Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-06-03 / 205. szám

Egészség Új gyógyszer a Paget-kór ellen MAGYAR ÚJÍTÁSOK A Novartis Pharma AG bejelentette, hogy új gyógyszere a Paget-kór kezelésére 2005 áprilisában forgalomba hozatali engedélyt kapott az EMA-tól (European Medicines Agency, Európai Gyógyszerértékelési Ügynökség) mind a 25 európai tagállamban, emellett Norvégiában és Izlandon is. A Paget-kór kezelésének jelenleg általánosan használt módja a biszfoszfonátok alkalmazása. Az új gyógyszer egy­szeri, 15 perces infúziós kiszerelésben kerül forgalomba az Európai Unióban. 22 MAGYAR SZÓ —A HÍD A rovarirtók Parkinson-kórt okozhatnak Aberdeeni kutatók megerősítették azt a gyanút, hogy a rovarirtó szerek Parkinson-kórt okozhatnak. Öt európai város 3000 lakójának a vizsgálatából arra a következtetésre jutottak, hogy minél több rovarirtó­nak van kitéve valaki, annál nagyobb az esélye a betegség kifejlődésének. Ami megerősíti annak a javaslatnak a fontosságát, hogy az amatőr kerté­szek és földművelők is viseljenek vé­dőruhát, amikor ezeket a szereket ki­permetezik. Egyben jelzi azt is, hogy foglalkozási ártalomként okozhatnak a rovarirtók Parkinson-kórt. A kuta­tók skót, svéd, olasz, román és máltai polgárokat kérdeztek ki, közülük 767 Parkinson-kórban szenvedett, 1989 volt az egészséges kontroll személyek száma. Kiderült, hogy azok között, akik ebben a betegségben szenvedtek, töb­ben használtak rendszeresen rovarir­tókat. Még az amatőr kertészeknél is, akik csak mérsékelten használták eze­ket a szereket, 9 százalékkal maga­sabb volt a betegség előfordulásának az aránya, mint azoknál, akik egyálta­lán nem kerültek érintkezésbe ilyen szerrel. Akik erősen ki voltak téve ro­varirtóknak, azoknak a körében 43 százalékkal magasabb volt a Par- kinson-kór előfordulása. A vizsgálat gyengesége viszont, hogy nem sike­rült kimutatni, mely szerek jelenthe­tik ebből a szempontból a veszélyt. A vizsgálat egyébként más, erőteljesebb kockázati tényezőkre is rámutatott, például az öröklődésre, vagy az áju­lást okozó leütésre, (radio.hu) Mutáns madárin- fluenza-vírus Világméretű járvánnyal fenyeget a madárinfluenza mutációja. Az Egész­ségügyi Világszervezet legújabb je­lentése szerint a vírus belátható időn belül úgy módosulhat, hogy ember­ről emberre is képes terjedni. A mu­táns törzsnek mindössze három hó­napba telne, hogy bejárja a világot, és emberek millióit fertőzze meg. A ku­tatók eddig úgy tudták, a kórokozót a szárnyasok terjesztik. Ázsiai orvosok azonban olyan megbetegedésekről is beszámolnak, ahol a fertőzöttek nem érintkeztek madarakkal. A Paget-kórt először Sir James Paget brit orvos írta le 1876-ban. Ez egy króni­kus csontvázrendszeri rendellenesség, amely sok betegnél fájdalmat, töréseket és torzulást okoz. A betegséget nehéz di­agnosztizálni, mivel nem minden beteg­nél vannak szemmel látható tünetek, ami azt eredményezi, hogy sok beteg keze­letlen marad. A csont Paget-kórja fájdal­mas és krónikus metabolikus csontbe­tegség, amelyet bizonyos helyekhez kö­tött megnövekedett csontátépülés, csontmegnagyobbodás és felbomló csontszerkezet jellemez. A Paget-kór esetén a felgyorsult csontbontás és Június 1. A vizsgálatban háromszáz olyan prosztatarák-műtéten átesett be­teg vett részt, akiknek alacsony a jöve­delme és nem rendelkeznek biztosítás­sal, vagy csak részbiztosításuk van. Kö­zülük harminc százalék magányosan él, a többieknek állandó partnere van. A párkapcsolatban élő férfiak a műtét utá­ni jobb közérzetről számoltak be, mind a szellemi, mind a társadalmi dimenzió te­kintetében. A magányosakkal szemben ritkábban szenvedtek a mellékhatások miatt, és kevesebben féltek a visszaesés­től. A vizsgálattal a tudósoknak az a cél­ja, hogy tökéletesítsék azon támogatási rendszer működését, amely a magányos férfiaknak biztosít megfelelő segítséget hasonló jellegű orvosi beavatkozások után. Az orvosoknak tekintetbe kell ven­niük a páciens magánéletét, és ha szük­séges, segíteniük kell a betegüknek a csontépülés olyan új csontokat termel, amelyek a normálisnál puhábbak és gyengébbek, valamint hajlamosabbak a törésre. A Paget-kór a csontvázrendszer bármelyik részét érintheti - leggyakrab­ban a koponyában, a gerincben és a ka­rok, a lábak hosszú csöves csontjaiban, valamint a medencecsontban fordul elő. Általában véve a betegség lassan halad előre az érintett csontokban, és nem ter­jed át az érintetlen csontokra. A Paget-kórban szenvedő betegek nem mindig tapasztalnak észlelhető tü­neteket, ezért ilyen esetben nehéz diag­nosztizálni. A Paget-kór leggyakrabban jelenlévő tünete a csontfájdalom. A tü­neteket néha összekeverik az oszteo- porózis tüneteivel és gyakran fájdalom- csillapítókkal kezelik, ami téves diagnó­zist és a megfelelő kezelés hiányát ered­ményezi. Ä Paget-kór által okozott csontalak változások és görbülés "nyo­máshatást" eredményezhet, amely szomszédos ízületekben fellépő fájdal­mat és ha a betegség a koponyát érinti, kompressziós szindrómát okozhat, amelynek a hallás elvesztése, vagy látási zavarok lehetnek a következményei. A Paget-kór által elgyengített csontok könnyebben törnek el, mint az egészsé­ges csontok. A Paget-kórban szenvedő betegeknél a legtöbb törés az alsóvégta­gok hosszú csöves csontjaiban történik. A Paget-kórt rendszerint véletlenül diagnosztizálják, más betegségek vizsgá­megfelelő rehabilitációs szervezet meg­találásában. (ma.hu) 2005. JÚNIUS 3. lata során, vagy röntgen-, illetve rutin vérvizsgálat során. Ennek ellenére, ha fennáll a Paget-kór gyanúja, a következő vizsgálatok szükségesek a diagnózis megerősítésére: Serum Alkalikus Phosphatase (SAP) vérvizsgálat , rönt­gen és csontszcintigráfía. A Paget-kór kezelési lehetőségei a gyógyszeres keze­lés vagy a sebészeti eljárás. A terápia el­sődleges céljai: a fájdalom csökkentése, a betegség előrehaladásának és kompliká­cióinak csökkentése, a csontanyagcsere biokémia markereinek normális vagy közel normális szintre hozása és a beteg életminőségének javítása. A Novartis új gyógyszere új lehetősé­get nyit a Paget-kór terápiájában, mert a 15 perces infúzió 6 hónapig tartó hatást biztosít a betegek számára egyszeri ke­zeléssel. A sérvműtétek többsége elkerülhető Egy portugál tanulmány szerint a sérvbetegek 90 százaléka elkerülheti a műtétet, az új, magasfrekvenciájú elektromos kezelés segítségével. A "Pain Practice" című nemzetkö­zi tudományos magazinban megje­lent cikkben olvasható, hogy Ale­xandre Teixeira, portugál orvos, rá­diófrekvenciával kezelt 13 műtétre váró sérvbeteget, és tizenkettő eseté­ben sikerük elkerülni a sebészeti be­avatkozást. A kezelés abból áll, hogy egy magasfrekvenciájú berendezés­hez kapcsolt hajszálvékony csövet bevezetnek az adott területre, ezzel egy elektromos mezőt hozva létre, amely változást idéz elő az idegsej­tekben. A szakember szerint, azon túl, hogy elkerülhető a műtét, és a sok esetben ezzel járó komplikációk, ez a módszer olcsóbb, és a beteg felépülé­se fél év helyett csupán egy hónapot vesz igénybe. Ráadásul a komoly fáj­dalmak ellen is hatásos: az így kezelt betegeknél azonnal csökkentek a fáj­dalmak, és a kezelés után egy héttel már jelentősen javult az állapotuk. Az új technikát egyébként először Svájcban mutatták be, a rádiófrek­venciáról tartott tudományos világ- kongresszuson. (ma.hu) Sikeres párkapcsolattal a prosztatarák ellen MIÉRT JÓ PÁROSÁN A legfrissebb vizsgálatok azt mutatják, hogy házasságban vagy élettársi kapcsolat­ban élő férfiak prosztatatarák-műtét után jobban érzik magukat, mint azok, akiknek nincs állandó partnerük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom