Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-06-24 / 208. szám

4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Vietnam az USA-tól vár segítséget Lyndon B. Johnson egykori amerikai elnök valószínűleg nagyon csodálkoz­na, ba egy pillanatra betekinthetne napjaink eseményébe. Június 22. Johnsonnak már nem­csak azt kellene megemésztenie, hogy országa lényegében elvesztette a Vi­etnamban vívott háborút, hanem azt is, hogy harminc év után a még min­dig kommunista miniszterelnök Wa­shingtonba látogat. S milyen tervek­kel? Szeretné megkapni az Egyesült Államok támogatását ahhoz, hogy or­szágát felvegyék a Világkereskedelmi Szervezetbe; repülőgépeket vásárol a Boeingtől a Vietnam Áirlinesnak; ki­terjedt tréningprogramról egyezke­dik a Microsoft vezetőivel; megrázza a csengőt nyitáskor a New York-i tőzsdén. S az alkalom, ami miatt ér­kezett, nem a győzelem harmincadik, hanem a diplomáciai kapcsolatok lé­tesítésének tizedik évfordulója. Bár a háború három évtizede véget ért, ma is igen fel tudja kavarni az ér­zelmeket. Emlékezetes, mekkora sze­repet játszott a legutóbbi amerikai vá­lasztási kampányban az a kérdés, hogy a jelöltek miként teljesítettek a vietnami háború idején. Amikor Bili Clinton 1995-ben úgy döntött, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít az egykori ellenséggel, igen erős ellenál­lásba ütközött. Ä veteránszervezetek azzal vádolták, hogy kihúzta magát a katonai szolgálat alól, s ellenezte is a háborút. A George W. Bush és John Kerry közötti párbajban aztán szinte identitásválságba kerültek. Kerryről kellett bizonygatniuk, hogy nem ren­des veterán, és Bushról, hogy bár nem szolgált Vietnamban, mégis igen rendes ember. Az igazi etalon és te­kintély azonban mindkét szituáció­ban John McCain szenátor volt, aki pilótaként fogságba esett, hat év után szabadult, mégis a diplomáciai kap­csolatok felvételét, a két ország viszo­nyának rendezését támogatta. A Vietnamban eltűntek ügye ma is erős indulatokat kavar. Érthető, hi­szen akinek a fia, a férje vagy az apja nem érkezett meg, és harminc év után sem tisztázták, mi történt vele, annak nemigen van megnyugvás. A hivatalos adatok szerint az amerikai hadsereg 2583 tagjával nem tudott el­számolni a háború végén, közülük 1921-en tűntek el Vietnamban. A külügyminisztérium szerint azóta 523 ember sorsát sikerült tisztázni. Ugyanakkor Larry Geer, a védelmi minisztérium egyik szóvivője szerint a vietnamiak nagyon szorosan együttműködnek velük a kutatásban. Uj reményt ad, hogy most először Dél-Vietnam középső részének fenn­síkjára is beengedik a kutatócsoporto­kat. (Népszabadság Online) Szerkesztette: Fazekas Krisztina Amerika hírei 2005. JÚNIUS 24. A guantánamói börtön ellen szólt Bili Clinton is BEZÁRÁS, BŐVÍTÉS? Az Abu Graib börtön ügyében elhíresült Ricardo Sanchez altábornagyot valószínű­leg előléptetik - lapértesülés szerint ezt fontolgatja Rumsfeld véaelmi miniszter. Ugyanakkor Carter után egy másik ex-elnök, Clinton is a guantánamói börtön bezárását javasolja. Közben a Halliburton megbízást kapott a börtön bővítésére. Június 21. Ricardo Sanchez az ame­rikai erők parancsnoka volt Irakban, éppen az Abu Graib börtön botránya idején. Az amerikai hadsereg vizsgála­ta nyomán azonban őt minden felelős­ség alól tisztázták. Persze nemcsak Sanchez előléptetése várható, hanem általában is új kinevezések lesznek az amerikai hadseregben; de érthetően, Sanchez nevére figyeltek fel a kom­mentátorok és a politikai elemzők. Az az általános vélemény fogalma­zódik meg Washingtonban, hogy a hadseregben - és a minisztériumban is - túlléptek már az Abu Graib börtön skandalumán. Nem ugyanez a helyzet viszont a guantánamói fogolytáborral. Bili Clinton szerint - aki a brit Fi­nancial Timesnak nyilatkozott - a közismert visszaélések még nagyobb veszélybe sodorják az amerikai katoná­kat, ráadásul, ha valakiből kínzással szednek ki információkat, akkor azok az információk nem megbízhatóak, hi­szen a fogoly úgyis azt vallja, amit hal­lani akarnak tőle. Úgy tűnik azonban, hogy az ellen­zők tábora nem ért célt. Bejelentették ugyanis, hogy a Halliburton - amely­nek nevét onnan ismerjük, hogy Dick Cheney alelnök volt a vezetője - most több tízmillió dolláros megbízást ka­pott arra, hogy egy újabb börtönszár­nyat és biztonsági kerítést építsen meg a guantánamói fogolytáborban. A be­jelentés az építési megbízásról éppen akkor történt, amikor Cheney alelnök és Rumsfeld védelmi miniszter foly­vást csak a guantánamói börtön létét védelmezi. (Magyar Rádió Online) Sikertelen volt Bolton beiktatása BUSH NEM ADJA FEL Az amerikai szenátus demokrata párti tagjai ismét megakadályozták John Bolton kinevezésének megerősítését az Egyesült Államok ENSZ nagykövetének posztjára. Elutasításának fő oka, hogy többször is megvetően nyilatkozott a világszervezetről. Június 21. A republikánus párti több­ségi frakció vezetői megpróbálták a vitát szavazással lezárni, hogy azután voksol­janak a kinevezésről, hat szavazat azon­ban hiányzott a hatvanból a száztagú Tiltakozók: az arcátlanság ellen szenátusban. A vitát berekesztő indít­ványra 54 szenátor voksolt, ellene 38 szavazat érkezett. George Bush elnök a szavazás előtt úgy nyilatkozott, itt az ideje, hogy a szenátus végre igent vagy nemet mondjon a jelöltre - számol be az AP hírügynökség. Felröppent a hír, hogy Bush a szená­tus megkerülésével fogja beiktatni Boltont az ENSZ nagykövet tisztségé­be. Az elnöknek erre bizonyos esetek­ben joga van, s ezzel az eszközzel akkor élhet, amikor a szenátus szünetet tart. Az ilyen kinevezés ugyanakkor a követ­kező egyéves törvényhozási ülésszak vé­géig szól, jelen esetben 2007. januárig. Republikánusok egy csoportja eköz­ben arra figyelmeztette az amerikai el­nököt, hogy inkább Bolton jelölése mel­lett álljon ki, ahelyett, hogy saját hatás­körben kinevezné őt. A keményvonalasságáról és nyers modoráról híres Bolton elutasításának fő oka, hogy a múltban többször is meg­vetően nyilatkozott a világszervezetről. (Associated Press, Magyar Rádió)" Egy héten belül három földrengés a nyugati parton Június 18. Kaliforniát egy héten belül harmadszor rázta meg földrengés. Jú­nius 17-én Dél-Kalifomiában, Los Angelestől keletre rengett a föld. A San Bernardino hegy lábánál 4,9-es erősségű rengést mért az amerikai föld­tani figyelőszolgálat. Ez a földmozgás - mondják a szakemberek - a kisebbek kö­zé tartozik, és általában évente két-három ilyen pusztít ezen a vidéken. Mindazo­náltal a kommentárok aggodalmat tükröznek. Áz emberek - a szakemberek is - elképzelhetőnek tartanak egy újabb földrengést, méghozzá nagyobbat, és ennek nyomán egy óriási cunamit, azaz szökőárt; olyan nagy méretűt, amely az Egye­sült Államok teljes nyugati partvidékén, egészen Kaliforniától Alaszkáig pusztí­tana. Egy ilyen nagy földrengés száz évvel ezelőtt söpört végig az Egyesült Ál­lamok nyugati partvidékén. (Magyar Rádió Online) Condoleezza Rice és a gázai kivonulás Izrael lerombolja azt az 1200 házat, amelyet az izraeli telepesek hátrahagy­nak, miután a nyáron kivonulnak a Gázai övezetből -jelentette be Rice. Az amerikai külügyminiszter szerint békés és zökkenőmentes lesz a kivonulás a Gá­zai övezetből - erről győzték meg palesz­tin és izraeli tárgyalópartnerei. Június 20. Az amerikai diplomácia vezetője június 19-én Ariel Sáron izra­eli kormányfővel folytatott tárgyalásai után, Jeruzsálemben sajtóértekezleten foglalta össze kétnapos közel-keleti megbeszéléseinek eredményét. Han­goztatta, hogy mind az izraeli, mind pedig előző nap a palesztin fél elköte­lezte magát arra, hogy a kivonulás erő­szak nélkül menjen végbe. Ha a Gázai övezetből és a négy ciszjordániai településről rendben megtörténik a kivonulás, az erősítheti a bizalmat, s a felek jobb feltételeket te­remthetnek a béke helyreállítását célzó erőfeszítésekhez a kivonulás utáni idő­szakban - mondta Rice. Hangsúlyozta: ez lesz az első alkalom, hogy Izrael olyan területről vonul ki, amelyet a pa­lesztinok jövőbeni államuk megterem­téséhez követelnek, és ez történelmi lé­pést jelent, amelynek eredményeként létrejöhet a két független állam - Izrael és Palesztina -, ahogyan azt a nemzet­közi színtéren is támogatott “útiterv” tartalmazza. (Magyar Hírlap Online)

Next

/
Oldalképek
Tartalom