Amerikai Magyar Szó, 2005. július-szeptember (103. évfolyam, 209-222. szám)
2005-07-01 / 209. szám
AHÍV HUNGARIAN WORD, INC. 4809 AVENUE N SUITE 169 BROOKLYN NY 11234 USPS 23-980 ISSN 0194-7990 1-877-A-MAGYAR (1-877-2624927) FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2005. JÚLIUS 1. VOL. Cffl NO. 209 NÉPAKARAT (1902-1914) ELÓRE (1914-1927) UJ ELÓRE (1927-1948) MAGYAR JÖVŐ (1948-1952) A HÍD (2001-2004) , MAGYARSZÓ (195 2-) Folytatjuk a 102 éves hagyományt! ,25th WEEK Kivonásra kész Az izraeli hatóságok gőzerővel dolgoznak az elszakadási terven. Már állnak az új katonai bázisok. Közben viharos tüntetések zajlanak Izraelben a gázai kivonulás miatt. (2. oldal) MÁS VÉLEMÉNYEN Június 28-án volt egy éve, hogy az Irakot megszálló Egyesült Államok - és a koalíciós erők - hivatalosan átadták a hatalmat a helyieknek. A harcok nem szűnnek. (4. oldal) Gazdasági reform A magyar kormányfő drasztikus adócsökkentési tervet jelentett be. A pénzügyminiszter nem árulta el, milyen kiadáscsökkentésekkel kompenzálják a bevétel-elmaradásokat. (7. oldal) George Bush szerint nem kell kivonulási menetrend IRAK: SE KI, SE BE George Bush június 28-ai nagyivá beszédében elutasította, hogy határidőt szabjanak az amerikai katonák iraki kivonulásának, és azt is, bogy újabb csapatokat küldjenek Irakba. Június 29. George Bush az iraki szuverenitás hivatalos helyreállításának egyéves évfordulóján az észak-carolinai Fort Bragg támaszponton tartott beszédet. Az amerikai elnök leszögezte, hogy súlyos hiba lenne, ha mesterséges menetrendet állítanának fel a kivonulásra, amint azt több kongresszusi képviselő is követelte, mivel az ellenség kivárásra rendezkedne be. Az Egyesült Államok addig marad Irakban, amíg a munkát el nem végzi, amíg szükség van rá, de egy nappal sem tovább - hangoztatta. Elismerte, hogy' Irakban - mint fogalmazott - még sok a munka, és lesznek még nehéz pillanatok, amelyek próbára teszik Amerika elszántságát, de hangsúlyozta, hogy a cél megéri az áldozatot. Bush elvetette azt az eshetőséget, hogy még több amerikai katonát vezényeljenek Irakba, ahol jelenleg 138 ezer fős erő állomásozik. Ügy vélte, ezzel csak aláásnák azt a stratégiát, amely szerint az irakiaknak kell a harc élére állniuk. A legnagyobb hallgatottságú idősávban sugárzott beszédében az amerikai elnök felidézte "szeptember 11. leckéjét", s kijelentette: túl korai kivonulásuk az irakiakat Zarkavi és Oszama bin Laden kezére adná. Az ABC és a Washington Post felmérése szerint az amerikaiak többsége nem elégedett az iraki helyzet kezelésével, ám azzal sem ért egyet, hogy a katonák azelőtt visszatérjenek, hogy a rend helyreállna az Öböl menti országban. (index, hu IAFPl Népszabadság Online) Részletes beszámolónk az eltérő VÉLEMÉNYEKRŐL A 4. OLDALON DUOQ televízió Az Ön kapcsolata az Anyaországgal! Duna Televízió: kétheti műsor a 38-39. oldalon! Technikai okok miatt az elmúlt hónapban csúszott a postázás. Ezért elnézést kérünk! A Duna TV előfizetőit még egy hónapos ingyenes előfizetéssel kárpótoljuk. Ragaszkodik az atomprogramhoz az új iráni elnök Békét és mérsékelt politikát, de a nukleáris program folytatását ígérte Mabmud Abmedinedzsad, a 49 éves teheráni főpolgármester, aki nagy fölénnyel győzött az iráni elnökválasztás második fordulójában. Június 26. A szoros versenyt jósoló előrejelzésekkel ellentétben fölényesen nyerte meg az iráni elnökválasztás második, pénteki fordulóját Teherán ultrakonzervatív volt polgármestere, Mahmud Ahmedinedzsad. A véglegesnek tekinthető adatok szerint a szavazatok 61,75 százalékát szerezte meg, ellenfele, a reformernek tartott Rafszandzsani ajatollah, aki 1989 és 1997 között két elnöki terminust is letöltött, 35,87 százalékot kapott. A 49 éves teheráni főpolgármester a vallásos szegények támogatásával aratott győzelmet Rafszandzsani felett, aki mögött a haladó politikai pártok és a jómódú irániak sorakoztak fel. A megválasztott elnök az eredményhirdetés utáni első nyilvános beszédében modem iszlám társadalom megteremtését ígérte. Összefogásra szólította fel az iráni népet, utalásként a társadalomban a reformer és a konzervatív tábor között húzódó törésvonalra, amely a kampányban tovább mélyült. Külpolitikájának alapelve a békés együttműködés lesz, mondta egy nappal később tartott sajtótájékoztatóján, ám azt is hozzátette: Iránnak "nincs igazán szüksége" arra, hogy felújítsa negyed századdal ezelőtt megszakadt kapcsolatait az Egyesült Államokkal. Bejelentette, hogy Teherán folytatni kívánja a nukleáris kérdésekről a tárgyalásait az Európai Unióval, de a bizalomnak kölcsönösnek kell lennie, és a másik félnek is teljesítenie kell vállalt kötelezettségeit. Ugyanakkor értésre adta: nem lehet vita tárgya, hogy7 - mint minden államnak - Iránnak is joga van a békés célú nukleáris technológiákhoz. "Iránnak szüksége van ezekre a technológiákra, hogy biztonságosan el tudja látni magát villamos energiával, ezért folytatni fogja atomipari tevékenységét" - hangsúlyozta. Washington gyanúja szerint Teherán atomfegyver előállítására törekszik, ezért követeli, hogy Irán szüntesse be urándúsító tevékenységét, mert a dúsított urán atomfegyver előállítására is alkalmas. Az első reakciók szerint az EU és Oroszország kész együttműködni Teheránnal, Washington viszont azokat támogatja, akik több szabadságot követelnek az országban. (Magyar Hírlap online)