Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-07-01 / 209. szám
2005. JÚLIUS 1. Mozaik Letűnt idők alakjai Tatár Imre A fiákeres Amikor húgom született, 1929-et írtak. Anyánk konflison ment be a kórházba, pedig már jártak taxik is. így maradt meg emlékezetemben a konflis mint a nagy családi esemény részese. Most, hogy olvasom letűnt korok történetét, kiderül: akkoriban kifogtuk az egyik utolsó példányt: 1929-re alig egy évtizeddel korábban még szinte egyeduralkodó lófogatú bérkocsik (ezerötszá- zan voltak) szinte egy csapásra eltűntek az utcákról, s erre az esztendőre mindössze ötvenen maradtak. Ebből "hajtott be" tehát egy családunk szerény történetébe. A mai krimikből nem hiányozhat az autós üldözés, utcai jelenetekből a suhanó gépkocsi - a régi Budapestről szóló regények és a régi fényképek elengedhetetlen szereplője a lóvontatú jármű. A fiákeres két íovat hajtott, a konflist egy ló húzta. Ez utóbbi régies nevét is olvashatjuk a regényekben: komfortáb- lis, ami a kocsit s a bakon ülőt egyaránt jelentette. Nyitott is járt, zárt karosszé- riájú is, mely utóbbi nemcsak a hideg és az eső ellen védte utasait, hanem módot adott az úgynevezett porcelánfuvarokra. E finom elnevezés lassú diszkrét utazást jelentett, miközben a kocsi belseje szerelmi találkozás hellyé vált. De azért főként közlekedésre használták úgy két évszázadon át. Ám a történelemnek ne csak romantikus oldalát nézzük. A századelőn a lakosság igencsak panaszkodott, oly nagy volt a kocsisok "zsarolása", ezért ismét elrendelték a taxaméterek felszerelését. A kocsikat egyébként is számozták, egytől hatszázig a fiakereket, attól felfelé a konflisokat. A legelőkelőbb urak azonban számozatlan kocsit béreltek, ha nem egy útra, hanem hosszabb időn át volt rá szükségük. Krúdy elbeszélést is irt A számozatlan fiáker regénye címmel. De ismert alakja volt a Nagymező utca világának a számozott, 1336-os kocsi is-. Főleg a lova. A húszas évek elején a Fővárosi Operettszínház felújította Lehár Drótostótját, s ebben Rátkai Márton lovon jön be a színpadra. E kiemelkedő szerepre nevezett konfliskocsis lovát kérték kölcsön: nappal a standon, este a világot jelentő deszkákon. Az ezt követő években elszaporodtak a bérautók: 1920-ban még csak kilencven, az évtized végén 1314 állt már a közönség szolgálatára. Az a régi lóvontatta közlekedési eszköz pedig - ismét Krúdy 1932-ben irt szavaival élve - teljesen kiment a divatból. Kedves Olvasók! Továbbra is szeretettel várjuk lapunk Mozaik rovatába írásaikat, verseiket. Köszönjük! MAGYAR SZÓ-A HÍD 19 John Fürst Messze vagy, kedvesem... /Dalszöveg, A. Vivaldi: A négy évszak című zeneszerzeményére; A tél (Largo)/ Kedvesem, mily messze vagy most tőlem! Nagyon hiányzik a forró szád és az ölelő karod, mely átfonva, bilincsben tartott édes rabságodban, egy nagy szerelemben valamikor. Mint egy álom, oly csodás volt ébenhajú drágám, te veled voltam; de álmaimban mindig itt vagy velem újra. Emlékszel rá? Akkor hideg tél volt, a virágok még nem nyíltak; a forró szerelmed éreztem, a tüzet, a nyarat, a perzselő parazsat, mely felolvasztotta a havat, világon a havat. De gyönyörű volt az! Velem vagy gondolatomban, az én világomban; messze vagy kedvesem nagyon,... nagyon... Keresztúri Mária Szavak A néma kiáltása Nem ér fel az égig, Hogy hangját meghallja Lelkét vigasztalja. Ha nem megy szavaikkal, írd le a toliaddal. Fesd fel az égre, Ha feltekint megértse. Bennrekedt szavak. Elszálló gondolat. Az érzés bennmarad, Ha a szív nem szabad. Beszélő szemek Sokat segítenek Megoldják helyetted, Letapadt nyelvedet. Mutasd a jelekkel! Ölelj szerelemmel! Ha két szív találkozik, Ott már a szó, nem számít. Szerkesztette; Kertész Gabriella A MONTÁZS ZsiGMOND ARANKA MUNKÁJA Leona Borek A szabad szerelem Oktatják az ifjak Arról szüleiket, Hogy' mai világban Szabad a szerelem. Elfogadják szülők Ezt az új képzetet, Megtanulják azt is, Hogy mit nem És mit lehet. Elkészülnek lassan A szép öregségre, A régen várt, S megérdemelt, Nyugadalmas létre. De vár rájuk Egy nagy meglepetés Rájuk szakadt ismét, A gyereknevelés. 2005. június
