Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-06-17 / 207. szám

4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Amerika hírei 2005. JÚNIUS 17. Korlátozta a NATO-tényfeltárást a két nagyhatalom MÉGIS KIVIZSGÁLÁS ✓ Az Egyesült Államok hirtelen növelte a nyomást a “terrorellenes háborúban” szövetségesnek számító Üzbegisztánra, vizsgálatot sürgetve a május 13-ai andizsáni mészárlás ügyében. Sajtóhírek szerint korábban Washington és Moszkva együttesen akadályozta meg a vérengzés NATO általi kivizsgálását. Bush is bezárná Guantánamót? Nem zárta ki a guantánamót támasz­pont bezárását George Bush, akit több emberjogi szervezet és Jimmy Carter is a fogolytábor felszámolására szólított fel. Két nappal később azonban Donald Rumfeld védelmébe vette a tábort. Június IS. Az amerikai elnök júni­us 13-án a Fox hírtelevíziónak adott nyilatkozatában még úgy fogalma­zott, hogy minden lehetséges változa­tot meg kell vizsgálni az ország védel­mének érdekében. “Azt viszont sem­miképpen sem akarjuk, hogy valaki visszajöjjön, és megtámadjon min­ket” - fogalmazott Bush. Az elnök ugyanakkor abszurdnak nevezte az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet vezetőjének állítá­sát, aki a szovjet Gulághoz hasonlí­totta Guantánamót. A fogolytábor megnyitása óta kri­tikák kereszttüzébe került, az elmúlt hónapokban pedig egyre többen kö­vetelték a kubai támaszpont bezárá­sát. Az Egyesült Államok ott őrzi az Afganisztánban elfogott lázadókat és terroristagyanús személyeket, sokak szerint embertelen körülmények kö­zött. A Newsweek hírmagazin máju­si riportjában szellőztette meg, hogy az őrök többször is megalázták az isz­lám szent könyvét, a Koránt. Bár a lap később a Fehér Ház nyomására bocsánatot kért valótlan állításai mi­att, később Washingtonban is elis­merték, hogy valóban történtek ha­sonló incidensek a táborban. Néhány napja Jimmy Carter volt elnök is a tá­maszpont bezárását követelte. Ismét védelmébe vette ugyanakkor a guantánamói fogolytábort az amerikai védelmi miniszter, Donald Rumsfeld június 15-én. A Pentagonban tartott sajtótájékoztatón azzal érvelt, hogy már csak azért sem zárják be a börtönt, mert nem tudnák hová vinni a foglyokat. Az Egyesült Államokban ugyanis szerinte nincs olyan hely, ahol ennyi embert tudnának fogva tartani. Rumsfeld el­mondta azt is: az amerikai adófizetők­nek több mint százmillió dollárjába ke­rült a börtön kialakítása, létrehozása és működtetése pedig évi kilencven-ki- lencvenöt milliót emészt fel. (radio.hu) Szerkesztette: Fazekas Krisztina Június 15. Washington, amely kato­nai bázist üzemeltet a közép-ázsiai volt szovjet államban, nyomást kezdett gya­korolni Iszlám Karimov üzbég elnökre, hogy folytasson vizsgálatot a Taskent által levert andizsáni tüntetés ügyében. A lázadó városba katonaságot vezényel­tek, s a hivatalos adatok szerint a zavar­gások leverése 173, nem kormányzati szervezetek szerint 500-1000 halálos ál­dozattal járt - írja az AFP A kelet-üzbegisztáni városban több, iszlám szervezkedés vádja miatt felelős­ségre vont üzletember elleni ítélet miatt törtek ki kormányellenes zavargások. A rögtön elrendelt hírzárlat miatt nem is­merjük pontosan a tömeg követeléseit. Nem egyértelmű az sem, mennyiben játszott szerephez az iszlám vallás, illetve annak esetleges háttérbe szorítása az ese­mények során. Elemzők szerint a kor­mányzat ürügyként használta fel az iszlámista szervezkedés vádját a rivális üzleti és politikai körök megrendszabá- lyozása érdekében. Trent Duffy Fehér Ház-i szóvivő kijelentette: az amerikai Június 14. Amerika, bár a hivatalos nyilatkozatokból ez nem feltétlenül derül ki, már évek óta gyanakvással tekint az európai integrációra. A nemrégiben két népszavazáson elbukott EU-alkotmányt az itteni külpolitikai elemzők eleve azzal vádolták, hogy kiürítené a NATO-t és Európát a partnerség helyett az Ameriká­val folytatott rivalizálás útjára vinné. Az erővel alátámasztott önállóság, va­gyis az Amerikától való függetlenség adminisztráció hiteles, független nem­zetközi vizsgálatot követel az Andizsánban történtek ügyében. A he­lyettes elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy a kormányzat “egy szólamban” be­szél a vérengzés kérdésben. A külügymi­nisztérium szintén kiemelte: Condoleez- za Rice levélben figyelmeztette Iszlám Karimov üzbég elnököt, hogy “ismétel­ten felhívja” a történtekkel kapcsolatos vizsgálat kezdeményezésére. Áz ameri­kai külügyminiszter figyelmeztette kir­giz kollégáját is: helytelenül tette, hogy visszaadott az üzbég hatóságoknak négy menekültet anélkül, hogy konzultált vol­na az ENSZ Menekültügyi Hatóságá­val. Kirgiziába ötszáz üzbég menekült érkezett a megtorlások elől menekülve. Nem véletlenül ismételgeti a wa­shingtoni adminisztráció, hogy sürgeti a történtek kivizsgálását. A Washington Post ugyanis arról cikkezett, hogy az Egyesült Államok és Oroszország együttesen akadályozta meg a véreng­zés NATO általi kivizsgálását. A Wa­shington Post értesülései szerint Nagy­koncepciója mögött a francia-német ten­gely áll. Ráadásul Németország a keleti tartományokkal való újraegyesülés óta túlságosan nagy, erős és öntudatos. Wa­shingtonból nézve semmi szükség nincs arra, hogy ez a folyamat újabb momen­tumhoz jusson az állandó BT-tagsággal. Az USA-nak katonai, politikai és gaz­dasági értelemben is szüksége van az af­ganisztáni német szerepvállalásra, illetve az Iránnal folytatott tárgyalásokban való német részvételre. Ugyanakkor érvény­ben maradt a terror elleni globális hábo­rú kezdetén kiadott jelszó - aki nincs ve­lünk, az ellenünk van. Washington a francia-német párossal folytatott alkuk és viták során elsősorban Nagy-Britanni- át, illetve az EU új tagállamait, közülük is főként Lengyelországot támogatja. Ez várhatóan akkor is így marad, ha a német érdekeket nem Schröder, hanem a George W. Bushhoz ideológiai érte­lemben közelebb álló keresztényde­mokrata Angela Merkel jeleníti majd meg. A Németországban állomásozó amerikai erők drasztikus - és Berlinnek anyagi veszteséget okozó - létszámcsök­kentése sem az elmúlt választáson az Amerika-ellenes hangulatra alapozó Schröder személyének szól, hanem az USA hosszabb távon változó prioritása­it tükrözi. (Népszabadság Online) Britannia és más államok védelmi mi­niszterei sürgették a vérengzés ügyében indított vizsgálatot, míg az amerikai és a speciális együttműködés keretében a ta­nácskozásokon részt vevő orosz delegá­ció ellenezte azt. Amerikának szemére hányták: nagyon jól ismeri Karimov rendszerét, tud az emberi jogok semmi­be vételéről és a kínvallatásokról. A lap úgy tudja: Washingtonban is ellentéte­ket gerjesztett a kérdés megítélése. Míg a Pentagon szerint egy ilyen vizsgálat veszélyezteti, hogy az Egyesült Álla­mok zavartalanul használhassa az or­szág déli részén fekvő kánabadi légitá­maszpontját, a külügyminisztérium a történtek kivizsgálását támogatta. (Magyar Hírlap Online) Vádirat a Pentagon elemzóje ellen Egy Pentagon-elemző ellen vádiratot nyújtott be a vádesküdtszék. Azzal vádolják, hogy titkos dokumentumo­kat juttatott el egy Izrael-barát lob­bicsoportnak. Lawrence A. Franklin Pentagon­elemző ellen hat vádpontból álló vád­iratot nyújtott be az ügyében eljáró vádesküdtszék - derült ki egy, a napokban nyilvánosságra hozott do­kumentumokból. Az elemzőt azzal vádolják, hogy titkosított dokumen­tumokat juttatott el egy Izrael-barát lobbicsoportnak, az Ámerican Israel Public Áffairs Committee-nek (Ame­rikai Izrael Közügyek Bizottság, AIPAC). A vádak szerint emellett egy külföldi (izraeli) kormány “ügy­nöke” számára is információkat szol­gáltatott ki az elemző. A vádirat már májusban elkészült, de csak most tet­ték hivatalosan közzé. (Magyar Nemzet Online) I Schrödernek mondom, Merkel is értse A GYANAKVÓ USA A múlt héten ismét felszínre került amerikai-német feszültség Schröder kancellár távozása után várhatóan enyhül, de teljesen nem fog elosztani. Az Irak miatti véleménykülönbség mellett más, mélyebb okok miatt sem támogatja az USA Németország állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom