Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-06-03 / 205. szám

2005. JÚNIUS 3. Gyerekeknek MAGYAR SZÓ-A HÍD 25 Arany László A kis gömböc 4» GYEREKEKNEK Hol volt, hol nem volt, volt a világon egy szegény ember; annak volt egy fe­lesége, három leánya meg egy kis mala­ca. Egyszer megölték a kis malacot, a húsát felkötötték a padlásra. Már kolbá­sza, hurkája, sonkája, mindene elfo­gyott a kis malacnak, csak a gömböce volt még meg. Egyszer arra is ráéhezett a szegény asszony, felküldte a legöre­gebb leányát a padlásra:- Eredj leányom, hozd le azt a kis gömböcöt, főzzük meg. Felment a legöregebbik leány érte; amint le akarta vágni, elkiáltotta magát a kis gömböc: Hamm, bekaplak!. Azzal bekapta. Már odalent nem győzték vár­ni. Felküldte a szegény asszony a kö­zépső leányát:- Eredj már, leányom, nézd meg, mit csinál a nénéd ennyi ideig. szony ., már látom, magamnak kell fel­mennem. Azok most bizonyosan az aszalt meggyet eszik. Felment a szegény asszony, kereste a leányait, hogy nem találta, le akarta vágni a gömböcöt, de a gömböc ezt is bekapta. A szegény ember csak várta, csak várta őket, hogy nem jöttek, gon­dolta, tán valami baj van, felment ez is. Amint közel ment a kis gömböchöz, ez elkiáltotta magát: Hamm, téged is bekaplak! Azzal bekapta ezt is, de a rossz kócmadzag már az öt embert nem bírta meg, leszakadt a kis gömböc. El­kezdett görögni, görgött-görgött, a pad­lás grádicsán is legörgött, kiment egye­nesen az utcára. Éppen ott ment el egy csomó kaszás, jött haza a mezőről, a kis gömböc azokra is rákiáltott: Hamm, ti­Felment a középső leány, kereste a nénjét, s hogy nem találta, le akarta vágni a gömböcöt. De a gömböc megint elkiáltotta magát: Hamm, téged is bekaplak! Azzal bekapta ezt is. Már odalent sehogy se tudták elgondolni, hogy mért nem jön az a két leány, fel­küldte hát a szegény asszony a legki­sebb leányát is:- Ugyan, leányom, eredj már fel, nézd meg, mit csinál a két nénéd. Aztán hozzátok le azt a gömböcöt valahára. Felment a legkisebb leány is, de ezt is csak elnyelte a gömböc. Már a két öreg sehogy se tudta mire vélni a dolgot.- No, apjuk - mondja a szegény asz­teket is bekaplak! Azzal bekapta ezeket is. Megint csak görgött odább; előtalált egy regement katonát, azokra is rákiál­tott: Hamm, titeket is bekaplak! Azzal bekapta ezeket is. Megint csak görgött odább, egyszer csak egy hídra ért, amely alól a víz egé­szen ki volt száradva, éppen akkor ment arra egy hintó, a kis gömböc félre akart előle ugrani, hogy el ne tapossa, de le­esett a hídról, kirepedt az oldala, kiöm­lött belőle a sok ember, ki-ki a maga dolgára ment, a kis gömböc meg ott maradt kirepedve. Ha a kis gömböc ki nem repedt volna, az én mesém is to­vább tartott volna! Az első Amerikai Magyar Televízió! Az Első Magyar Televízió, Hungarian .American Television földi sugárzású (UHF) adóállomáson és kapcsolódó kábeltelevíziós adókon látható: Főadás: szombaton du. 4 órakor WNY-TV 25-ös csatorna, New York, New Jersey, Connecticut Kábeladás vasárnap du. 6 órakor Time Warner Kábeltelevízió 67-es csatorna, Manhattan Operatőr/szerkesztő: Üsztöke István HATV PO BOX 468, Radio City Station, NY, NY 10019, 1-212-673-6130 Kari Bardosh, producer Ik Kosztolányi Dezsó A játék Az különös. Gömbölyű és gyönyörű, csodaszép és csodajó, nyitható és csukható, gömb és gömb és gyöngy; gyűrű. Bűvös kulcs és gyertya lángja, színes árnyék, ördöglámpa. Játszom ennen-életemmel, búvócskázom minden árnnyal, a padlással, a szobákkal, a fénnyel, mely tovaszárnyal, a tükörrel fényt hajítok, a homoknak, a bokornak, s a nap, óriás aranypénz, hirtelen ölembe roskad. Játszom két színes szememmel, a két kedves, pici kézzel, játszom játszó önmagámmal, a kisgyermek is játékszer. Játszom én és táncolok, látszom én, mint sok dolog. Látszom fénybe és tükörbe, játszom egyre, körbe-körbe. Gazdag Erzsi A kis kakas rézgarasa Elgurult egy rézgaras. Fölkapta egy kis kakas. Ha fölkapta, jól tette, a bögyébe betette. De a bőgve kidobta, mérges lett a kakasra. Összeszidta a kakast: "Búzát adjál, ne garast!" Kis kakas a piacon búzát vett a garason. Ezt adta a begyének, most már békén megélnek. Pékár Krisztina X jm * Sárkány Mackó az ágy szélén ült, mellette a Kis Elefánt és a Csacsi kuporgott. Mindhárman rémülettől tágra nyílt szemekkel figyeltek Tónira. Tóni kan­dúr volt, és mellesleg nagyon bátor. Most is peckesen sétált az ágy előtt, és hevesen magyarázott:- Az előbb tisztán hallottam, amint Peti azt mondja : "Ez a sárkány nagyon szép!", ami szerintem nagy butaság. Hiszen egy sárkány tüzet okád, hatal­mas fogai vannak, és vastag pikkelyes bőre, ami egyáltalán nem szép. Mackó, Kis Elefánt és Csacsi mind­ezek hatására kissé közelebb bújt egy­máshoz.- És mond csak, Tóni - kérdezte bá­tortalanul Csacsi -, mit tehetnénk mi egy ilyen szörny ellen? Tóni egy picit megszeppent. Erre igazából még ő sem gondolt.- Hát... talán - mondta némi fejtörés után - az lesz a legjobb, ha ezentúl kö­zösen utáljuk.- Igen! - dörmögte Mackó. - Na­gyon fogjuk utálni.- Aztán - folytatta Kandúr -, máris hozom a fakardomat, és szükség esetén levágom a fejét.- Az jó lesz! - helyeselt Kis Elefánt, és még közelebb bújt Mackóhoz. Szükség esetére. Hirtelen megnyikordult az ajtó, és Tóni, a kardot eldobva, bemenekült az ágy alá. A többiek az ijedségtől der- medten bámultak kifelé. Az ajtó még egyet nyikordult, majd egészen feltá­rult. Apró, zöld sárkány állt a küszö­bön, földig érő hálóingben és kockás sapkában. Bátortalanul elindult az ágy felé, majd a szoba közepén elpityere- dett.- Olyan kicsi vagyok... és olyan ál­mos! Mackó, Kis Elefánt és Csacsi már egyáltalán nem félt. Sorban leugrottak az ágyról, és körbeállták a kis Sár­kányt, aki cseppet sem volt ronda, még kevésbé tűzokádó. Csak kicsi, puha és álmos. A játékok felsegítették őt az ágyra, óvatosan betakarták, és halkan dúdolgatni kezdtek neki.- Kandúr, te nem jössz? - kérdezte Mackó.- Nem! - felélt a macska durcásan az ágy alól. - Inkább megvárom itt, amíg felnő. Akkor majd veszedelmes lesz, és legyőzhetem őt a kardommal. Szükség esetén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom