Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-05-13 / 202. szám
2005. MÁJUS 13.________________ ________ _________ Kultúra______________________ magyar szó-a híd 15 Földessy Dénes Kulcsmondat a Nagy család című darabban egy hazug korról: "Nem vagyunk jó viszonyban az igazsággal." Rá lehet építeni egy drámát. Hiszen a cen- zorámyék drámairodalmi korszakaiban csak fedett mondatokat lehetett leírni. Gondoljuk el a 60-as évek beli éveket! Mikor Aczél (Apfel) György elvtárs volt a történelem ügyeletes árnyéka! Jól írja Siklós Olga (A magyar drámairodalom útja 1945-1957. Megvető Kiadó, 1970.): "Németh László személyes optimizmusát művei mellett mi sem bizonyítja jobban, hogy megírta a drámákat, az elismerés, a siker, a szólás lehetősége nélkül is." A cenzorárnyékos kor túlélési stílusát pedig Siklós Olgának már ez az egyetlen mondata is bemutatja, amelyben a "szólásszabadság" szót így fedte le: "a szólás lehetősége". A kor idézett mondatát pedig a főhős Kata nagyfia, Péter mondja (Szabó Péter alakítja fiatalos lendülettel): "Nem vagyunk jó viszonyban az igazsággal!" Elképzeljük, a szerzőnek írás közben mennyire nehéz volt a történet lendületében benne élni, nem sokkal a "testvéri tankok" 56-os, benzin-füstös emlékével. Hiszen az ősbemutató is csak 1967-ben volt Veszprémben. Semmiképpen sem a fővárosban, hiszen Horváth Márton elvtárs, a Szabad Nép főszerkesztője már 1950-ben ezt írta Németh Lászlóról: "jelentékenyebb ellenség, mint amilyen író, nincs helye a magyar drámairodalomban." Az így megbélyegzett, a 60-as évek cellahangulatában alkotó szerző túlélő képességének is meg voltak a maga veszélyei. Az író a hozzá méltó, társadalmi-történelmi formátumú konfliktusok helyett a magánélet súlytalanabb konfliktusába lépett át. Lám, így is benne maradt a szövegben - nem vették észre! ? - az igazságról finoman fogalmazott történelmi üzenetet. A történet: Kata az egyetemi fizika- tanársegédnő családi élete bomlóban van, ő azonban jóságból és erőből font tartással állja a sarat, amíg lehet. Mikor már nem lehet, elválik, hogy a csonka családnak is összetartó egyénisége maradjon. Túlélés ez, a nagy társadalom példája helyett a mikrotársadalom, a családfő példájával. Ezt sem vették észre! A cellahangulatú korban is célba ért a színpadi üzenet: Veszprémben a vájt fülű közönség a felismerés után majd szétverte tapsával a színházat. Pedig a Nagy család nem a legjobb Németh László dráma. Talán mert a túlélés légkörében épp a családközpontú konfliktust témáját választotta. Ezzel elhagyta saját drámaírói terepét és a nagy formátumú történelmi drámák eretnek alkatú főhőseit. Hiszen a szerző irodalmi munkásságára jellemző az eretnekség-téma: szembeszegülés a hivatalos sötétséggel. De e.darabba egy meglepő, nagyerejű végkifejlet kellene. E helyett hosszú jelenetben a villanyszerelő beszél Katának a csendes-békés-családias életről, amely viszont így csak drámaiat- lan időhúzás s nem indokolhatja Kata döntését. Mégis, Németh László a Nagy családba sorra építette be a kor torzóit s a jövőt váró gondolatkötegeket. Udvaros Béla a tőle megszokott, világos helyzetekre törekvő, tiszta előadás igényével rendezte meg a produkciót, miközben az Evangélium Színház misz- szió értékű vezetését a vállán hordozza. Jó az előadás! Hiszen a magyar színházak meglehetősen a kozmopolitizmus felé hajló irányával szemben, ezúttal is tiszta, keresztény emberi-művészeti értékeket mutat fel. Nem esett messze az alma a fájától: a Kossuth-díjas Udvaros Dorottya Udvaros Béla leánya. A dráma a főhős Katára épül, s őt Vajda Márta alakítja. Akik a Tenkes kapitánya című híres tévésorozat idején még otthon voltak, láthatták az abban népszerűvé vált, pályakezdő Vajda Mártát Veronika, a kapitány szeretőjeként. Sorsa a házasságbomlás, mely mögül (a Kossuth-díjas érdemes művész Bitskey Tibor jellegzetes, nagyhatású alakításában) fel-felvillan Szilasi tanárúr, a két évtizedes, gimnáziumkori diáklány-tanár vonzalom s párhuzamosan egy éltető másik, lírai szólamot is ad a történetnek. Vajda Márta, aki korábban a Pécsi, majd a Szegedi Nemzeti Színház vezető drámai színésznője, sok drámai hősnő hiteles, egyéni megformálója volt, ezúttal drámai színészalkatához képest új nőtípust formált meg: központi hősként is szolid, lágy7 alkatot, aki még^ftost is fiatal a színpadon. Egyáltalán, jó a színészcsapat. Melis Gábor könnyedén formálja meg a karakteres Gara gondnokot. Pontos alakítást nyújt Kárpáti Tibor, Juhász Mónika, Mészáros Szilvia, Milka Julianna, Gyurin Zsolt, Rácz Géza és Medgyessy Pál. Színészi remeklés Szoboszlai Éva Klárája, s jellemrajz értékűek Húros Anna Mária jelmezei. Négyen Cannes-ban Lapzártánk estéjén nyílt meg a világ legrangosabb filmfesztiválja, a Cannes-i. Május 11-től május 22-ig tart. A világversenyen négy magvar film vesz részt. A hivatalos versenyprogramba két magyar alkotás: egy rövidfilm és egy játékfilm került be. A rövidfilm Kenyeres Bálint mozija, címe: Before Dawn. E francia világfesztivál Un certain regard (Különleges figyelem) nevű szakciójában versenyez játékfilmünk, Mundruczó Kornél: Johanna című operafilmje. Ezzel az utóbbi évtizedekben szinte kihaló operafilm-művészet feltámasztásában, - a New Yorkban is nagy sikert aratott, s a Los Angeles-i nemzetközi fesztiválon az operafilm történelem legművészibb alkotásának minősített Bánk bánunk után (rendezte: Káéi Csaba), - immár másodszor veszünk részt e filmműfaj feltámasztásában. A hivatalos program mellett megszervezik a "Rendezők két hetét" is, s ebben Kardos Sándor: Résfilm című alkotása vesz részt. Végül a Kritikusok hete című szekcióban bemutatják Tóth Barnabás: Vonaton című rövidfilmjét. Egy ország filmművészetének rangját az is mutatja, hogy Cannes milyen vitáin, milyen nem elméleti programján vesz részt. A Magyar Filmúnió - a szakma hazai központi szervezeteott lesz a Producers on the Move című vitán és a filmvásáron is. HUNGÁRIA RÁDIÓ NEW YORK Minden vasárnap délután 1-től 2-ig a WNSW 1430 AM állomáson Most már New York egész területén hallgatható! Hírek - magyar zene - hazai sport politika - New York magyar gazdasági élete A mikrofonnál: APATINI GYULA Programvezető: Apatini Gyula 245 E 80 St. #5F NY 10021, T: 212- 570-6441 Wessely-díj fordításokért Budapesten lapzártánk idején vette át a műfordításaival kiérdemelt új díját az Európa Könyvkiadó Kossuth téri tanácstermében Mesterházi Mónika Vas Ist- ván-díjas költő. A 2004. évi fordításokért kapott kitüntetés neve: Wessely-díj. Mesterházi Mónika az Eötvös Lóránt Tudományegyetem bölcsész karának magyar-angol szakán végzett, ám a bölcsészdoktori címet az észak-ír költészetből írott munkájával nyerte el. A műfordítók nem gazdagok, de tartalmas az életük. Mesterházi Mónikáé nagy mértékben Catherine Mansfield novelláinak magyarra fordításával nőtt szellemileg gazdaggá. Az Európa Könyvkiadó már két Mansfield átültetését jelentette meg. A Catherine Mansfield: Elbeszélések című új, 2004-es és csaknem kétszeresére bővült novellakiadás nagy részét ő fordította. E kötet párdarabja az ugyancsak az Európa Könyvkiadó által, s ugyancsak tavaly megjelentetett Mansfield naplóinak és leveleinek 760 oldalas válogatása pedig mindenestől az ő munkája. így mi magyarok Mesterházi Mónikának köszönhetjük, hogy a tüdőbajban, fiatalon meghalt, de rövid életével is a XX. századi angol próza egyik legnagyobb alakjává nőtt írónő hangja az eleven lét hitével szól hozzánk ezekből a személyes írásokból. (Lapunk nyelvgyakorlásra is ajánlja: párhuzamosan, egymás mellett olvasva az angol és a magyar nyelvű változatot!) Í Az eretnek Németh László EVANGÉLIUMI SZÍN Udvaros Béla rendező, a "hajnal évében", 1990-ben, a Magyar Református Közművelődési Egyesülettel, az evangélikus és az unitárius egyházzal összefogva és anyagi támogatásukkal, megalapította az Evangélium Színhazat. Egy-egy darabra szerződött színészekkel eddig közel félezerszer előadást tartottak. Otthonuk a pesti Duna Palota, de Erdélyben is többször turnéztak. Udvaros Béla egyik rendezői sikerét: Sík Sándor drámáját, az István királyt minden Szent István napkor bemutatják. Alább a legutóbbi, a 22-ik premierjük kritikáját közöljük.
