Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-06-24 / 208. szám

22 MAGYAR SZÓ —A HÍD Egészség 2005. JÚNIUS 24. Mit köszönhetünk a fűszereknek? Emlékszünk még a köménymagos le­vesre, amit gyomorrontáskor kellett megennünk, vagy a paradicsomra, ami a gennyes sebről "húzta” le a gyulladást? Minden nyavalyára nő valamilyen növény, miért pont fűsze­reinknek ne lenne hatása, csupán ízle­lőbimbóinkra? Akárcsak a gyógyszer-hatóanyag­nál, a fűszereknél is fontos az adago­lás. Az ételekbe tett késhegynyi, kis- kanálnyi friss vagy szárított növény élettani hatása aligha feltűnő, mégse feledkezzünk el róla, mit rejtenek e finomságok. Tudat alatt sokszor azért kívánunk meg bizonyos étele­ket, mert azok összetevőire van szük­sége a szervezetünknek. Most azok­ból a fűszerekből adunk igazi ízelítőt, melyek a világos konyhaablakban vagy erkélyen is szívesen tenyész­nek. Az erélyesebb gyógyhatás érde­kében gyógyteát, fürdőt is készíthe­tünk némelyikből, de ekkor, különö­sen kúraszerű alkalmazása előtt nem árt orvossal, gyógyszerésszel is kon­zultálni. Bazsalikom A bazsalikomot az ókori egyipto­miak is használták gyógy- és fűszer- növényként. Indiából származik, és főként a mediterrán, Földközi-tenge­ri vidéken tenyészik jól. Ezért az olasz tésztás ételek és a görög konyha remekeinek elmaradhatatlan összete­vője. Magról vethetjük, vagy zöldsé­gesnél szerezhetjük be cserépben. Gyomorpanaszok és puffadás ellen jótékony hatású. Teáját görcsoldásra, köhögéscsillapításra is használják, nyugtató. Kapor Ezt az Elő- vagy Közép-Azsiából származó növényt minden valószí­nűség szerint keresztény szerzetesek honosították meg Európában, kolos­toraik kertjében. Cserépbe tavasz elején vethető. Enyhén édeskés íze az édesköményre emlékeztet. Antiszep- tikus hatású illóolaja a növény min­den részében megtalálható. Főként halak, saláták, tojásételek fűszere, ap­ró levelei díszítésre is alkalmasak. Bár elsősorban az uborka fűszere­ként ismerjük, étvágyjavító hatása miatt előételekbe is kiváló - gondol­junk csak a kapros-túrós, sós sütemé­nyekre -, segíti az emésztést, görcsol­dó, puffadás enyhítő volta is közis­mert. Tárkony Évelő növénye Szibériából és Észak-Amerikából származik. Salá­ták, szószok, majonézes ételek, szár­nyasok és báránysültek fűszere. Erő­teljes aromája miatt csínján kell vele bánni, kevés is elég belőle. Jobbá teszi az emésztést. Folytatjuk Antioxidánsok a bőr védelmében NEM CSAK NAPOLAJ Szeretjük a napfényt. Testünknek, lelkűnknek szüksége van rá. Szeretjük a meleg nyári napokat, amikor egy kis egészséges színt magunkra szedhetünk. Egészséges? A környezeti feltételek megváltoztak, az éltető napfényben a ká­rosító ultraibolya sugarak mennyisége - a kilyukadt ózonréteg miatt - évente mint­egy két százalékkal nő. Az ultraibolya (UV) sugarak pedig az ózonnal és egyéb környezetszennyeződéssel együtt fokoz­zák a bőr és az egész szervezet terhelését: a káros úgynevezett oxidativ szabad gyö­kök képződését. Ezért a napfény ma már nemcsak örö­möt okoz, sőt, a leégésen, napallergián kí­vül akár bőrrákkal is fenyegethet. Akkor hát el kell bújni a napfény elől? Amire egész télen vártunk? Szerencsére nem. Bőrünket természetesen védeni kell (megfelelő olajokkal, tejekkel): fontos a mértékletesség (napról napra több időt töltsünk a nap fényében) a legégetőbb déli órákat célszer árnyékban áthűsölni. De szerencsére az egészséges szervezet képes megbirkózni a szabad gyökök ál­landó támadásával, mert megfelelő vé­delmi rendszerekkel, szabadgyök-fogó enzimrendszerekkel rendelkezik. Ezek­nek az enzimrendszereknek az alkotóré­szei a legfontosabb antioxidánsok, az A,­C- és E-vitamin, valamint a szelén. Hiá­nyukban valóban felhalmozódhatnak a károsító anyagok, és megtámadhatják a sejteket. Ha tehát - természetesen a kellő óvatossággal - élvezni akarjuk a napfényt, el kell látnunk sejtjeinket mindazokkal a vitaminokkal és ásványi anyagokkal, amelyek a bőr ellenálló képességét növe­lik. Az A-vitamin, illetve előanyagai, a bétakarotin a legfontosabb bőrvédő hatá­sú vitamin. Serkenti a sejtek pigment­képződését, ezáltal elősegíti a bőr egyen­letes bámulását, és nem utolsósorban meggátolja a napfény ultraibolya sugara­inak károsító hatását. A C-vitamin serkenti a kollagén rostok képződését, ezáltal a bőr üde, sima és ru­galmas marad. (Egyúttal növeli a szerve­zet általános védekezőképességét is a kór­okozókkal szemben. Az E-vitamin stabilizálja a sejtmemb­ránt, késlelteti a bőr öregedését, ráncoso- dását, gondoskodik a salakanyagok elta­karításáról. Ezáltal megvéd az időskori pigmentfoltok kialakulásától. A szelén szabadgyök-fogó enzimrend­szerek alkotórésze így segít a káros hatá­sok kivédésében. Ha a négy legfontosabb antioxidánst együttesen adagoljuk, nem egyszerűen összegződik jótékony hatásuk, hanem "együttműködésük" minőségileg is javítja a helyzetet. Vagyis: az antioxidánsok együttes szedésével hatástalaníthatjuk a keletkező szabad gyököket, s ezzel csök­kenthetjük az UV sugárzás káros hatása­it. Mellesleg - de egyáltalán nem mellé­kesen - bőrünk egyenletesebben bámul, kevésbé öregszik, sőt a leégés és a napal­lergia veszélye is csökken, amennyiben már tavasszal biztosítjuk a kellő antiox- idáns-mennyiséget a szervezet számára. Súlyos betegségek megelőzése EGYEN EGÉSZSÉGET Vannak olyan anyagok, amelyek megvédenék minket a környezet káros hatásaitól, a ráncos bőrtől, a fertőző betegségektől. Sőt, az oly rettegett tumoroktól is. Ráadásul még messze sem kell menni értük: minden zöldségespulton ránk mosolyognak. A manapság oly gyakori, a 30-60. élet­év között bekövetkező halálesetekért az esetek többségében az érrendszeri és a daganatos betegségek tehetők felelőssé. E két betegségcsoport azonban jórészt megelőzhető lenne bizonyos életmód­szabályok betartásával, többek között antioxidánsok fogyasztásával. Bizonyos fizikai ingerek, kémiai anya­gok, vérellátási zavarok hatására a szer­vezetet felépítő óriásmolekulákból (fe­hérjék, nukleinsavak, stb.) atomok, ki­sebb atomcsoportok szakadnak le. Levá­lásukkal kémiailag rendkívül aktív sza­bad kötőhelyek, úgynevezett szabadgyö­kök keletkeznek. Ezek a környezetükkel azonnal reakcióba lépnek, és az óriásmo­lekulák károsodását, átrendeződését ki­váltva több súlyos betegség kialakulásá­ban vesznek részt. A szervezet anyagcse­réjében normálisan is sok úgynevezett szabadgyök képződik (elsősorban oxi­génnel kapcsolatos gyökök, például a hidroxil-gyök vagy a peroxid-gyök), amelyek károsítják magát a szervezetet, amelyben képződtek. Többségük erősen reagáló oxigént tartalmaz, de sokfajta, például kén-, nitrogén-, klór-tartalmú gyökök is kialakulhatnak. A folyamatot elindító anyagok bekerülhetnek az em­beri szervezetbe például a dohányzás, az alkoholfogyasztás, egyéb környezet- szennyező anyagok révén. A stressz ha­tására a szervezet vérellátása megválto­zik, bizonyos szervek ereiben átmeneti oxigénhiány lép fel, amely szintén előse­gítheti a szabadgyökök képződését. Ezek ellen védenek az antioxidáns anyagok, amelyekhez a szervezet főleg a friss gyü­mölcsökből és zöldségfélékből jut hozzá. A legfontosabb antioxidánsok a C- és az E- vitamin, a nyomelemek közül pedig a szelén és a cink. A természetes antiox­idánsok közül még három csoport ható­anyagait érdemes kiemelni: a karoti- noidokat, a flavonoidokat és a thiol antioxidánsokat. Ezek a színes zöldség- és gyümölcsfélékben találhatók. Folytatjuk Sikeres madárinfluenza kísérlet Vietnámban Június 18. Vietnam sikeres kísérle­tet hajtott végre egy madárinfluenza elleni vakcinával. Még csak állatokon - egereken, majmokon és csirkéken - próbálták ki az oltóanyagot. A beoltott állatok immunissá váltak a madárinf­luenza vírusának veszélyesebb, H5N1 törzsével szemben. Az Orszá­gos Higiéniai és Járványügyi Intézet már engedélyt kért az egészségügyi minisztériumtól arra, hogy tíz-húsz önként jelentkező embert is beoltson a madárinfluenza elleni védőoltással. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ugyanakkor aggodalmát fe­jezte ki a vietnami vakcina-kísérletek­kel kapcsolatban. A WHO szerint e kísérletek nem felelnek meg a megsza­bott biztonsági előírásoknak, és ez ve­szélyeket rejt magában. A WHO attól tart, hogy a kellő körültekintés nélkül végzett kísérletek nyomán kialakulhat a vírusnak egy olyan mutánsa, amely képes lehet emberről emberre is átter­jedni, és világméretű járványt előidéz­ni. (Figyelőnet)

Next

/
Oldalképek
Tartalom