Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-04-08 / 197. szám
2005. ÁPRILIS 8. A Kárpát-medence hírei magyar Vajdaság: országgyűlési küldöttség Budapestről MAGYAROK VITÁJA A kettős állampolgárságot érintő disszonáns hangok, a rendezési igény kérdéskörének megvitatása a VMSZ csúcsvezetésével, megbeszélések az autonómia erősítéséről és Szerbia EU-közeledéséről a tartományi vezetőkkel - így foglalható össze a látogatás. Április 4. A kettős állampolgárság kérdésében kialakult magyar-magyar ellentét bizonyos fokig rányomta bélyegét a magyar Országgyűlés külügyi bizottsága küldöttségének újvidéki látogatására, legalábbis annak a részére, amelyben a legnagyobb vajdasági magyar párt, Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) csúcsvezetésével vitatták meg a kölcsönösen fontosnak megítélt kérdéseket. A tárgyalások során a négyfős, MSZP-Fidesz erőegyensúlyban felálló delegáción belül is előtérbe tolultak a kettős állampolgárságot érintő disszonáns hangok, ami aztán szélesebb skálán is leképződött. Németh (Fidesz) a sajtóértekezleten úgy értékelt, hogy az ekörül kialakul nézetkülönbség „a napokban elérte a mélypontot, és nem látjuk azt a módozatot, hogyan lehetne ebből kilendíteni”. Szerinte az anyaország és a határon túli magyarság között nagy a bizalmatlanság, a magyar kormány viHol az erdélyi magyar tévé? Április 5. Kizárólag a támogatási szerződésben foglalt célokra, azaz a leendő egész napos sugárzású erdélyi magyar televízióra fordítjuk a magyar államtól kapott támogatást - szögezte le hétfőn Nagy Zsolt román kommunikációs miniszter. A leendő erdélyi magyar televízió felépítésére és működtetésére létrehozott kolozsvári Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumi elnöke azután nyilatkozott, hogy nyilvánvalóvá vált: a korábbi tervek dacára egyelőre nem tudják beindítani az intézményt, sőt az eszközvásárlás is késni fog. Minderről Markó Béla szövetségi elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsa marosvásárhelyi ülésén is beszélt szombaton, mondván: egyelőre nem lesz erdélyi magyar televízió. A Janovics Jenő Alapítvány pályázaton jutott a 300 millió forintos, azaz közel l',6 millió dolláros támogatáshoz a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) és a Miniszterelnöki Hivatal (MÉH) meghívásos pályázatán 2004 októberében. Ez a keret elegendő a stúdió, a vágó és a vezérlő felszerelésének megvásárlásához és beszereléséhez, valamint a számítástechnikai eszközök és programok megvételéhez - jelentette ki 2004 őszén a döntést követően Nagy Zsolt, jelezve, hogy az eszközvásárlást 2005 februárjában kezdenék meg. Elmondása szerint egyéb eszközök beszerzésére újabb pályázatokon vesznek részt, és tárgyalnak más támogatókkal is. szont csak pótcselekvéseket végez, így ilyen irányú erőfeszítései, miként a Szülőföld-csomag, nem szolgálják a célt. Úgy véli, a Magyar Állandó Értekezlet jó alkalmat jelentene a teendők megfogalmazására. Kasza József szerint a határon innen és túl élő magyarságnak kötelessége a kettős állampolgárságról tartott népszavazás után kialakult feszültség enyhítése, melynek fokáról - miként a változtatás szükségességéről - ez a delegáció is meggyőződhetett. Úgy értékelt, hogy a VMSZ törekvései jóvoltából létrejött a magyar perszonális autonómia jogi alapja. Ennek megerősítése továbbra is a párt egyik alapcélja, törekvése pedig, hogy ez a forma a leendő szerb alkotmányba is beépüljön. Mint Németh Zsolt Belgrádban is hangsúlyozta, Magyarország rendkívül érdekelt Szerbia és Montenegró, és így a nyugat-balkáni térség többi országának EU-integrációjában. AhÁprilis 2. Bíró Rozália, Nagyvárad alpolgármestere elmondta, az ügy kezdete 1937-ig nyúlik vissza, amikor a város vezetősége az ortodox egyháznak adományozta az értékes belvárosi épületeket, hogy templomot építhessen. Ez azonban nem történt meg, 1945 után pedig államosították az ingatlanokat. A rendszerváltás után az ortodox egyház visszaigényelte a területet, ám a tanács visszautasította kérésüket azzal az indoklással, hogy a püspökség semmit nem fektetett az ingatlanokba. Az ortodoxok perre vitték az ügyet, ám mind első, mind másodfokon vesztettek. A táblabíróság végül a püspökségnek adott igazat. Az ingatlanokban működő cégek hoz, hogy ez számunkra is megfelelő és üdvözölhető lehessen, elengedhetetlen, hogy Szerbia készülő alkotmányában Vajdaságnak egy kibővített, szélesebb jogköröket tartalmazó, több anyagi forrást szavatoló regionális autonómiája legyen. Bíznak abban, hogy a tartományi autonómia mellett az itteni magyarság autonómiája is egyértelmű és világos garanciákat kap a szerbiai alkotmányozási folyamat keretében. (Magyar Szó) az önkormányzathoz fordultak, hogy a tanács kérje a bírósági határozat felülvizsgálatát. Hasonló kéréssel fordult a testülethez az RMDSZ is. Bíró Rozália elmondása szerint véglegesnek tűnik, hogy ortodox tulajdonba kerültek az ingatlanok. „Egyetlen esély maradt: ha valaki megtámadja a közigazgatási bíróságon a tanács döntését, amelyben az elutasította a fellebbezést” - fejtette ki az alpolgármester. „Akár az épület előtti csendes demonstráció eszközét is felhasználjuk, ha nem vezetnek célra a nagyváradi Körösvidéki Múzeumhoz tartozó Ady Endre Emlékmúzeum megóvására tett kísérleteink” - jelentette be Szűcs László, a Nagyváradi Ady Társaság (NAT) alapító tagja és titkára a március 30-ai sajtótájékoztatón. Tavaszi Hajnal, a NAT jegyzője elmondta, ha nem sikerül a város tulajdonába visszahelyezni a múzeum épületét, azt kérik, hogy adják bérbe 99 évre, vagy méltányos áron adják el a társaságnak. A NAT egyúttal levélben fordul román és magyar minisztériumokhoz, írótársaságokhoz és nemzetközi szervezetekhez az ügyben. A társaság egyúttal felszólította a város vezetőit és az illetékes hatóságokat, minél előbb biztosítsák, hogy a város szimbólumának számító Ady-múzeum kulturális rendeltetésének megfelelően fennmaradjon, és működését semmilyen körülmény ne veszélyeztesse. (Krónika!Magyar Nemzet) Az ortodoxoké az Ady-múzeum Nagyváradon / •• ROSSZ KEZBE KERÜL Az ortodox egyház tulajdonába került a nagyváradi Ady Endre Emlékmúzeum épülete, miután a város tanácsa bét eleji ülésen elutasította az épületekben működő cégek vezetőinek kérelmét azon bírósági határozat megfellebhezésére, amely a görögkeletieknek juttatta a 7000 négyzetméternyi területet. Röviden eurót fordítottak erre a célra” - mondta az igazgató - „Biztosítom Önöket arról, hogy az autópálya megépül, és Kolozsvár mellett halad majd el” - jelentette ki az újságíróknak Emil Boc, a Demokrata Párt ideiglenes elnöke. Közölte: 91 millió eurót még mindig nem sikerült kifizetni a sztrádát építő Bechtelnek. - Egyelőre ennek kifizetési módozataira próbálnak megoldást találni - jegyezte meg. Ugyanakkor Boc megerősítette a Szabadság azon értesülését, miszerint az autópálya nyomvonalán legalább egy hónapja leállt a telkek kisajátítása. AZ RMDSZ NEM MOND LE A RÉGIÓÁTSZERVEZÉSRÓL Április 5. Markó Béla az RMDSZ SZKT szombati, marosvásárhelyi ülése után elmondta, vita tárgyát képezi, hogy a meglévő fejlesztési régiókat módosítsák-e vag)r sem 2007-ig, mivel a romániai politikának fenntartásai vannak az EU bírálatai miatt, amelyek szerint a régiók átszervezése befolyásolhatja az európai pénzalapok kiutalását. Markó szerint az RMDSZ ennek ellenére nem mond le erről a célkitűzésről, mivel a jelenlegi fejlesztési régiók nem életképesek. Liviu Radu közigazgatási államtitkár Sepsi- szentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, az előző kormányzat által aláírt megállapodások miatt minimális az esélye annak, hogy Románia uniós csatlakozásáig módosuljon a régiók szerkezete. E-magyar pontok a Kárpát-Medencében Április 4. Az év végéig 300 közösségi hozzáférési pontot hoznak létre a magyarok által is lakott határon túli vidékeken az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával - közölte az MTI-vel Kovács Kálmán miniszter. A magyar informatikai szaktárca vezetője pénteken Nagyváradra látogatott, ahol megbeszélést folytatott Nagy Zsolt román távközlési miniszterrel. Kovács Kálmán szerint az e-magyar pontok létrehozásának az az előnye, hogy a határon túli magyar közösségek is hozzáférhetnek a magyar országi oktatási tananyagok és könyvtári anyagok digitalizált változatához. A TÖRTÉNELMI egyházak A KETTŐS ÁLLAMPOLGÁRSÁGÉRT Március 30. A Kárpát-medencei magyar történelmi egyházak elöljárói közös megkereséssel fordultak Mádl Ferenc államelnökhöz, azzal a kéréssel, hogy Alkotmány biztosította jogával élve nyújtson be önálló törvénykezdeményezést az Ország- gyűléshez az országon kívül rekedt magyarok magyar állampolgárságának a megadása tárgyában - jelentette be Tőkés László püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az EMNT elnöke még közölte: újabb találkozást kezdeményezett Markó Béla RMDSZ-elnökkel, akit április 8-án Nagyváradra vár, hogy az autonómia kérdésében tárgyaljanak. A romániai magy arság egyetlen parlamenti képviselettel rendelkező szervezete ebben az ügyben megkerülhetetlen - írja Tőkés. Szerkesztette: Czika Tihamér
