Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-06-17 / 207. szám

6 MAGYAR SZÓ — A HÍD Hazai hírek 2005. JÚNIUS 17. Röviden A BALOLDALNAK SEGÍT A JOBBOLDALI SÉRTEGETÉS A baloldalnak tesznek szívességet azok a jobboldali politikusok, akik sértő hangot ütnek meg, jelentette ki rádióinterjújában Gyurcsány Ferenc. A sértegetések a kor­mányfő szerint a középen állók egy részét arra késztetik, hogy inkább a “nyugod- tabb, csendesebb politika”, azaz a kor­mánypártok oldalára álljanak. Gyurcsány szerint már 2002-ben is nagyban segítette az MSZP választási győzelmét “az a szó­beli agresszió, amelyet a jobboldal egyik jelentős politikusa követett el”. A minisz­terelnök szólt arról, hogy a jelenlegi viták ellenére is jónak tartja, hogy a baloldal ta­golt, és így fennmarad a koalíciós pártok önállósága, saját kultúrája. “Az egy ragyo­gó politikai teljesítmény, hogy ha vitákkal is, (de) őrzi a balliberális oldal a maga ta­goltságát” - jelentette ki. Gyurcsány Fe­renc közölte, úgy látja, a jobboldal képte­len a vitát kezelni, ezért ott “egyre keve­sebb a szereplő. (...) Igaza lesz a jobboldal vezérének, egy lesz a tábor és egy lesz a zászló, de kinek jó ez?” - vetette fel. (MTI) SÍROKAT RONGÁLTAK MEG a Kozma utcai zsidótemetőben Több mint száz sírt rongáltak meg a Koz­ma utcai zsidótemetőben. A főpolgármes­ter egymillió forintot ajánlott fel annak, aki információkkal szolgál a vandálokról, a rendőrség pedig félmillióval toldotta meg a jutalmat. “Sem antirasszistának, sem hívőnek, de még demokratának sem kell lenni ahhoz, hogy az ember undorod­jon az ilyen tettektől. Ahhoz elég tisztes­séges embernek lenni.” - áll Gyurcsány Ferenc közleményében. (MTI) Fidesz-SZDSZ egyetértés A KISEBB PARLAMENTRŐL Négypárti egyeztetést javasol az SZDSZ a parlamenti pártoknál az Országgyűlés létszámának csökkentéséről, a választójo­gi törvény módosításáról, közölte Fodor Gábor szabad demokrata ügyvivő ked­den. Az egyeztetések várhatóan a jövő hé­ten kezdődnek el. Orbán Viktor Fidesz-el- nök üdvözölte az ötletet, az MDF és az MSZP részt akar venni az egyeztetésen. Az SZDSZ elképzelései szerint az új rendszer csak 2010-től lépne életbe, hogy a téma ne legyen kampányelem, és hogy az ügyet függetleníteni lehessen a pártok aktuálpolitikai érdekeitől. Fodor szerint pártja kétszáz-kétszázötven tagú parla­menti létszámot tudna elképzelni, és meg­tartaná a pártlistákat, valamint az egyéni választókerületeket egyaránt alkalmazó rendszert, (index.hu) Nagyméretű útfelújítás kezdődik Budapesten Lezárták a budapesti kettes metró Deák tér és a Stadionok közötti szakaszát, valamint a Batthyány téri állomást; a fel­újítás a tervek szerint augusztus 19-én fe­jeződik be. Lassan megkezdődnek az idén nyárra ígért útrekonstrukciók is: hamaro­san újabb öt helyszínen kezdik el a mun­kát. Kormányzati segítséggel és a tavalyi­hoz képest alacsony árakkal a budapesti utak nyolc százalékát fel tudják újítani. Eddig három százalék volt a legjobb eredmény, (index.hu) I Mádl alkotmányellenesnek találja az ügynöktörvényt MEGOLDÁSKERESÉS A köztársasági elnök szerint több ponton alkotmányellenes a 2003-ban készült ügynöktörvény május 30-án elfogadott módosítása. Az MSZP üdvözli Mádl Ferenc döntését. Június 15. Mádl Ferenc államfő sze­rint alkotmányellenes az ügynöktörvény, ezért az Alkotmánybírósághoz fordult, közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal. Az Országgyűlés május 30-án szavaz­ta meg a múlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az állam­biztonsági szolgálatok levéltárának létre­hozásáról szóló törvény módosítását. A módosítás minden állampolgár számára nyilvánossá tenné az ügynökaktákat. A törvénymódosítás Mádl szerint több ponton is alkotmányellenes, így például alkotmányos indok nélkül korlá­tozza az érintettek személyes adatainak védelmét, közölte a KEH szóvivője. A köztársasági elnök az Alkotmánybíróság korábbi határozatai, valamint az úgyne­vezett Sólyom-bizottság 2003-as jelenté­se alapján jutott erre a következtetésre. “A megfigyeltek a hatályos törvény alapján is megismerhetik a velük kapcso­latba hozható adatokat, az információs önrendelkezési jog érvényesítéséhez te­hát nincs szükség ezeknek a személyes adatoknak a teljes nyilvánosságra hozata­lára” - áll a KEH közleményében. Az államfő alkotmányosan kifogásol­hatónak tartja azt is, hogy a törvény nem biztosít az érintett személyeknek haté­kony és érdemi jogorvoslatot. Ez azért is jelentős kérdés, mert az állambiztonsági Június 13. Az indulatok lecsillapítá­sát szolgálja a szocialisták június 18-ára, szombatra összehívott rendkívüli kong­resszusa - mondták MSZP-s politiku­sok. A párt nyilvánvalóan két táborra szakadt. Az egyik az SZDSZ-t és a pártvezetést okolja azért, mert Szili Ka­talinból nem lett államfő, a másik vi­szont a köztársaságielnök-j elölt legfőbb támogatóit (Toller Lászlót, Suchman Tamást) hibáztatja, mondván: ők vezet­ték fejjel a falnak az MSZP-t. Szocialista körökben azt valószínűsí­tik, hogy személyi konzekvenciákkal nem jár az államfő-választási fiaskó. Egyrészt azért, mert Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az MSZP országos vá­lasztási előkészítő bizottsága vezetője­ként lényegében átvette a párt irányítá­sát. Hiller István - aki jelezte, hogy nem akar lemondani - leváltásának ezek után nem sok értelme lenne. Másrészt egy elhúzódó válság senkinek nem érdeke párton belül, márpedig tisztújító kong­resszust az alapszabály szerint legko­rábban szeptember közepén lehetne tartani. A kampány előtt alig egy évvel nem lehet három hónapra megbénítani levéltárban kezelt adatok nem teljes kö­rűek és nem megbízhatóak. Az ügynöktörvény május 30-án meg­szavazott módosítása mindezek miatt egyelőre nem léphet hatályba. Az MSZP üdvözli, hogy a köztársasá­gi elnök a osztotta a koalíciós pártok ag­gályait, és kérésüknek megfelelően az Al­kotmánybírósághoz fordult, közölte Burány Sándor, a szocialista párt frakció­vezető-helyettese. A nagyobbik kormánypárt egyetért Mádl Ferenccel abban, hogy a jogszabály az MSZP-t - érvelt az elnökség egyik tagja. “Nincs szükség önmarcangolásra, leszámolásra, bűnbakokra, előre kell nézni: száz lépés van, koalíció, adóre­form, győzelem 2006-ban” - foglalta össze a kongresszus várható végkime­netelét egy képviselő. Más kérdés, hogy azok a küldöttek, akik “vért akarnak látni” - vannak bő­ven -, beérik-e ennyivel. Kisebbségi kormányzás, előre hozott választás szó­ba sem jöhet, de az SZDSZ-nek vala­hogy bűnhődnie kell, amiért nem visel­kedett koalíciós partnerhez méltóan - vélekednek a “vidék hangulatáról” szo­cialista körökben. Hiller bejelentését arról, hogy - három héttel a jelöltállítás lezárása előtt - a kongresszuson dönteni kell a 2006-os választási felkészülésről, sokan úgy értelmezték: ez üzenet az SZDSZ-nek. Információink szerint azonban sem Gyurcsány Ferenc, sem a pártelnök nem akar nekimenni a szabad demokratáknak. Úgy tudjuk, hogy a pártvezetés a szocialisták közös felelős­ségét hangsúlyozza majd. Szekeres Imre, az MSZP elnökhe­lyettese megerősítette: elégedetlenség szükségtelenül korlátozza az érintett sze­mélyek személyes adatainak védelmét. Burány szerint az Alkotmány ezzel kap­csolatban pontos előírásokat nem tartal­maz, de az Alkotmánybíróság gyakorlata a személyes adatok védelmét mindennél előrébb valónak tartja. A liberálisok annak örülnének, ha az Alkotmánybíróság minél előbb döntene, reagált Horn Gábor, az SZDSZ ügyvi­vője. “Mindenféle megoldásra kész va­gyunk annak érdekében, hogy ezt az egész ügyet végre le tudja zárni a parla­ment” - mondta. A liberálisok számára egy fontos kérdés van, az, hogy a múlt megismerhetősége mindenki számára le­gyen biztosított minél előbb. A házbizottság dönthet arról, nyilvá­nosak lesznek-e azok a dokumentumok, amelyeket az iratátadást felügyelő bi­zottság készített a rendszerváltás előtti titkosszolgálati iratok átadásáról a törté­neti levéltárnak, mondta a parlament al- elnöke, aki kedden átvette a bizottság je­lentését. “A házbizottság mellett a nemzetbiz­tonsági és a kulturális bizottságnak is meg kell ismernie a jelentést” - közölte Mandur László. A titkosszolgálatok az összes irat egy­negyedét tartották vissza, mondta az iratátadást felügyelő bizottság soros el­nöke, Gálszécsy András. Leggyakrab­ban az 1990. február 14. után is az Al- lambiztonsági Szolgálatoknál dolgozók iratait tartották vissza. A több tízezer át­tekintett irat nyolc százalékát sikerült el­juttatni a történeti levéltárnak. Gálszé­csy hozzátette, nagyrészt megvalósultak azok a szándékok, amelyeket a Mádl által most megvétózott törvény 2003-as készí­tésekor megfogalmaztak. (MTI) érezhető az MSZP helyi szervezetei­ben az SZDSZ-szel szemben, de a ko­alíciót fenn kell tartani. A kongresszu­son értékelik az államfőválasztást, meg­határozzák a következő egy év kor­mányzati teendőit, “tisztázni kívánják a koalíciós együttműködés módját és for­máját”, és folytatják a választási felké­szülést. Azzal, hogy a pártelnökség döntött az országos választási bizottság megala­kításáról, az MSZP számára megkezdő­dött a választási kampány. Tehát a mi­niszterelnök kezében összpontosul a ha­talom egy évvel a választások előtt. (Népszabadság Online) I MSZP: Gyurcsány átvette a pártot BELSŐ ELLENTÉTEK Az államfőválasztás kudarca miatt két táborra szakadt az MSZP: az SZDSZ-t és a pártvezetést okolókra, illetve a Szili Katalin legfőbb támogatóit bírálókra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom