Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-07-01 / 209. szám
12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2005. JÚLIUS 1. Röviden Öt éve készült el AZ EMBERI GÉNTÉRKÉP Londonban 2000. június 26-án bejelentették, hogy a világ tudósainak szinte teljes egészében sikerült feltárniuk az ember géntérképét. A géntérkép, amelyet a világ tizennyolc országának kutatói összefogva készítettek el, az emberi test teljes genetikai állományának több mint kilencven százalékát tárta fel, s ebből nyolcvanöt százaléknyit teljes pontossággal. A tudományos világ az 1980-as évek végén határozta el, hogy nemzetközi összefogással feltérképezi az emberi génállományt, azaz meghatározza milyen sorrendben, milyen vegyi anyagok alkotják az emberi testet alkotó több tízezer gént. Még további évekre van szükség a fennmaradó három százalék feltárásához. A térkép- rajzoláshoz az amerikai-brit vezetésű nemzetközi program mellett egy amerikai magáncég, a Celera Genomics is foglalkozott a témával. Szinte egyidejűleg sikerült megfej- .teniük az emberi test hárommillió kémiai építőkövét. (MTI) A Microsoft is beszáll A HD-DVD FEJLESZTÉSÉBE A Microsoft és a Toshiba az új szórakoztató- eletronikai termékek fejlesztésében szorosabb együttműködést tervez. A két cég tokiói bejelentése szerint kicserélik egymással szoftveres és hardveres fejlesztéseiket, hogy így segítsék az új termékek létrejöttét. A DVD utódának szánt HD-DVD (High- Density DVD, nagy sűrűségű DVD) szabványhoz olyan lejátszót terveznek, amely a Microsoft Windows CE operációs rendszerén alapul. A HD-DVD lemezek hagyományos CD méretűek, tárolókapacitásuk viszont jelenleg harminc gigabyte. A hagyományos DVD ezzel szemben nyolc és fél gigabytenyi adatot tárolhat. Mint emlékezetes folyamatos a harc az utódszabvány bevezetése körül. A Toshiba és az NEC által támogatott HD-DVD versenytársa a többek közt Philips, Panasonic és a Sony által elismert Blu-ray Disc. A Toshiba és a Microsoft már jelenleg is együttműködik a Táb- la-PC-k, multimédia számítógépek és noteszgépek gyártásában. (MTIIyahoo.com) FELISMERÉSHEZ PÁR AGYSEJT IS ELÉG A kutatók eddig azt hitték, hogy a személyek és tárgyak felismerésében agysejtek bonyolult hálózata vett részt. Kaliforniai tudósok most arra jutottak, hogy különböző híres emberekről képek egyetlen agysejtet aktiválnak. A vizsgálat során a klasszikus módszerrel képeket mutogattak a kísérleti személyeknek, miközben az agyműködésüket figyelték. Egy esetben például bebizonyosodott, hogy a Macskanő-kosztümben pucsító Halle Berry ugyanazt az egy agysejtet kapcsolta fel a tesztalanyokban, mint a kisestélyiben tétovázó Halle Berry, vagy más őt ábrázoló fotók. A jelenséget az agy azon részében figyelték meg a kutatók, ahol az észlelések emlékekkel szinkronizálódnak, közölte a kísérletet vezető idegsebész. A Nature magazinban megjelent tanulmány tanulsága ugyanakkor, hogy az információk értelmezésében sokkal kevesebb neuron vesz részt, mint azt korábban képzelték, amikor kiterjedt és bonyolult hálózatok összehangolt munkájának tulajdonították az egyes képzeteket, (index.hu) H NASA: támadják az üstököst MEGELŐZŐ CSAPÁS A NASA Deep Impact űrszondája idén július 4-én a történelem első csillagászati kísérletét fogja végrehajtani: megcéloz és remélhetőleg telibe is talál egy üstökösmagot. Az agresszív beavatkozás védekező szándékot takar: ha a jövőben veszélyes pályán közelít a Föld felé egy kisbolygó vagy üstökösmag, azt el kell téríteni útvonaláról - ami nem olyan egyszerű, mint a sci-fi filmekben láthatjuk. Ha erősen oldalba lökjük egy lövedékkel vagy bombával, darabokra is törhet, kozmikus kartácszáport zúdítva bolygónkra. Egy üstökösmag felszínén végrehajtott robbanástól úgynevezett aktív terület képződhet, ahol anyag áramlik ki a jeges belsőből. Ennek az anyagsu- gámak az ellenhatása mint egy rakéta hajtóműve kiszámíthatatlan módon változtatja meg az objektum mozgását. Mindez persze csak elmélet, mivel a földközeli kisbolygók és üstökösmagok belső szerkezetéről, egy esetleges támadásra adott reakciójukról szinte semmit sem tudunk. Ezen akarnak változtatni a Deep Impact űrszondával, amely egy 1 méter átmérőjű, 364 kg-os önirányító lövedéket vezet neki a Tempel-1 üstökös magjának, ami az első csillagászati kísérletnek tekinthető. Korábban a Föld felsőlégkörében befolyásoltuk enyhén a sarki fényt, a Hold és a Mars felszínén mozdítottunk meg néhány követ, illetve holdrengéseket keltettünk kis robbantásokkal, becsapódó rakétafokozatokkal. Ezek inkább geofizikai illetve geológiai kísérletek voltak - olyan azonban még M Stonehenge a téli napforduló ünnephelye volt RITUÁLÉ KÖVEKKEL Idén 21 ezren ünnepelték Stonehenge-nél a nyári napfordulót, noha brit kutatók újabb elmélete szerint a kőkori építményt az év legrövidebb napján - azaz a téli napfordulókor - használták rituális célokra. Az angol régészek az érdekesnek tűnő kijelentésre egy 2500 évvel ezelőtt megsütött disznó maradványainak tanulmányozásakor jutottak, mely szerintük arra szolgáltat bizonyítékot, hogy már akkor is valamiféle ünnepléssel vagy rituáléval ülték meg az év meghatározott fordulópontjait. Mivel a csontokra a nagyjából i.e. 3100-ból származó Durrington Walls-nál bukkantak, a kutatók úgy gondolják, hogy a hasonló korú Stonehenge is egy olyan rituális építmény-hálózat része lehetett, melyek szinte teljesen átszövik a Salisbury síkságot. "A Durrington Walls-nál talált leletek szinte biztosra vehetően azt sugallják, hogy a neolitikum embere a ceremóniáit vagy fesztiváljait a tél közepén, és nem nyáron rendezte" - mondta el a disznócsontokat elemző Umburto Albarella, a Sheffield Egyetem régésze a Discovery News-nak. Albarella a vizsgálatok során a disznómaradványokat i.e. 2800 és 2400 közé datálta, majd a fogak vizsgálatával arra jutott, hogy a malac mindössze 10 hónapos lehetett, mikor megsütötték. Mivel a vaddisznók és a korai szelídített fajták általában tavasszal hozták világra kicsinyeiket, így mire azok elérték az áldozati kort, az pont a téli napfordulóra eshetett. "Több vágásnyom is van a Durrington Walls-nál talált disznócsontokon, így nincs kétségünk afelől, hogy áldozati állatok maradványai" - mondta Albarella. Az egyik csonton egy nyílhegy nyomát is felfedezték, ami csak tovább gazdagította az eddig ismerteket. Eszerint a korban a disznókat szabadtéren nevelték egy elzárt területen, ám így is le kellett őket vadászni. Mivel Durrington Walls zárt épület volt, így elképzelhető, hogy az áldozatra (és talán a rituális vadászatra is) a kör belsejében került sor, míg az áldozati húsok megsütése a régészek által talált tűzrakóhelyek tanúsága szerint a körön kívül történt. Az azonban bizonytalan, hogy Stonehenge esetében is ezt a rituálét folytatták-e le a vadászok - ám nem elképzelhetetlen, (mult-kor.hu) nem történt, ami az elkövetkezőkben fog. A célpontot, a Tempel-1 üstököst már most figyelik a távcsövek, így a bolygónk körül keringő Hubble űrteleszkóp (HST) is. A mellékelt két felvételen az üstökös magja látható, amely közel akkora, mint Budapest a peremkerületei nélkül. A kométától 120 millió km-re keringő HST ÁCS kamerájával két képet készített (fent látható) 2005. június 14-én, 76 óra különbséggel. Baloldalt a csillag- szerű pont az üstökös kb. 7x2 km-es magja, amely annyira kicsi, hogy a berendezés nem tudja felbontani. A 76 óra múlva rögzített jobboldali képen egy anyagsugár, úgynevezett jet figyelhető meg, amelyet a jeges magból kiszabadult gázok és porszemcsék alkotnak. A 2200 km hosszú anyagsugár közelítőleg a Nap felé mutat. A remények alapján hasonló jelenséget fog kiváltani a július 4-i becsapódás, amelytől az üstökösmag aktívabb lesz. Biztosat azonban egyelőre nem tudunk, hasonló beavatkozásra ugyanis még soha nem került sor. A szakemberek várakozásai szerint nemcsak az üstökösök eltérítéséről, hanem belsejéről és a Naprendszer kialakulásáról is megtudhatunk újakat. Az üstökösmagok ugyanis szinte változatlan őrzik azt az anyagot, amiből a Föld és társai 4,5 milliárd évvel ezelőtt összeálltak, (origo.hu, június 26. ) Nem teljesen biztonságos az úrsikló A NASA bejelenteni készül, mikor lövik fel a Discoveryt, de a korábbi űrsikló, a Columbia 2003-as katasztrófáját vizsgáló bizottság javaslatai közül a legfogósabbakat máig nem sikerült a gyakorlatba átültetni. Néhány nappal az NASA űrsiklók újraindítási dátumának bejelentése előtt a volt űrhajósokat is tagjai közt tudó Return to Flight (újraindított repülés) független munkacsoport megállapította, hogy nem sikerült minden biztonsági javaslatot átültem! a gyakorlatba. A NASA lapzártánk után határozza meg, hogy a július 13. és 31. közti időszak mely napján száll fel a Discovery űrsikló. Mint emlékezetes, 2003. február 1-én a Columbia hőpajzsának súlyos sérülését a leváló szigetelőhab okozhatta, és az űrsikló a légkörbe való visszatérésnél hétfős legénységével együtt darabjaira szakadt. A tragédiát vizsgáló bizottság 15 kritikus módosítási javaslatot tett, amelyek közül a munkacsoport megállapításai szerint tucatnyit sikerült megvalósítani. A három függőben maradó javaslatot viszont a legnehezebb a gyakorlatba átültetni. A NASA a jelentős előrelépések ellenére nem tudja elérni, hogy a start során lerepülő szigetelőanyag vagy jégdarabok ne sértsék fel az űrsikló burkát, illetve hogy ne váljon le semmi a kiegészítő tankról. Ugyanígy nincsen ma sem biztosítva annak lehetősége, hogy felszállás után javítsák ki a sérüléseket, állapította Washingtonban a független szakértői csoport. (index.hu)
