Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-08-05 / 214. szám

6 MAGYAR SZÓ-A HÍD Hazai hírek 2005. AUGUSZTUS 5. A HM KIVIZSGÁLTATNÁ A SORKATONÁK HALÁLESETEIT Augusztus 2. A sorkatona-halálesetek ügyeinek áttekintését kérte Juhász Ferenc honvédelmi miniszter az ügyészségtől azt követően, hogy a Blikk című napilap cikk­sorozatában olyan évekkel ezelőtti esetek­ről írt, melyekben tanúk állítják: nem bal­eset történt. A bulvárlap szerint legalább százharminc tisztázatlan haláleset történt "rejtélyes körülmények" között, többnyi­re "balesetnek álcázva". Bocskai István szóvivő felhívta a figyelmet arra is, hogy az újságban említett halálesetek vizsgála­tát a Honvédelmi Minisztériumtól min­den tekintetben függetlenül végezték; azokat a rendőrség, illetve az ügyészség folytatta le, és ezek bírósági döntésekkel zárultak. Nálunk jobban senki sem ítélte el azokat a körülményeket, amelyek a sor­katonai szolgálatot jellemezték a korábbi években - hangsúlyozta Bocskai István. Hozzátette: éppen ezért szüntették meg ezt az intézményt. Utalt arra, hogy az utolsó sorkatona november 3-án szerelt le Magyarországon. (MTI) Elégtelent kapott A KÓRHÁZI ÉTKEZTETÉS Július 30, Baktériumokkal és egyéb kór­okozókkal fertőzött tápanyagot kap a mesterségesen táplált betegek jó része. A kórházban készült turmixok tápanyagér­téke sem éri el minden esetben a mini­málisan előírtakat - állapította meg az a napokban lezárult vizsgálat, amelyben három budapesti és hét vidéki kórházat ellenőriztek. Az intézményekben három­szor is vettek mintát, az ellenőrök ráadá­sul előre bejelentkeztek, tehát nem is raj­taütésszerű volt az "akció". Henter Iza­bella, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének főtitkára, a felmérés egyik kezdeményezője elmondta: az eredmény azért is elkeserítő, mert a min­tákat reggel, a konyhában vették, a leg- sterilebb állapotban. Arról nem is be­szélve, hogy a vizsgálat az őszi-téli idő­szakban, tehát nem is a legveszélyesebb, meleg évszakban készült. (index.hulNép- szabadság) ÉV VÉGÉN 150 MAGYAR KATONA megy Koszovóba Július 29. Területellenőrzési és járőrözé­si feladatokat is ellát majd az a százötven magyar katona, akik a tervek szerint de­cemberben, vagy januárban kezdik meg tevékenységüket Koszovóban - mondta a Magyar Honvédség vezérkari főnöké­nek helyettese múlt héten újságírók előtt. A magyar-olasz-szlovén dandár magyar százada Koszovó délnyugati ré­szében tevékenykedik majd - közölte Braun László. Beszámolt arról is, hogy január előtt nem lesz szükség az iraki NATO-kiképzőközpont védelmére fel­ajánlott magyar katonákra. Mint mond­ta: a NATO az idén ősztől tervezi bein­dítani a kiképzési feladatokat Bagdad­ban, de egyelőre csak lényegesen csök­kentett létszámmal. Havril András ve­zérkari főnök még májusban bejelentet­te, hogy a Magyar Honvédség nemcsak őrző- és biztosító, hanem más békefenn­tartó feladatokat is vállalni kíván a Bal­kánon. (index.bu) ■ Gyurcsány Ferenc: "Nem használtam a befolyásomat" ÜZLET, POLITIKA Politikusi és vállalkozói tevékenységének szigorú szétválasztásáról beszélt egy tele­víziós interjúban Gyurcsány Ferenc, aki kijelentette, bogy politikusi befolyását soha nem használta az üzleti életben. Augusztus 3. A közszolgálati televí­zió műsorában felvételről sugárzott in­terjúban Gyurcsány Ferenc leszögezte, soha nem mondta azt, hogy ha politi­kus lesz, akkor vállalatainak semmilyen kapcsolata nem lesz az állammal. Azt mondta, hogy ellenőrizhető és nyilvá­nos lesz ez a kapcsolat, a normális ke­reskedelmi viszonyokon belül marad és csak nyilvános pályázatokon vesznek részt. "Ószintén, hallott valaha arról, hogy amióta én politikus vagyok, 2002 óta, bármilyen módon politikai befolyáso­mat használtam volna kereskedelmi, üzleti, gazdasági ügyekben? Akárcsak nyoma is felvetődött volna ennek?" - válaszolt kérdéssel a miniszterelnök ar­ra a riporteri kérdésre, hogy lemon­dott-e cégei tulajdonosi jogainak gya­korlásáról. "A tulajdonjoggal kapcsolatos vala­mennyi rendelkezési jogról én 2003 májusában lemondtam" - jelentette ki, azt hangsúlyozva, hogy miután az első meghatalmazást a cégbíró nem találta megfelelőnek, újabb meghatalmazást adott. Gyurcsány Ferenc szerint a kérdés nem az, hogy helyesen töltött-e ki egy cégbírósági papírt, hanem az, hogy bár­mikor is megsértette-e azt, amit ígért 2003. májusában. Ennek az ellenkezőjét senki nem tudta bizonyítani. "Két-há- rom év óta az ellenzék egyes politikusai ebből élnek, hogy próbálnak megtalálni legalább egy ügyet" - mondta, azt hang­súlyozva, alapvetően azt kell vizsgálni, milyen volt a tevékenysége azóta, hogy politikusi pályára lépett. A miniszterelnök szerint az emberek nehezen értik azt a helyzetet, hogy a vállalkozóból miniszterelnök lett, ép­pen ezért erről a kérdésről muszáj nor­málisan beszélni. "Muszáj elmondani Magyarorszá­I Érettségi után felvételi botrány? ZAKLATOTT IFJAK Az érettségi után itt a felvételi botrány, jelentette ki Pósán László, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának fideszes tagja. "Sóba ilyen helyzet még nem állott eíőfbogy maximális teljesítménnyel nem lebet bejutni felsőoktatási intézménybe” - mondta. Az ellenzéki politikus arra utalt, hogy aki végig jeles volt középiskolában, és kitünően érettségizett, ezzel a teljesítménnyel nem tudott a szakok többségére bekerülni. Augusztus 1. Az idei felvételi pont­határok jóval magasabbak voltak az elmúlt évek átlagánál. Jó néhány olyan szak is van Pósán László, az Ország­gyűlés Oktatási Bizottságának fideszes tagja szerint, ahol az emelt szintű érett­ségi is kevésnek bizonyult, a bejutáshoz további egy-két nyelvvizsga vagy eset­leg olimpiai aranyérem kellett. "Előállt az a helyzet, hogy nem a középiskolás teljesítményért járó maximális 120 ponttal, hanem csak a plusz pontokkal lehetett bekerülni az intézményekbe." Volt olyan elit szak, ahol 55 ponttal többet kellett elérniük a jelentkezőknek, mint tavaly, de a 30-40 pontos emelke­dés szinte általánosak mondható. Pósán szerint az idén középszinten érettségi­zőknek esélyük sem volt a slágerszakok­ra való bejutásra, még úgy sem, hogy hibátlan teljesítményt nyújtottak. Idén a Szegedi Tudományegyetemre vették föl a legtöbb hallgatót az ELTE után, közölte az egyetem rektora, Szabó Gábor. A 120 alapszakon és 2300 szak­páron államilag finanszírozott nappali alapképzésen 3552 diák, összesen 7840 hallgató kezdi el az első évét. (index.hu) Megemlékeztek a roma holokausztról A roma holokauszt 61. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést Budapesten, a Do­hány utcában elhelyezett emléktáblánál. A kormány, a négy parlamenti párt képviselője és az Országos Cigány Önkormányzat elnöke megemlékező beszédeikben emlékeztettek: 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradóan több mint háromezer cigányt gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban. Mádl Ferenc köztársasági elnök közleményében úgv fogalmazott: "a ma élő utódoknak elháríthatatlan felelőssége hűen megidézni a múltat, s következetesen elítélni a pusztító, gyilkos és embertelen eszméket, a faji megkülönböztetést". (radio.bu) gon, hogy nem kell ebbe belehülyülni, emberek, ebbe a történetbe. Ha a mi­niszterelnök jogtalan, erkölcstelen, tisz­tességtelen dolgot csinál, akkor tessék szólni. Az ellenzéknek az a dolga, hogy engem ellenőrizzen" - mondta és hatá­rozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy kész-e megjelenni a vállalkozói te­vékenységét vizsgáló parlamenti bizott­ság előtt. (MTIIindex.hu) Erkölcsi felügyelet alatt a média? Július 30. Pálinkás József, a Pro­fesszorok Batthyány Körének tagja, egy rádiós műsorban közölte, hogy célszerűnek látná egy olyan testület létrehozását, amely azt vizsgálja, hog\r a magyar tömegtájékoztatás­ban betartják-e az Európában elfoga­dott szabályokat. "A média egészét (...) erkölcsi fel­ügyelet alá kellene helyezni, ami azt jelenti, hogy7 egy olyan testületet lá­tunk célszerűnek létrehozni", amely megvizsgálja, a közvélemény elé tár­ja azt, hogy7 a magyar tömegtájékoz­tatásban betartják-e az Európában általánosan elfogadott szabályokat - mondta az egykori Orbán-kormány oktatási minisztere a Klubrádió Kontra című műsorában. A Professzorok Batthyány Köre által készített nemzetstratégiai doku­mentum e témáról szóló fejezetét is­mertetve hozzátette: ezeket a szabá­lyokat a testületnek valamilyen for­mában rögzítenie kellene. A testület az Országos Rádió és Televízió Tes­tület (ORTT) szervezetén keresztül fejthetné ki tevékenységét - magya­rázta, hangsúlyozva, hogy a média kontrolljára a tisztességes verseny és a kiskorúak védelme érdekében van szükség. (MTI) AT™;/ F.LTE-olvasóterem: jól feltöltik az egyetemet

Next

/
Oldalképek
Tartalom