Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-08-05 / 214. szám

12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2005. AUGUSZTUS 5. H Discovery: példátlan javítás a világűrben ZAVARÓ FŐELEMEK A NASA új döntése értelmében a harmadik úrsétán fontos külső javításra kerül sor a Discoveryn. Ebhez hasonló műveletet eddig még nem végeztek a világűrben. Bekövetkezett a Plútó trónfosztása Augusztus 3. Megtörtént az, amire már rég­óta számítottak a szakemberek: a Plútónál nagyobb és távolabbi égitestet találtak a Naprendszerben. A felfedezéstől nemhogy 10-re emelkedett volna, inkább nyolcra csök­ken a nagybolygónak tekintett égitestek szá­ma. A 2003 EL61 jelű égitest egyike a Plútó térségében talált közel ezer Kuiper-objek- tumnak, de társai közül kitűnik méretével. Úgy fest, átmérője kb. 70%-a, tömege pedig mintegy harmada a Plútóénak. A felfedezés nyomán várhatóan kiújul a Plútó nagyboly­gó státusza körüli vita. A Plútó ugyanis alap­vetően eltér a többi nyolc nagybolygótól (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Sza­turnusz, Uránusz, Neptunusz). Eredetileg is csak azért sorolták ezek közé, mert akkor még nem ismertünk több égitestet ebben a távoli zónában. Mára egyértelművé vált, hogy sokmillió jeges objektum kering itt, amelyek egyik nagyra nőtt - de az új eredmé­nyek alapján már nem a legnagyobb - képvi­selője a Plútó, (origo.bu) Füst- és dohánymentes CIGARETTA SVÁJCBÓL Augusztus 2. Svájcban feltalálták a füst- és do­hánymentes cigarettát, amelyeket bárhol le­het szívni. A Swissmedic nevű cég által gyár­tott NicStic - vagyis nikotinos pálca - elneve­zésű füstmentes füstölnivalót azoknak a dohá­nyosoknak szánják, akik a fokozódó társadal­mi nyomás ellenére sem képesek leszokni ká­ros szenvedélyükről - olvasható a MIGnews című orosz nyelvű hírportálon. Az újfajta ci­garetta nem tartalmaz dohányt, s mindössze egy nikotinnal átitatott cserélhető filterből, valamint hevítő-egységből áll. Dohány híján nem keletkezik füst, így nem ártalmas a kör­nyezetre és bárhol lehet szívni - állítja a gyár­tó, amely jövőre szeretné forgalomba hozni az újdonságot. A füstmentes cigarettákat, ame­lyek ízre semmiben sem különböznek a ha­gyományos szívnivalóktól, cigarettásdoboz­okban árulják majd a dohányárút forgalmazó üzletek. A NicStic árban sem különbözik a szokványos cigarettától, ám a füstmentes ciga­rettára fanyalodó dohányosoknak öngyújtó helyett a jövőben akkumulátortöltőt, tartalék elemet és nikotinos filtert kell majd magánál tartaniuk. (MTI) Tizenöt tonnás szupermágnes Július 30. Új korszakot nyit a tudományos ku­tatásban az amerikai tudósok szerint a Tallahasseeban épített 16 millió dolláros mág­nes - adta hírül az AP A tizenhárom évi fej­lesztés után csütörtökön átadott eszköz a Föl­dénél 420 000-szer erősebb mágneses mezőt generál, ami nem csak arra elég, hogy kikapja az ember kezéből az aprót, de arra is, hogy egyáltalán ne lehessen a közelében tartózkod­ni. A szupermágnes egyik lehetséges felhasz­nálása, hogy jobb képeket készíthetnek az egéragyról, mágneses rezonanciás képalkotás­sal (MR1). A kutatók emellett részletesebb ké­peket kaphatnak bonyolult óriásmolekulákról, például fehérjékről. Tim Cross, a labor spekt­roszkópiai és képalkotási programigazgatója jelenleg eg)' influenzavírusban előforduló fe­hérjét tanulmányoz, amelynek alakját és ké­miai tulajdonságait megismerve új gyógyszert fejleszthetnek la. (index.bu) Augusztus 2. Az űrrepülőgép hasi ré­szén a hővédő csempék közötti hézago­kat réskitöltő elemek foglalják el. Utób­biak közül kettő elmozdult eredeti hely­zetéhez képest. A probléma az, hogy a két elem 2,8, illetve 2,2 cm hosszan áll ki a felületből. Ez a Discovery egyébként sima hasi oldalán erős turbulenciát okoz­hat a visszatéréskor. Az űrrepülőgép hasánál normál eset­ben kb. 1260 Celsius-fokig megy fel a hőmérséklet, amikor belép az atmoszfé­rába és a magas légrétegekben fékeződni kezd. Ekkor a hővédő csempék előtt egy sűrű és vékony gázpárna keletkezik, amely "körbefolyja" a szerkezetet. Ez a gázpáma választja el a hővédő csempé­ket és a párna külső részén lévő, gyorsan áramló gázt. Utóbbi hőmérséklete 10 ezer Celsius-fok körüli. Ha egy kiálló rész beleér ebbe a forró zónába, erős tur­bulenciát okozhat. A kinti forró és tur­bulens gáz a szépen áramló belső légpár­Augusztus 1. Ringer Árpád közölte: az ásatások eredményei azt bizonyítják, hogy az ősember is végzett környezetét átalakító tevékenységet. "Az előkerült feldolgozóműhely és település a megál­lapítás szerint legalább 70 ezer éves, de van olyan lelőhely a területen, ami ennél is idősebb, akár 90-100 ezer éves is le­het". Hozzátette: az Avas-hegy Tűzkö- ves néven ismert részén már korábban is találtak különböző ritkaságokat, de "ez a mostani lelet páratlan". Az igazi feltárás azonban csak most kezdődött, mivel egy új út megépítését tervezték, ezt megelő­zően pedig kötelező a régészeti kutatás. Az ásatások nem a szokásos kisebb szel­nát kiszorítva érintkezhet a hővédő csempékkel, és erős mechanikai feszült­ség léphet fel. Ha a gáz valahol utat talál vényekben zajlanak, hanem egy na­gyobb, ötvenszer tizennégy méteres te­rületen, amelyet tüzetesen átvizsgálnak - hangsúlyozta a kutató. Kifejtette: a nem mindennapi méretű feltárási munkákra azért van szükség, mert az Avas nem pusztán kőbánya volt, hanem a feltételezések szerint az őskőko­ri Szeleta-kultúra korában élt ember ál­landó lakhelye is, ahonnan már az eddi­gi munkák során is tudományos kurió­zumnak számító leletek kerültek elő. Már a Neander-völgyi ember egészen modem stratégiát alkalmazott a kovakő megmunkálásában, amit eddig a homo sapienshez kötött a tudomány. A miskol­ci lelet azt mutatja, hogy az európai kul­túra gyökerei jóval nagyobb múltra te­kintenek vissza, mint eddig tudtuk - hangsúlyozta Ringer Árpád. "Arra is keressük a választ, hogyan tu­dott az őskőkori ember mázsányi kőzet­anyagot megmozgatni" - részletezte a tanszékvezető, hozzátéve, a kovalelőhe­lyen harminc-ötvenezer éves szerszámo­kat, használati eszközöket is találtak, amelyek rendkívül erősek és "szakszerű­ek". Ringer elmondta: a kova rendkívül fontos és értékes kőnek számított, tűz­gyújtásra szolgált, és abból pattintották szerszámaikat is. A leletek alapján ezek az eszközök már újfajta "technológiával" készültek, párhuzamos élüknek, szabá­lyos alakjuknak köszönhetően sokkal ha­tékonyabb és sokoldalúbb használatra voltak alkalmasak, (mult-kor.hu) M Világszenzáció a miskolci őskori hőkezelő KŐ KÖVÖN MARADT Igazi világszenzáció a tavaly a miskolci Avas-hegyen talált óskókori lelet. Nagy meglepetést okoztak, ugyanis azt bizonyítják, hogy az őskori ember már 70 ezer évvel ezelőtt olyan bőkezelési technológiát használt akőeszközök megmunkálásában, ami­lyennel - az eddigi információk szerint - csak jóval később dolgozhatott volna - mond­ta a Miskolci Egyetem ős- és Ókortudományi Tanszékének vezetője. / JJjabb kapcsolat a dinoszauruszok és a madarak között Augusztus 2. Új leletek azt mutat­ják, hogy a Velociraptort és a Tyrannosaurus rex-et is magában foglaló csoport ugyanazt a hatékony légzőrendszert használta, mint a mai madarak. A Majungatholus atopus nevű ragadozó dinoszaurusz csontjai üres terekkel segítették a levegő rak­tározását. Ez biztosította számára a gyors anyagcserét, ami alapvető szükséglet az aktív ragadozó életmód­hoz. A madaraknak igen gyors anyagcseréje van, amit annak köszön­hetnek, hogy hatékonyan vonják ki az oxigént a levegőből. Az emlősökhöz hasonlóan két tüdejük van, de a raj­tuk keresztül lezajló légáramlást lég­zsákok komplex rendszere kontrollál­ja az egész testben. A legtöbb madár­nak kilenc ilyen zsákja van, ami kiter­jed az üreges csontokba is. .Amerikai kutatók most összeha­sonlították a fosszilis M. atopus lég­zsákjának a szerkezetét több mint 200 ma élő madáréval. A Nature szerint ezek a szerkezetek nagyon hasonló­nak bizonyultak az ősi hüllőnél és a madaraknál. A madarakat a Theropoda dino­szauruszok közvetlen leszármazottja­inak tekintik, ahová a M. atopus is tartozott. A paleontológusok már ko­rábban kimutatták a hasonlóságot a két csoport között a növekedési se­bességben, a madárszerű alvási hely­zetben, sőt még a toliakban is. A Nature tanulmány arra is rámutat, hogy a madarak hatékony légzőrend­szere jóval régebben kialakult, mint azt eddig gondolták, (origo.hu) magának a csempék alá, oda bejutva lefe­szítheti őket, és megsérti az űrrepülőgép szerkezetét. Ezután már nem védené a rendszert a külső hővédő felület. A NASA végső döntése értelmében Stephen Robinson asztronauta fogja el­távolítani a Discovery hasán a csempék közül kilógó két hézagkitöltő darabot. Ehhez hasonló műveletet eddig még nem végeztek a világűrben. A Nemzet­közi űrállomás Canadarm2 jelzésű ro­botkarja tartja majd Robinsont a műve­letet során, miközben a javítást a földi irányítók is követik. Erősen egyszerűsít­ve vagy kihúzza a tömítést, vagy ha ez nem sikerül, leíurészeli a kilógó részt. Minderre a tervezett harmadik űrsétán kerül majd sor. A váratlan döntést az in­dokolja, hogy a szakemberek nem tudják pontosan megállapítani, milyen követ­kezményekkel járhat egy ilyen, a felület­ből kinyúló elem viselkedése a visszaté­rés során. Könnyen lehet, hogy felesle­ges az óvintézkedés, 1995-ben az STS- 73 küldetés keretében a Columbia egy 3,5 cm-re kilógó hasonló darabbal ért Földet biztonságosan. Ugyanakkor a mostani repülésnél minden veszélyfor­rást minimalizálni akarnak. Fontos to­vábbá megemlíteni, hogy a fenti problé­mának semmi köze a korábban említett, levált nagy habszivacsdarabhoz. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom