Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)

2005-07-22 / 212. szám

2005. JÚLIUS 22. Közélet MAGYAR SZÓ — A HÍD 21 Olvasóink Amerikáról Mandler Gábor Michael Chertoff, ajerk-off Mi folyik itt? Mit akar a Bush tő­lünk? Ezek a gondolatok cikáztak az agyamban tegnap. Már kezdtem bele­törődni Hogy ő az elnök, mit lehet ten­ni, ez van, ezt kell kibírni. Ekkor látom, azt kell hogy olvassam, miszerint Michael Chertoff, aki "Homeland Security Secretary", tehát Amerika új­donsült biztonsági szolgálatának a fő­nöke, azt hangoztatja, mégpedig az Associated Press hivatalos sajtótájékoz­tatóján hogy, idézem:" Egy üzem­anyaggal teljesen feltöltött kereskedel­mi jet repülőgép képes akar 3000 em­bert is megölni, miközben egy metrón elhelyezett bomba maximum 30 em­bert öl meg." Utána arról gondolkozott hangosan, hogy mi is akkor a prioritás. Miután megkérdezték tőle, őszintén ki­mondta: ez a kormány gyakorlatilag nem fog segíteni a nagyvárosoknak a tömegközlekedés biztonságosabbá téte­lére. A statisztikák már még beszédeseb­bek, hiszen a Bush kormány 18.1 milli­árd dollárt adott a repülőtársaságok­nak, miközben 250 millió dollárt adott a tömegközlekedés biztonságának meg­segítésére. Magyarra lefordítva ez azt jelenti hogy a repülők biztonsága úgy hetvenkétszer többet ér Bushék számá­ra mint a metrón, buszon és itt-ott a villamoson utazók biztonsága. Ezt to­vább elemezve azt a képletet kapjuk, miszerint a nagyvárosok, ahol még van tömegközlekedés, nagyjából le lettek ír­va, mint elfogadható veszteség. Termé­szetesen felmerül, kinek számára elfo­gadható ha például New Yorkban rob­ban egy bomba mondjuk a B metrón, és a Chertoff "úr" által emlegetett har­minc ember meghal rajta? Egy Kansas City-i farmer számára még elfogadha­tó, de mondjuk nekem már kevés­bé, amikor potenciálisan ren­geteg szerettem és önma­gam is "simán" azon har­minc ember között le­hetnék. Hogyan lehet az hogy Bushék ennyire szemtelenül nem törőd­nek a biztonságunkkal, és meg ezt is lenyelik nekik? Mi kell ahhoz hogy Ameriká­ban felháborodjanak valamin? Ezen amúgy már évek óta töröm a fe­jem, de én azt hiszem, sajnos itt szinte mindent meg lehet etetni az emberek­kel, a toleranciaszintjük a Mars bolygó körül lebeg. Én azonban teljeseggel fel vagyok háborodva ezen. Most nem is megyek bele abba hogy a külpolitikában mit ér­tek el. Néhány hónapja már kifejtet­tem, hogy véleményem szerint egy örökös háborúba lettünk taszítva az ál­tal hogy Irakot megtámadták, és meg­felelő átgondolás nélkül folyik megszál­lása. De most inkább a belpolitikára gondolok, ha azt mondom, nagyon ag­gódom Amerikáért amíg ez a kormány van hatalmon. Sajnos ki kell mondani: Bush, Rumsfeld, és Cheney édeskeveset tö­rődnek az átlagemberrel, legyenek ők itt, Irakban vagy bárhol a világon, ők üzletemberek, akiknek az a fontos hogy meglegyen a "bottom line", a kielégítő mértékű bevétel. Nagyon tudják hogy mire harap az átlag amerikai, úgyhogy még nem ütötték meg a bokájukat. De Minden vasárnap este 6-tól 11 óráig ZENÉS TÁNCOS VACSORAESTEK A CATERINA ÉTTEREMBEN háromtagú tánc- és cigányzenekarral. A nagy érdeklődésre való tekintettel helyfoglalás ajánlatos! Hétfőtől szombatig minden este piano music! CATERINA ÉTTEREM 316 East 53nd St./Manhattan (1&2 Ave. között) Tel: 212-355-5360 Fax: 212-980-2930 ez sokáig, -ez alatt 10-15 évet értek- már nem mehet. Mi lesz ha -Isten őrizz- mégis lesz egy ilyen támadás itt? Még belegondolni is rossz, de Bush sze­mérmetlenül ki fogja használni arra hogy mondogassa a jól ismert szöveget, miszerint "ezt a háborút addig folytat­juk, míg meg nem nyerjük." De hiszen már most tudjuk hogy nem is érdekli az hogy megvédjen minket! Akkor miért lesz felháborodva ha meg fog történni? Dollár milliárdok ömlenek a hadseregnek, számolat- lanul veszi fel a Penta­gon a pénzt. Egy kis tö­redékéből bőségesen meg tudnák szervezni hogy minden egyes buszra és egyéb tömegközlekedési járműre jusson biztonsági kamera, hogy jussanak rájuk civil ruhás rend­őrök, akik vigyáznának ránk. De nem, erre nincs pénz... Hogyan lehet ez? Most, hogy pár hete immár amerikai állampolgár lettem, még kevésbé me­hetek el emellett. Tudom, sok a baj a vi­lágban, sok mindenre lehet koncentrál­ni, és mindannyiunk fejére rá van mér­ve a felelősség, hogy környezetünket szebbé- jobbá tegyük. De a szűkebb környezeten kívül van egy másik, ennél még nagyobb felelősségünk. Már nem egy-egy falu a világ, és a város falain kí­vül is pontosan tudjuk hogy mi törté­nik. Kérek mindenkit hogy írjon szenáto­rának, kongresszusi politikusának, - "congressman-woman"-nek- ezzel kap­csolatban. A korrupt és cinikus politi­kusok csak addig tehetik meg amit csak akarnak, amíg az emberek nem törőd­nek vele hogy mit csinálnak. Amint ér­zik hogy baj van, mert az emberek el­kezdtek gondolkozni, rögtön elkezdő­dik a "damage control", a baj megoldá­sa, ami legtöbbször pénz formájában je­lentkezik. -Diktatúrákban persze más­képpen, de én reménykedem hogy Amerika nem változik azzá. Minden­esetre, remélem hogy semmi nem fog történni, de ha igen, jusson eszükbe hogy kik szerint" nem fontos" harminc new yorki élete. Messzi tábortüzek Papp László MESSZI TÁBORTÜZEK -" Válogatás az öt földrészen élő magyarságot összetartó legszebb népdalainkból' címmel a Dömötömé Kokron Margit Alapítvány 60 népdal­ból álló gyűjteményt adott közre CD lemezen, könyvalakban mellékelve a kottákat és szövegem. Ez a szöveggyűjtemény és dallam-kincs: zenei anyanyelvűnk, talán legerősebb összekötő kapcsunk. Ezt példázza Dömötör Gábomé, Kokron Margó élete is. Margó Budapesten született, gyermekkorának első éveit Hódmezővásárhelyen töltötte. A háború végén, hat éves korában hagyta el szüleivel Magyarországot. Svájcban, Chilében, Brazíliában nevelkedett. Sao Paoloban lett cserkész, aztán egész életét a külföldön felnövő magyar fiatalok nevelésének szentelte. Működésének leg­kimagaslóbb teljesítménye népi értékeink tanulmányozása és továbbadása lett. Kö­zel 2000 népdalunkat ismerte és feladatának tekintette azok rendszerezését, közrea­dását. Korán bekövetkezett haláláig ennek a gyűjtésnek mintegy negyedét tudta rendszerbe foglalni és kiadásra elkészíteni. Margó munkásságának az emlékére alakult meg a Connecticuti Magyar Kultúra- Egyesület és a Külföldi Magyar Cserkészszövetség támogatásával az emlékét megőrző alapítvány azzal a céllal, hogy életművét - a magyar népi kincsek terjeszté­sét - folytassa. A jótékonycélú szervezet első kiadványának bevételét kizárólag a so­rozat folytatására fordítja majd. A lemezen szereplő anyag válogatását Dömötör Gáborral együtt Végvári Vazul, Nagel Katalin és Guzrán Ilona végezte. A Margó által összeállított listából változa­tos, hiteles és szórakoztató gyűjteményt adtak közzé. Az 1600-as évekből származó virágénekek: "All előttem egy virágszál, örvendetes liliomszál", a kuruckori dalok, a világháborús katonanóták, a felelgetős balladaszerű énekek: "Csillagom révészem, vígy átal a Dunán..." meg a jólismert négysoros népdalok mind megtalálhatók itt. Ezek rendszerint az első sorban tájképet festenek ilyenképpen: "A citrusfa levelestől ágastól". A második sor egy kérdés felvetése: "Kisangyalom, hogy váljunk el egy­mástól?” Aztán a következtetést vonja le: "Megválásom nem annyira sajnálom. Csak igazán szerettelek, azt bánom". Az alapítvány felkérésére a dallamok és szövegek ellenőrzését, a zenei igazgató Vavrinecz Béla végezte. Ő szerződtette a kiváló népi énekeseket és a Bekecs együt­tes zenészeit Magyarországon. Az eredeti népi hangszerek: hegedű, brácsa, doromb, hat lukú furulya, cimbalom, bőgő mellett használtak tárogatót, sőt gitárt is. Amikor az Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában, Európa országaiban a fel­lobbanó tábortüzek körül felhangzanak ezek a népdalok, gondolatban eltűnnek az elválasztó földrajzi távolságok. A szétszórtságban élők érzik, tudják, hogy öszetar- toznak. Ennek a kapocsnak a megerősítését szolgálja a "Messzi tábortüzek" lemezso­rozat. Hogy mit jelent ez a népi élmény az Amerikában született és itt élő fiatalok szá­mára, azt jól le lehet mérni egy-egy itteni esemény alkalmával. Amikor a cserkészet­ben felnőtt lakodalmas pár barátai, fiúk és lányok, körben állva népdalokkal kelnek egymással versenyre, ahogy mostanában láttuk New Jerseyben, meghatva érezhet­jük a magyar hagyományápolás összetartó erejét. A CD lemez a hozzátartozó füzettel együtt 20 US dollár plusz postaköltség. GMDomotor@aol.com címen lehet megrendelni, vagy a Cserkészboltban: PGYURI@msn.com

Next

/
Oldalképek
Tartalom