Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-06-03 / 205. szám

14 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kultúra 2005. JÚNIUS 3. Röviden Lloyd Webber MAGYAR KITÜNTETÉSE A Színes álomkabát, a Macskák, a Jézus Krisztus szupersztár, Az Operaház fantomja, majd legutóbb a Volt egyszer egy csapat cí­mű Andrew Lloyd Webber musicaleket lát­hattuk, vagy nézhetjük most is. Rekordok: a Szikora János rendezte Szupersztárt 13 évig játszották, a Szirtes Tamás féle Macskák 22 év után most is műsoron van a Madách-ban. Webber a világon egyedül a magyaroknak engedte meg, hogy eltérjenek a londoni ren­dezési mintától, május 31-én a mestert a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend középkereszt­jével tüntették ki. Elmondta: Bartók és Ko­dály zenéje gyermekkora óta része életének. Világörökség A pécsi történelmi városközpontban, - mely 2000. óta a világörökség része - a Széchenyi tér és a székesegyház környékén bújik meg a római kori Sopianae város ókeresztény te­metője. Most az EU másfél milliárdos támo­gatásából újrakezdik az ásatásokat, elsősor­ban a IV.századi félkaréjos kultikus épület feltárására. Ehhez talaj-radarvizsgálatok alapján eg}' pontos térkép készült arról, hogy mi van a föld alatt. Jegyár és publikum Múlt héten Joe Cocker adott hangversenyt Heart and Soul (Szív és lélek) című új leme­ze bemutatásaként a Budapest Sportaréná­ban. Cocker 2000-ben a városligeti Felvonu­lási téren százezer magyarnak énekelt kon­certet, amelyről az énekes életrajzírója azt je­gyezte föl: Woodstock után ez volt a legna­gyobb tömeg, amely előtt Joe Cocker életé­ben dalolt. A múlt héten viszont csak né­gyezren hallgatták őt, persze ma már tizen­ötezer forint volt eg}' jegy ára. Erre is mond­hatjuk:" Mecsoda különbség!" Több mint hetvenegyezren látták a Dali-kiállítást A szürrealizmus mesterének Aranykor című tárlata április 1-jén nyűt meg a Műcsarnok­ban, az alkotások Richard H. Mayer gyűjte­ményéből érkeztek Budapestre. Az intéz­ményben a múlt héten köszöntötték a het- venezredik látogatót, alig öt nap alatt tehát több mint tízezren keresték fel a világirodal­mi alkotásokhoz készült illusztrációkat és grafikákat bemutató kiállítást. A Mestermű­vek - 400 év francia festészete című tavalyi tárlat mellett, amely háromszázezer látoga­tót vonzott, a Dali-kiállítás volt az utóbbi idők legsikeresebb bemutatója a Műcsarnok­ban. Ennek is köszönhető, hogy a kiállítóhe­lyet a Superbrand Magyarország szakértői bizottsága nemrég felterjesztette a Super- brand-címre. (MTI) Nem lesz ingyenkönyvtár Megszűnik a pedagógusok ingyenes beirat­kozási lehetősége, minthogy az Oktatási Mi­nisztérium ezentúl nem támogatja a Főváro­si Szabó Ervin Könyvtárat, illetve a pedagó­gusokat. A minisztériummal kötött megálla­podás megközelítőleg hatezer pedagógust érintett a Szabó Ervin központi könyvtárá­ban, négyezret a fiókkönyvtárakban. A könyvtárhálózat így évente - a díj és a támo­gatási összeg különbözetéből adódóan - több mint évi tízmillió forinttól esett el. (nol.hu) Szerkesztette: Földessy Dénes A 154 éves budapesti filharmonikusok SÍRSZÉLRE LÉPNEK ✓ Újabb híres magyar kulturális intézmény, a 154 éves Budapesti Filharmóniai Társaság zenekara került a kormány gazdaságpolitikája következtében a sír szélére. A társaság egyik, magát megnevezni nem akaró, illetékese nyilatkozta:- Egy ilyen értékű zenekart megalapí­tani eltökélt szándék kérdése. Megőriz­ni, fejleszteni viszont évtizedeket, sőt, évszázadot igényel. Ennek a művészeti értéke azonban olyan hatalmas, hogy az emberek azt hiszik: elpusztítani sem le­het. Pedig lehet, méghozzá akár egy toll­vonással, mint ez a mi esetünkben most történik. Ha ugyanis az a szándék, amely ez idáig támogatta a Budapesti Filharmóniai Társaság zenekarának mű­ködését, - hozzá teszem, hogy ezt a tá­mogatást az ország mindenkori kultusz­minisztériuma gyakorlatilag a XIX. szá­zad végétől folyamatosan nyújtja - nos, ha ez most megszűnik, illetve lehetetlen helyzetbe kerül, a tollvonással, ami egy miniszteri pénzkeret nekünk adható ré­szének megszüntetését jelenti, a zene­kart egy pillanat alatt a sír szélére sodor­hatják.- Ez a zenekar ugyanis nem állami, s nem önkormányzati, tehát önmagát kell fenntartania. Az önkormányzati zeneka­rokat az önkormányzat tartja fenn, rész­ben saját pénzkeretéből, részben a Bel­ügyminisztériumban megpályázható ál­lami keretből. Az állami zenekarok pedig a kultusztárcától jutnak rendszeres anya­gi támogatáshoz, s nem fenntartáshoz. A Budapesti Filharmóniai Társaság zene­karának nincs fenntartója. Egyesületi voltából támogatói lehetnek, mint ahogy a XIX. század végétől a magyar kormá­nyok szakminisztériuma tette.- Nemrég arról kaptunk értesítést, hogy a nemzeti kulturális örökség mi­nisztere az erre a célra is felhasználható pénzkeretéből az idén nem tud szá­Amerikában gimnazisták tízezrei játszanak dzsesszt DIRIGÁLT DIÁKOK A termetes fekete asszonyság letette a nejlonszatyrokat, megvárta a trombitaszólót, lelkesen tapsolt, majd megtörölte homlokát, és ment tovább. A Blues Alley Youth Orchestra (BAYO) tinédzser zenészei afeltámadó szélben lelkesen folytatták a Duke Ellington-darabot. Szombat délelőtt Washington belvárosában, a színpad a Fehér Ház kerítésétől talán kétszáz méterre, a washingtoni Nemzeti Színház előtti Szabadság téren, a hallgatóság a szülők és az utcai járókelők. Az első, de ezután évente megrendezendő Big Band Jamet nem véletlenül tartják áprilisban, Amerikában ez a dzsessz hónapja (Jazz Appreciation Month - JAM). A Blues Alley nevéhez híven egy si­kátorban van, nem könynyű megtalál­ni, pedig ez Washington leghíresebb, egyben az egész ország legrégebben működő dzsesszklubja. (A híres New York-i Birdland vagy Blue Note köz­ben évekig zárva volt). Az idén ünnepli fennállása negyvenedik évfordulóját. A klub, illetve a Blues Alley Zenetársaság által patronált ifjúsági zenekar pont fe­leennyi idős, 1985-ben alapította Dizzy Gillespie. Azóta éves váltásokban há­rom-négyszázán tanulták itt a nagyze­nekari dzsesszt, közülük sokan lettek hivatásos muzsikosok. A zenetársaság a klub látogatóitól szedett, fejenként két és fél dolláros támogatásból tartja fenn magát, igazgatója és a program életben tartója a nemrégiben a Blues Alleyt is megvásároló Harry Schnipper ingat­lanbróker. Az ifjúsági zenekar első, őszi szülői értekezletén várni kellett, amíg a profik a Blues Alley esti programját próbálták. A zongoránál Herbie Hancock ült, a fú­vósszekciót Wayne Shorter dirigálta. A gyerekeknek ezt követően kellett feláll- niuk és bemutatkozniuk - nem csoda, hogy a többség hangja igencsak halk volt. Pedig a 13-17 éves társaságban ru­tinos zenészek is vannak: csak Washing­tonban és közvetlen környékén több tu­cat gimnáziumnak, sőt sok, a 6-8. osz­tálynak helyet adó iskolának is van dzsesszegyüttese. Természetesen min­denütt működik fúvószenekar, sok he­lyen tanítanak komolyzenét - néhol egyetemi kreditpontot érő kurzusokon zeneelméletet is. Amerika-szerte gim­nazisták tízezrei játszanak dzsesszt. Ek­kora merítésből mindig akad elég ki­emelkedő muzsikus, aki a világhírű bostoni Berklee-n vagy a többi rangos művészeti egyetemen folytathatja ta­nulmányait. A BAYO kiemelkedik az átlagos kö­zépiskolai bigbandek közül. Nem vélet­len, hogy már a Fehér Házba is kapott munkra támogatást nyújtani. Tudni kell, hogy a zenekar és az Operaház kö­zött teljes szimbiózis van: két bérletso­rozata, a Dohnányi és a Kodály sorozat hétfőnként eljátszott nyolc előadásának bevétele a zenekarunkat, a keddi megis­mételt hat előadás, illetve a Budapesti Tavaszi Fesztivál hangversenyeinek a bevétele viszont az Operaházat illeti. Ugyanakkor mindezek összes honorári­um jellegű költségét a Budapesti Filhar­móniai Társaságnak kell állnia: e keddi ismétlésekkel mintegy munkával fize­tünk az Operaháznak, amiért hétfői na­pokon térítésmentesen a rendelkezé­sünkre bocsátja az épületet.- Az összefüggésre jellemző, hogy az Operaház és az Erkel Színház zenekará­nak tagjaiból százhuszonötén a mi zene­karunknak is tagjai. Elsősorban ez a ze­nész réteg játszik a hangversenyeinken, hiszen ez a minőséget is biztosítja. Aki a társaság zenekarának tagja lehet, az a két színház muzsikusainak legjavába tarto­zik. Viszont: az Operaháznak is érdeke, hogy ezek a zenészek játszanak az ő szín­padukon is, mert a Zeneakadémiáról művészdiplomával kikerült zenészek sem akarják az egész pályájukat a zene­kari árokban tölteni, ahol arcukat sem látni.- Most a minisztériumi döntés egyelő­re még "csak" annyi kárt okozott, hogy a zenekar hazai és nemzetközi rangjának megóvása végett a hazai és külföldi mű­vészeket, a műszakiakat, a jogdíjat kifi­zettük, de a még meglévő 12 millióból a mi muzsikusaink itteni fizetésének csak a töredékét tudjuk állni. így tudunk eleget tenni az Operaházzal közös két és fél ezer koncertbérlőnknek. (FD) meghívást, az amerikai főváros kulturá­lis központjában, a Kennedy Centerben évente visszatérő vendég. Hangzása a nyolc hónapi, a hétvégeken templo­mokban tartott próbák után néhol már kifejezetten "felnőttes", miközben ma­guk a kamaszok szeretetreméltóan sze- leburdiak. A rendről és a harmóniáról a 66 éves Jacques "The Saxman" Johnson gondoskodik. A zenekarvezető beszélő nevéhez méltóan ma is aktív, saját zene­karával a washingtoni kluboknak és a nagykövetségi estélyeknek is gyakori vendége. A csendes óriás anélkül tart fegyelmet, hogy megemelné a hangját: egy emberöltőt húzott le egyenruhá­ban,’ zenészként kétszer három évet szolgált Európában. Folytatás a következő oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom