Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-07-01 / 209. szám
14 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kultúra 2005. JÚLIUS 1. Röviden Írósiker huszonegy évesen Gerlóczy Márton két évvel ezelőtt, huszonegy esztendősen írta meg diákköri élményeiről az Igazolt hiányzás című regényét, amely az ádag néhány ezer példányos regény eladásokkal szemben, huszonöt-ezer példányban fogyott el. így a fiatalember ritka kivétel lett: megél az írásaiból. A könyvhéten jelent meg második regénye, Váróterem címmel. Rózsafesztivál A Szeged közeli Szőregen a helybéli kertészek most rendezték meg Európa-szerte híres virágaikból a szokásos évi rózsakiállításukat. A virágdíszbe öltözött város fő látványossága ilyenkor a karneváli felvonulás. Kenyérmúzeum Július másodikán és harmadikán a komáromi Monostori erődben lévő Kenyérmúzeumban a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje szervezi az Országos Péknapok legtöbb programját. A rendezvény alcíme: A boj- tosúszós haltól a Vereckei szoroson át a szovjet megszállásig. A SZÍNHÁZI hátterek állapota Zappe László, a talán legreálisabb magyar színikritikus szerint a színházi szerkezetek hátterek, tudatos, átgondolt változásának semmi esélye, ugyanakkor mégis meg fog változni minden, aminek meg kell változnia. Majd így zárja véleményét: "a szakma egyelőre a pénzt osztó politikai testületek elé vihető egységes elgondolást sem képes produkálni." Még mindig üldözött Wass Albert Múlt hét péntekén Solymáron avatták fel Wass Albert a románok által üldözött erdélyi író szobrát, mivel a szocialista-bal- liberális többségű budapesti közgyűlés megtiltotta, hogy az írónak köztéri szobra álljon a fővárosban. A bonyhádi után ez a második Wass Albert szobor Magyarországon. Új programok a Szegedi Szabadtéri Játékokon Idén új helyszínnel bővül a július 1-én kezdődő Szegedi Szabadtéri Játékok: daljáték, musical, jazz, operett, opera, könnyűzene, táncbemutató is látható lesz az Újszegedi Szabadtéri Színpadon. A nyitóprogram a Szolnoki Szigligeti Színház nagy sikerrel játszott előadása, az Alul semmi című musical lesz, a programban ezt követi Kacsóh Pongrác dal játéka, a János Vitéz, Hegyi Árpád Jutocsa rendezésében. A zenés darabban a francia király szerepében Agárdi Gábor látható, a gonosz mostohát Székhelyi József szegedi színidirektor alakítja. A jazzkedvelő közönséget színvonalas koncert várja a Szakcsi Gypsy Jazz, valamint a Babos Project Special részvételével. A programkínálatban az opera és operett műfaj rajongói is találhatnak kedvükre való szórakozást az Opera-, illetve Operett Gálán. Idén Szegeden rendezik a Kajak-Kenu junior nemzetközi világbajnokságot: a verseny nyitógáláján táncbemutatók, valamint a Megasztár előadóinak koncertje követi a nemzetek zászlós felvonulását az Újszegedi Színpadon. Szerkesztette: Földessy Dénes H Magyar könyv: Hősök vagy bűnösök TÍMÁR GÁBOR ÍRÁSA Olykor a kritikus is megengedhet magának némi szubjektivitást. Leírom hát: köszönjük ezt a regényt Tímár Gábornak. Meg persze a megjelentetését a Helikon Kiadónak. Ha a könyvkiadás tettét minősítem: hiánypótló. Műfaji megközelítéssel: kortörténet. Ha pedig újságíróként: becsület. De pontos ez is: az önbecsülésünk. Magyar katonatisztek. Mi több: ludo- vikások. Közel fél évszázadon át saját hazájukban leköpték őket. De egy Kanadába keveredett, s íróvá nőtt magyar honvédtiszt tolla nyomán ismét belevágott egy fénykéve a sötét hazugságbirodalomba. Már a regény címe szá- monkérő. A korábban megszálló-elnyomó hatalom kevély, történelmietlen leegyszerűsítésével ugyanis a katona vagy csak hős, vagy csak bűnös lehet. Tímár Gábor már a címmel számonkéri ennek az igaztalan, az emberismerettel köszönő viszonyban sem lévő osztályozásnak az arroganciáját, amely csak hamis választási lehetőséget ad hősök vagy bűnösök között, hanem jó tollal végigírja a katona számára is egyetlen lehetséges igaz minősítést: emberek! Ilyenek és olyanok! Csakhát ők éppen egy világégésben élő-haló emberek. A háborús lét pedig a napiparancsnál keményebben előírt jellempróba is. A menekülés pedig TÁRCA Rothschild álom Ruhaszalon a Váci utcában, ahováJovánka is szabatni járt. A Titáné. Jozip Broz Tito elvtárs neje. Miként a pesti nép egykor nevezte: a "partizán First Lady". Szóval nem a hasonló nevű amerikai pénzmágnásról van szó, hanem a jugoszláv partizánvezér kivetkőzött hitveséről. Mert a Váci utcai Rothschild európai hírű női divatszabász volt, tisztes nevén Rothschild Klára. Divatkirálynő. Jovánka pedig nem adta lejjebb, nála szaba- tott. Amit Klára asszony tervezett s az ő irányításával varrtak meg, az kérem meg volt tervezve és meg volt varrva! Ennyit öltözködési kultúránkról. Jovánka persze Pesten a partizánforma testőreivel tréfás jelenség volt. Az igazi, a legcsinosabb vendégek a bécsi Karntnerstrasse-ról jöttek ide ruhaügyekben, Hegyeshalmon és vöröscsillagos, géppiszto- lyos határőrök sorfalán át. Ez volt a vasfüggöny első semmibevétele, nem ám a szögesdrót- akadály szétvágások, nyolcvankilencben. Rothschild Klára már a mennyei szabászasztalon vágja formára a finom kelmét, és Jovánka sírjánál is elénekelték az utolsó Intertnacionálét. Most mégis megjelent a lapokban a bűvösujjú Klára asszony neve. Mert éppen tíz éve, hogy e nagy szabász iránti tiszteletből róla neveztek el Pesten egy ruhatervező szakközépiskolát. Oravecz Gréti alapította. Jubileum van tehát. Rothschild Klára szakmai unokái pedig most nem akármilyen helyen, hanem a Gundelban rendezték a vizsgabemutatót. Hiába, van pénz a divatszakmában. A tollforgató zsurnaliszta meg így, a komputer billentyűsorai előtt ülve, elmélázik: Istenem! hány miniszterelnök neve vált azóta nullává, s hány kormányprogramot mosott ronggyá a gazdasági élet! De Rothschild Klára neve ma is név. Szakmai igényességéről most is olyanokat írnak le a lapok, hogy nem a felkapott, majmolt divat a meghatározó, hanem a stílus, és a ruha viselőjének ízlésegysége, s a ruhákból rajzolódjék ki annak az egyénisége, aki felhúzza s jár benne. Meg hogy ebben a szakközépiskolában egyesül művészet és mesterség, akár egy "haute couture"-ben, egy igazi párizsi ruhaszalonban. Ez a mindennapok vizuális kultúrája. Ezeknek a divatművészeti eszményeknek naponta látom az egyik gyönyörű valóságát: az ízléses, modern áruház, az Árkád belső sétálóutcájában, egy valutaüzletben csudaszép szőke asszonyt, egy igazi pesti nőt, aki olyankor is elegáns, amikor talán nem akar az lenni. Kissé őzikeemlékű arcával, sztár látványával - siker jelenség. Ruhája a legegyszerűbben legnagyszerűbb. Akár a festészetben, Leonardo de Vinci Utolsó vacsoráján Krisztus nemesen egyszerű póztalansága: egyetlen mozdulattal áldást osztó keze. De szép vagy Budapest! E hölgynek is gyönyörű keze van. Éva, az örök nő. Rothschild-álom. Földessy Dénes tilos: süvítő orosz golyó, ukrajnai fagy, meghülyült nyilas őrmester, végtelen hómező idézi Dantét: "Ember, ki ide belépsz, hagyj fel minden reménnyel" Az író stílusa olyannyira realista, s nem szépítő, mint a halál a becsapódó gránát nyomán. A megbízható történelmi művek csapásán halad: a cselekmény, bár regényesen, de az igazolt történelem nyomát járja. A históriai források szerint is, a megszenvedett népek szubjektív háború-értékelése szerint is. Ilyen történelmi regény csak tiszta erkölccsel meg tiszta fejjel kézbevett toliból fakadhat. A megtörtént évek közé bekerült fiktív írói történetek is életszerűek, pá- tosztalanok és emberileg hitelesek. A szövegben, mint kalácsban a mazsola, itt-ott humorpöttyök segítik a cselekmény élvezetét ("Hitler tizedes úr"). Vagy a háborúvégek emberarcú menekülési ösztönei, amikor a svájci határátkelőt őrző SS-ek altisztje csak a kemény magyar katonatiszt őrá szegezett géppisztolyára szegi meg a tilalmat, s emelteti fel a sorompót, de amint a menekültek átjutnak Svájcba, az előbb még keménykedő SS-őrmester is velük ballag a menekültpapírokat osztó svájci zsaruk elé. C’est la vie? Ce la guerre! - tépelőd- ne ilyenkor a művelt francia. Pedig mindkettő igaz! E regény irodalmilag szinte eszközte- lenül, mégis irodalmi szinten állít emléket egy háborúnak, s egy nép katonai elitjének, a ludovikásoknak, velük együtt az altiszteknek és a bakáknak. Nem pátosz megfogalmazta hősöknek, s nem bűnösöknek, hanem - embereknek! Eredendően ártatlanoknak, mint azok az orosz katonák, akiket hátulról a szovjet NKVD - a KGB elődje - géppisztollyal hajszolt a biztos halálba. De aki a hazájáért, tisztességgel ember marad az embertelenségben is, az már gyanús arra, hogy hős! (ED.) Hollywoodi munkalehetőségek Magyarországon Három amerikai filmet is forgatnak Magyarországon 2005-ben, a három megaprodukció forgatása során több ezer munkahely jöhet létre, jelentette be Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter. A gazdasági miniszter amerikai útjának eredményeiről nyilatkozott az MTI-nek. A produkciókat Andy Vájná filmproducer, Steven Spielberg amerikai filmrendező és a 20th Century Fox készíti. Az ideérkező stábok pedig várhatóan több milliárd forintot költenek majd el Magyarországon. Kóka véleménye szerint az új filmtörvénnyel, és az engedélyek kiadásának egyszerűsítésével Magyar- ország az audiovizuális művészetek központjává válhat a régióban.
