BKV és a biztonsági kamerák ÜRES TÖMEGJÁRAT Ha egy 94 éves, sínek közé ülő öngyilkost nem vesz észre a BKV, hogyan akarja kiszúrni a merénylőket? A biztonsági kameralánc bejelentett felújítása és kibővítése nem jelenti azt, bogy a közlekedési cég több embert alkalmaz a biztonság növelésére. Pesti mtetrólépcső: mit láthatnak? 'Wtmr:. ...oM ................. Sólyom László: friss kezek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom