Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-05-27 / 204. szám
8 MAGYAR SZÓ —A HÍD Kárpát-medence hírek 2005. MÁJUS 27. Röviden Vajdaság: Hogyan kell BÁNNI A KISEBBSÉGGEL? Május 23. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBF.SZ) Szerbia és Montenegró-i missziója kiképzési tanfolyamot indított a kormánytisztviselők számára a kisebbségek iránti politika mércéiről és az erre vonatkozó nemzetközi konvenciók alkalmazásáról, azzal a céllal, hogy ösztönözze a kisebbségek részvételét a közéletben. A részvevőknek a nemzetközi konvenciók alkalmazásában szerzett tapasztalatokról és gyakorlatról magyarországi, szlovák és szlovén szakemberek beszélnek. Az EBESZ missziója így igyekszik segíteni Szerbia és Montenegró kormányainak, hogy fokozzák a kisebbségek jogi védelmét az általuk aláírt nemzetközi konvenciókkal összhangban. A cél az, hogy alkalmazzák a politikát, amelynek eredményeképpen a kisebbségek nagyobb arányban vesznek részt a hatalomban. Felvidék: "Attila mint Sztálin" Május 23. Dzsingisz kánhoz, Napóleonhoz, Hitlerhez és Sztálinhoz hasonló kegyetlen zsarnoknak nevezte Attila hun vezért a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) abban a nyilatkozatban, amelyben tiltakozott az ellen, hogy Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes egy csallóközi faluban, Csicsón beszédet mondott eg)- Attilát ábrázoló szobor leleplezésekor. A budapesti Frech Ottó és a csicsói Nagy Géza faszobrász japán kőrisfából faragott Attila- szobrát a Falvak Kultúrájáért Alapítvány adományozta a magyarok lakta Csicsónak. Erdély: Meg nem szűnő ítéletidő Május 20. Orkánerejű szélvihar, felhőszakadás, heves zivatarok pusztítottak Bihar, Szatmár, Máramaros, Beszterce-Naszód, Hunvad, .Árad, Krassó-Szörény megyében május 19-én. A nyugati vidékeken községek és városok tucatjai órákig áram nélkül maradtak, számos fontos közlekedési útvonalon, több vasúti szakaszon órákig szünetelt a közlekedés, mert 25-30 centi- méteres víz lepte el az úttestet Hatalmas felhőszakadás mosott el számos Déva környéki települést Hunvad megyében. Temes és Krassó-Szörény megyében a korábban víz alá került településeken felhő- szakadás jellegű záporok, szélviharral járó zivatarok súlyosbították a különben is válságos helyzetet. A Körösök vízgyűjtő medencéjében a nagy esőzések miatt másod- és harmadrendű utakat tett teljesen járhatatlanná az áradat, amely falusi házak százait sodorta veszélybe. Vajdaság: sikeres vásár Május 21 Az idei, 72. Nemzetközi Mező- gazdasági Arumintavásámak 600 ezer látogatója volt. A rendezvényen kétezer kiállító mutatta be termékeit, közölték szombaton a szervezők a kapuzárást megelőző ösz- szegező sajtótájékoztatón. Az idén először osztották ki a vásár legjobb termékének a címét, amelyet kiváló minőségű, egészségügyileg és biológiailag kifogástalam élelmiszer előállításáért a belgrádi Aleksandrija cég kapott meg. Vajdaság legnagyobb húzóereje a mezőgazdasága, a legtöbb délvidéki magyar is ebből él meg. Erdély: Az amerikai Kongresszus felszólítása A LOBBIZÁS SIKERE Az amerikai képviselőház hétfőn kétharmados többséggel, ellenvetés nélkül elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a kommunizmus alatt elkobzott romániai egyházi ingatlanok igazságos, méltányos és gyors visszaszolgáltatását sürgeti. Május 24. A kemény hangvételű politikai üzenetnek szánt 191-es határozatot Tom Lantos a képviselőház külügyi bizottságának rangidős demokrata párti tagja terjesztette be április 6-án Tőm Tancredo republikánus párti képviselő- társával együtt. A határozati javaslatot Ileana Ros- Lehtinen floridai republikánus, és Eliot L. Engel New York-i demokrata képviselők ismertették a képviselőházban. Engel képviselő tízperces felszólalásában kiemelte: Romániának, mint NATO szövetségesnek külön figyelmet kell fordítania kötelezettségei teljesítésére. A mai szavazás jelentős előrelépés abban a folyamatban, amely orvosolni kívánja a romániai zsidó, magyar és görög-katolikus közösségeket ért súlyos igazságtalanságokat. Mint ismeretes, a restitúció elégtelensége miatt a romániai kisebbségi egyházak csak nagy nehézségek árán tudják ellátni társadalmi feladataikat, és tizenöt éve kell szembesülniük a vallásszabadsághoz kötődő jogaik folyamatos megsértésével. "A közép- és kelet-európai posztkommunista országok 1990 óta birkóznak azzal a kérdéssel, hogy miként orvosolják az egyházi javak jogtalan elkobzásának ügyét, de Románia jelentősen lemarad a többi posztkommunista országtól ebben a tekintetben", áll a határozatban. A dokumentum konkrét intézkedéseket sorol fel, amelyeket Romániának meg- kell hoznia a teljeskörű és méltányos ingatlan-visszaszolgáltatás érdekében. Az állásfoglalás felhívja a figyelmet az 501-es számú restitúciós törvény hiányosságaira, valamint arra a tényre, hogy a kormányzat tisztviselői és a hivatalok gyakran helyi szinten akadályozzák a végrehajtást. A határozati javaslat beterjesztése óta a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) Iskolamentés Dél-Bánátban SZÓRVÁNYOS HARC Tíz esztendeje annak, hogy anyaországi és vajdasági összefogással sikerült megmenteni az egyik dél-bánáti magyar iskolát a felszámolástól. De amíg Ürmény- házán a siker azóta is tartós, a közeli Fejértelepen már megszánt a magyar tanítás. Május 23. Akkoriban többet írt a sajtó a politika szerepéről, és kevesebb szó esett Dulka Andorról és feleségéről, pedig a pedagógus házaspár négy gyermekkel vállalta, hogy az isten háta mögé, Ürményházára költözik. Azóta az itteni gyerekek sorra nyerik az országos tanulmányi versenyeket. A tanár egy valamiben azonban biztosan csalódott, és ez a politika, merthogy más tanintézmények elvesztek a magyarság számára.- Miben járulhat hozzá a politika ">h- hoz, hogy itt a falun jobban érezzék magukat az emberek?- Nem tudom, mert amikor az ember azt látja, hogy milyen szerepet játszik, akkor nem nagyon érdemes tovább feszegetni a dolgot. Mindenesetre, a politikának a szerepe az érdekvédelem kellene, hogy legyen, mind az oktatásban, mind a gazdaságban, minden olyan területen, amelyik a megmaradásunk szempontjából létfontosságú - mondta Dulka Andor. Úgy érzem, hogy a politikát nem érdekli és nem is tud ezekről a gondokról. Még az a réteg sem, amelyik ezzel foglalkozik. Óriási a tétlenség és sajnos itt környezetünkben ennek már van egy nagyon tragikus következménye, méghozzá szemünk láttára szűnt meg Fejértelep is. Fejértelep egy déli-bánáti falucska, azt hiszem, most is több mint hatvan százaléka magyar a lakosságnak, és egyik iskolaévről a másikra megszűnt a magyar oktatás azért, mert a tanítónő elment nyugdíjba. Mi a Vajdasági Magyar Pedagógus Egyesület keretében innen, Ürmény házáról többször voltunk ott, és szülői értekezletet tartottunk, hogy megpróbáljuk visszafordítani a dolgot. Szakmai téren megtörtént a kellő lépés, viszont elmaradt a politika részéről az, hogy kiharcolja, hogy ez az iskola beinduljon, vagyis, hogy ne szűnjön meg. Mi találtunk olyan tanítót, aki vállalta volna, hogy idejön, de ehhez intézményt kellett volna teremteni. A tanító nem jöhet ide, amikor nincs kit tanítania. Nos, a szülők elbátortalanodva ezen már nem is gondolkodnak többet magyar iskolában. Egyszerűen hitüket vesztett emberekről van szó, nem bíznak senkiben, magukra maradtak ebben az esetben. (Kossuth Rádió ISzülöfóldiink) lendületes kampányt folytat a képviselők támogatásának megnyerésére amerikai-magyar választópolgárok százainak mozgósításával, akik a HHRF koordinálásában e-mailen és telefonon keresték fel az elmúlt napokban a saját körzetükben működő képviselőik irodáit. A mozgósítás fokozása érdekében dolgozott a washingtoni Amerikai Magyar Koalíció is. (erdelyma) Vajdaság: Nem mernek magyarul beszélni Délvidéken immár ott is veszélyben érzi magát a magyarság, ahol mint nemzeti kisebbség helyi, számbeli többségben él. Rácz Szánó László, a délvidéki Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint megoldást az állampolgárság megadása vagy az autonómia Tehetne. Május 21. Egy vajdasági fiatalember úgy érzi, nagyon nehéz magyarnak lenni abban a városban, ahol él, pedig a többség magyar. Hiába végez valaki egyetemet, főiskolát, ha magyar, akkor nem kap munkát. A másik nagy probléma szerinte a közbiztonság. Ha az utcán meghallják, hogy magyarul beszélnek, addig provokálják őket, amíg verekedés nem lesz a vége. Bár már gondolt arra, hogy Magyarországon telepedik le, nem tudja elhagyni szülővárosát, hiszen minden rokona ott él. Rácz Szabó László szomorúan tapasztalta, hogy majdnem halálra vertek eg)7 magyar fiút Bács- kossuthfalván, de a magyar sajtó erről szinte egyáltalán nem számolt be. Úgy véli, nem lehet letagadni, hogy főleg a menekült szerb családok gyerekei, nemzeti alapon verik meg a magyar fiatalokat azért, mert az állam által becsapott emberek a magyarokat hibáztatják saját nyomoruk, kiszolgáltatottságuk miatt. Erre segít rá a rendőrség viselkedése: ha magyar ember ver meg egy szerbet, az tizenhárom év börtönt kap, míg ha egy szerb ember majdnem agyonver egy magyart, arra csupán ötven euró a pénzbírság. (Kossuth Rádió /Vasárnapi újság)
