Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-06-17 / 207. szám
A GYANAKVÓ USA Az iraki háború miatti véleménykülönbség mellett más, mélyebb okok miatt sem támogatja az USA Németország állandó tagságát az ENSZ Biztonsági Tanácsában. (4. oldal) Belső ellentétek A magyar államfőválasztás kudarca miatt két táborra szakadt az MSZP: az SZDSZ-t és a pártvezetést okolókra, illetve a Szili Katalin legfőbb támogatóit bírálókra. (6. oldal) Új lincselésellenes törvény BOCSÁNATKÉRŐK A szenátusnak csaknem kétszázszor kellett nekifutnia, mire sikerült határozatban elítélnie a kisebbségiek elleni gyilkosságokat. Az amerikai törvényhozás felsőháza június 13-án határozatban ítélte el a lincseléseket, egyben bocsánatot kért az áldozatok hozzátartozóitól, amiért ezt korábban nem tette meg. Június 15. Az alabamai Tuskegee Egyetem archívuma szerint az Egyesült Államokban 1882 és 1968 között legalább 4743 embert ölt meg a felhergelt tömeg. Az áldozatok háromnegyede fekete, a tettesek túlnyomó többsége fehér volt. A szöveget a republikánusok egyik lehetséges 2008-as elnökjelöltje, a virginiai George Allen és a louisianai demokrata Mary Landrieu szenátor közösen terjesztette be - mindkettőjük állama élen járt a tömegesen elkövetett kínzásokban és gyilkosságokban. Az elmúlt évtizedekben a szenátus csaknem kétszázszor próbálkozott a lin- cselést tiltó törvényt hozni, ám ez nem sikerült, mert mindig akadt honatya, aki a dolgot obstrukcióval vagy más jogi praktikákkal megakadályozta. Hiába volt 1882 és 1950 között hét elnök erre vonatkozó kérése, Amerika egészen mostanáig nem ítélte el a lincselést. A tömeg általi ítélkezés és azonnali kivégzés gyakorlatát Charles Lynch virginiai ezredes vezette be a britek elleni függetlenségi háború idején. Ekkor a partizánmódszerekkel harcoló királypárti lojalistákkal végeztek így. Az amerikai polgárháborút követően a módszert egyre inkább a déli államokban élő fehér csőcselék elégedetlenségének levezetésére, illetve főként a fekete, és részben a mexikói, valamint az indián lakosság terrorizálására alkalmazták. 1890 és 1920 között átlagban minden hétre jutott egy lincselés, amiről az újságok az első oldalon, gyakran fényképpel számoltak be. (A “népítéletekről” gyakran képeslapot is készítettek.) “Délen a múlt nem történelem. Még csak nem is múlt.” Az író William Faulkner keserű megállapítását az élet 2005-ben is igazolja. Az FBI nemrégiben exhumálta az 1955-ben Mississippiben meggyilkolt fekete kamasz, Emmett Till maradványait. A fiút azért ölték meg, mert utána fütyült egy fehér nőnek. A gyilkosok, akik egy napot sem ültek börtönben, már meghaltak, de néhány vélhető bűnrészes - köztük a nő - ma is él. Ugyancsak Mississippiben kezdődött meg hétfőn az esküdtek kiválasztása egy 41 éve történt hármas gyilkosság ügyében. (RÉSZLETEK A 5. OLDALON) Duna Televízió: kétheti műsor a 38-39. oldalon! Nem sietnék el az ENSZ BT bővítését Akár másodrendű tagsággal is megelégednének az ENSZ Biztonsági Tanácsába igyekvő államok, amelyek készek lemondani az állandó tagokat megillető vétójogról. A BT-tagok viszont elhamarkodottnak ítélik az elitklub bővítését. Június 9. Az Egyesült Államok már figyelmeztette az állandó tagságért diplomáciai offenzívát indító G4 államokat - Németországot, Japánt, Brazíliát és Indiát -, hogy ne hamarkodják el az ENSZ BT reformjára vonatkozó határozati javaslat benyújtását. A G4-ek javaslatának legvitatottabb pontja, amely a tizenöt tagú BT-t huszonnégy tagúra duzzasztaná, és a hat új állandó tagnak - az öt régihez hasonlóan - vétójogot is adna. A bővítést szorgalmazók érvelése szerint abszurd, hogy a XXI. század elején a BT a második világháború utáni erőviszonyokat tükrözi. A BT öt állandó tagja - az Egyesült Államok, Francia- ország, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország - azonban nem szívesen adja fel az elitklub kiváltságait. Az Egyesült Államok határozottan lehűtötte a tagságra áhítozókat. Washington úgy véli: a BT bővítése csak tovább bonyolítaná az amúgy is problémás egyeztetést. Vétójogról végképp nem akarnak hallani Washingtonban. Japán egy évtizede lobbizik az állandó tagságért, hogy gazdasági súlyának megfelelő diplomáciai elismerésben részesüljön, nem szólva arról, hogy a világ- szervezet költségeinek mintegy húsz százalékát állja. Tokió ambícióit Kína sem fogadta lelkesen. xAz ENSZ-közgyűlés elnöke, Jean Ping múlt héten tette közzé a szervezet reformjára vonatkozó tervezet szövegét. A dokumentum az ENSZ hitelét vesztett emberjogi bizottságának helyére egy állandóan ülésező tanácsot hozna létre, és erősítené a Nemzetközi Büntetőbíróság szerepét. A tervezet felszólítja valamennyi államot, hogy csatlakozzon az atomsorompó-egyezményhez, illetve a vegyi és biológiai fegyverek tilalmáról szóló egyezményekhez. A BT reformjával ugyanakkor a döntések legitimitását növelné. A BT bővítéséhez kétharmados többségre, azaz a 191 tagország közül 128 beleegyezésére van szükség. (Magyar Hírlap Online) Fegyverszünet? Egyes iraki fegyveres csoportok, amelyek elutasítják az erőszakot és nem gyilkoltak meg irakiakat, békét kötnének és hajlandók volnának tárgyalni a bagdadi vezetéssel. (2. oldal) 4809 AVENUE N SUITE 169 BROOKLYN NY 11234 USPS 23-980 ISSN 0194-7990 1-877-A-MAGYAR (1-877-262-4927) FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2005. JÚNIUS 17. VOL. Cili NO. 207., 23m week Újságtörténelmünk: NÉPAKARAT (1902-1914) ELŐRE 0914-1927) UJ ELŐRE (1927-1948) MAGYARJÖVŐ (1948-1952) A HÍD (2001-2004) , MAGYAR SZÓ 0952-) Folytatjuk a 102 éves hagyományt!
