Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-04-08 / 197. szám
2005. ÁPRILIS 8. Évforduló MAGYAR SZÓ —A HÍD 23 Abraham Lincolm Egy elnökgyilkosság hordaléka „Az elnök mint a nép embere áll előttünk. Izig-vérig amerikai volt, sose kelt át az óceánon, s nem rontotta meg sem az angol elszigeteltség, sem a francia léhaság. Hazai földből sarjadt, őshonos ember volt, miként a tölgyfa makkja: sem idegeneket, sem hívságos tulajdonságokat nem majmolt: Kentucky gyermekeként egy farmon dolgozott, dereglyés volt, majd kapitány a fekete Sólyom háborúban, vidéki ügyvéd, Illinois falusi törvényhozó testületében képviselőhímevének széles épülete ilyen szerény alapokból ívelt fel. (....) A nép egyszerű fia volt, akit rendkívüli adottságok áldása kísért. (...) Hibáktól mentes ember. Erős kötelességérzet hatotta át, amelynek igen könnyen tudott engedelmeskedni” (Ralph Waldo Emerson - 1803-1882, filozófus, esszéíró és költő - Ábrahám Lincoln) Április volt, mint most. Április 14-e, az 1865-ös esztendőben. Nagypéntek. Ezen a napon lőtték le az Egyesült Államok tizenhatodik elnökét Washingtonban, a Ford Színházban Hahner Péter írja Lincolnról Az Egyesült Államok elnökei című megjelent könyvében: „Szerénysége, becsületessége, humora, embersége miatt, az unió megvédelme- zése, a rabszolgák felszabadítása a demokratikus kormányzathoz való ragaszkodása következtében, valamint drámai halálára való tekintettel az amerikai politikai kultúra egyik legnagyobb tisztelemek örvendő, legendás személyiségévé vált.” 1994-ben Los An- geles-ben minden idők legnagyobb Lincoln-kiállítását rendezték, alig lehetett a termekbe bejutni. Érthető volt az érdeklődés, hiszen az elnök személyes tárgyai igencsak meglódítják a képzeletet. Lincoln kesztyűje, vele voltak a ruhatárához tartoztak, amikor John Wilkes Booth hátulról fejbe lőtte. Sárga kesztyűk... (Széchenyi Istvánon sárga lábbeli volt, amikor véget vetett az életének... A hegyes sárga cipőt a nagycenki kastély- múzeum őrzi.) Lincoln kesztyűje nagyon finom bőrből készülhetett. (Széchenyi cipője is.) A sárga kesztyű mellett Lincoln zsebkendője és L. monogrammal ellátott inggombja szintén erről az estéről árulkodik. Miként kikerülnek a ruhadarabok a használatból, milyen riadtan lapulnak rögtön. Fényüket, egyéniségüket vesztik. A kiállítótermek polcai visszacsempésztek valamit elvesztett méltóságukból, de a történelmi naplementét nem követi napfelkelte. Újabb tárgy kért figyelmet: az elnök cilindere. Ez az a híres fejfedő, amit Lincoln a polgárháború négy éve alatt viselt. Szokása volt, hogy a legfontosabb iratait és leveleit ebben őrizte. Ezért mondta egyik pályatársa a „kályhacsőkalapról”, hogy „különleges tartály, amely íróasztalként és jegyzetfüzetként is szolgál.” Az ember több társat kap az életben: az egyik társ a szemüvege. Ez az a tárgy, 5$ amelyik a legszorosabb kapcsolatot létesíti vele - egy élettelen az élővel. Egy rideg holmi, amely mégis úgy kötődik hozzá, mint a testvére. így aztán a szem legtitkosabb villanásalagútjait jobban ismeri bárkinél, de sohasem árulkodik. Ábrahám Lioncoln szemüvege egyszerű fémkeretes szemüveg. Aligha valószínű, hogy a nyugodt vérmérsékletű, mindenki iránt türelmes, bölcs férfiú valamikor is összetörte. Azt írták róla, hogy velejéig egészséges volt, jókedvű, kitűnő humorú és kitartó, s a munkánál jobban semmit se szeretett. „Work, work, work, is the main thing” - jegyezte le 1860. szeptember 25-én keltezett levelében. Mary Todd 1842-ben lett Lincoln felesége. Négy gyermekkel ajándékozta meg férjét, de csak az elsőszülött, Robert érte meg a tizennyolcadik életévét. Robert Todd Lincoln viszont szép karriert futott be. Négy évig 1881 és 1885 között - az Egyesült Államok hadügyminisztere is volt. 1926-ban halt meg, nyolcvanhárom éves korában. Mrs. Mary Todd - azt követően, hogy férjét megölték - megtébolyult. Életének utolsó hónapjait elsötétített szobában töltötte 1882-ben hunyt el. Az ereklyék között egy elefántcsont kalendárium őrzi emlékét, amelyre jegyzetelni is lehetett. Nehéz összeszorulő szív nélkül gondolni arra az asszonyra, aki maga volt a vidámság és az élet. A Los Angeles Times körkérdést intézett olvasóihoz, mondanák meg, mit jelent nekik ma Washinton és Lincoln Mindenesetre magam is meglepődtem, amikor Ralph Waldo Emerson fentebb már idézett, Lincolnról szóló esszéjében a következőket olvastam: „A Gettysburgban tartott rövid beszédét (a polgárháborúban elesett hősi halottak gettysburgi temetőjének felavatásán, 1863 november 19-én elmondott, 260 szóból álló beszédéről van szó) aligha fogják bármilyen nevezetes alkalommal elhangzott szavak felülmúlni. Ezt, s még egy amerikai beszédet: John Brownnak a bírósági tárgyaláson mondott beszédét (a fegyveres felkelés kísérlete miatt halálra ítélt rabszolga-felszabadító - J.B.: 1800- 1859 - perének tárgyalásán elhangzott mondatokat) valamint Kossuth birminghami beszédének egy részét (1851-. november 12.) lehet csak egymáshoz hasonlítani, negyedik hasonlítható nem akad” Az 1964-es kiadású oxfordi Mondások gyűjteményében két Lincoln-idézet olvasható. Áz egyik a gettysburgi beszéd néhány sora. Egy másik 1856-ból való - így hangzik: „The ballot is stronger than the bullet.” A (titkos) szavazás erősebb, mint a golyó. Egy harmadik 1864-ből: „It is not best to swap horses while crossing the river” Folyón való átkelés közben nem váltunk lovat. Máig érvényesek a szavak. Kő András, Magyar Nemzet 1912. április 5. (93 éve történt) Megszületett Örkény István író. Örkény István író, jómódú polgárcsalád fia. 1930-ban a budapesti piarista gimnáziumban érettségizett, és beiratkozott a műegyetem vegyészmérnöki karára. 1937- ben kapcsolatba került a Szép Szó körével, 1938- ban Londonba utazott; 1939-ben Párizsban alkalmi munkákból élt, 1940-ben hazatért, ismét beiratkozott a műegyetemre, 1941-ben kapott diplomát. 1942-ben munkaszolgálatosként a doni frontra került, 1943-ban hadifogságba esett, 1946- ban térhetett haza. 1954-től a Szépirodalmi Könyvkiadó lektora. A forradalomban való részvétele miatt 1958-63-ban nem publikálhatott; ez idő alatt az Egyesült Gyógyszergyárban mérnöki beosztásban dolgozott. 1971-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó megkezdte életmű sorozatának kiadását Időrendben címmel. Díjai: József Attila-díj (1955, 1967), Kossuth-díj (1973). Örkény az "egyperces novellának" elnevezett rövid történetben találta meg az írói alkatának legmegfelelőbb formát. Előzményei között Kafka épp úgy megtalálható, mint a városi folklór, a pesti vicc. A szövegek belső feszültségét ellentétes minőségek gerjesztik: a ráció és irracionalizmus, érzelmességre való hajlam és kartéziánus józanság, a lételméleti megközelítés rejtett pátosza és a témák banalitása, a nyelvhasználat köznapisága. Az ellentétes pólusok paradox együttállása hozza létre a jellegzetes Örkényi írásmódot és világszemléletet, a groteszket. A hatvanas évek második felétől drámaírói munkássága került előtérbe. Első nagy sikere, a Tóték (1967-ben Kazimir Károly rendezte a Thália Színházban), egyben az abszurd színház első magyar jelentkezése. Optimista és humanista életfilozófiája fogalmazódik meg a Macskajáték c. "komédiában" is. A Pisti a vérzivatarban, amelyet csak tíz évvel megírás után, 1979-ben mutathattak be, személyes sors és magyar sors elvonttá stilizált, mégis eleven alakokban megjelenő foglalata a történelem döntésre, választásra kényszerítő helyzeteiben. 1937. április 6. (68 éve történt) Meghalt Jimász Gyula költő, tanár Nagyon csöndes ember, nagyon csöndes költő volt, akinek visszahúzódó, félszeg magatartása mögött egy' meg nem alkuvó férfi, egy szent eszméi iránt tántoríthatatlanul hű lélek húzódott meg, aki magában és költészetében össze- békítette a hazulról hozott áhítatos hitet és a világ megértéséből haladó világnézetet. A Nyugat egész nemzedékében Ady után ő áll a legközelebb a szocializmushoz, és ő a legvallásosabb. Élete bánatok és szerencsétlenségek sorozata, a szerelmi boldogság soha nem adatott meg neki - és ő lett a magyar költészet együk legnagyobb szerelmi lírikusa. Áhhoz az idegbetegségig túlérzékeny fajtához tartozott, amelyről azt szokták mondani, hogy "nem e világra való". S ezt olyannyira tudta, hogy' életében több ízben is ki akart lépni az életéből, míg végre ötvennégy éves korában sikerült öngyilkossággal véget vetnie az életnek. 1905. április 11. (100 éve történt.) Budapesten megszületett József Attila költő. Kiáltozás Jaj, szeressetek szilajon, hessentsétek el nagy bajom! eszméim közt, mint a majom a rácsok közt le és föl, vicsorgók és ugrándozom, mert semmit sem hiszek s nagyon félek a büntetéstől. Halandó, hallod-e dalom, vagy zúgod csak, mint a vadon? ölelj meg, ne bámulj vakon a kifent rohamkéstől - nincs halhatatlan oltalom, akinek panaszolhatom: félek a büntetéstől. Mint fatutaj a folyamon, mint méla tót a tutajon, száll alá emberi fajom némán a szenvedéstől - de én sírok, kiáltozom: szeress: ne legyek rossz nagyon félek a büntetéstől.
