Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-05-20 / 203. szám
10 MAGYAR SZÓ —A HÍD USA: internetes hirdetési rekord Rekordszintet ért el tavaly az Egyesült Államokban az internetes hirdetésekre fordított összeg. A kiadások oroszlánrésze a kulcsszavas keresések "találatainak" megvásárlására fordítódott. A 2004-es év forgalma a dot.com-boom kifulladása előtti 2000-es 8,1 milliárd dolláros hirdetési rekordot döntötte meg. A PricewaterhouseCooper felmérése szerint 2004-ben 33 százalékkal 9,6 milliárd dollárra (7,49 milliárd euró) emelkedett az online hirdetésekre fordított összeg. A keresőportálok kulcsszavas kereséseire ennek 40 százalékát fordították a hirdetők az előző évi 35 százalékos részarány után. (MTI, index.hu) Duplázná olajeladását Szaúd-Arábia Május 17. Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajszállítója azt fontolgatja, hogy megduplázza olajeladásait. így a fokozódó világpiaci keresletet ki lehetne elégíteni - tette hozzá a legnagyobb szaúdi állami olaj- társaság, az Aramco elnöke. Abdullah Dzsumah szerint a szaúdi készletek nagysága még fokozott kitermelés mellett is lehetővé teszi, hogy a közel-keleti királyság akár 100 esztendeig is a világ vezető olaj- exportőrje maradjon, (radio.hu) Valuta-Árfolyamok (MÁJUS 19.) 1 USD = 197,6 HUF 1 USD = 0,788 EURO 1 USD = 28623 ROL 1 EURO = 250,7 HUF Gazdaság Magyar cégek kiszorítása Németországból LEHETETLENÍTÉS Eddig negyven magyar vállalkozást lehetetlenített el véglegesen a SoKo Bunda néven indított akcmorozat Németországban. A német piacon érdekelt cégek kormányzati segítséget várnak; egyelőre reménytelenül. Május 18. Amíg a két ország illetékes kormányzati szervezetei eltérően értelmezik az 1989-ben megkötött államközi egyezmény számos rendelkezését, és amíg a német fél nem veszi tudomásul, hogy Magyarországon mást értünk bér alatt, mint Németországban, á német piacon dolgozó vállalkozások újabb és újabb kommandós akcióknak és hatósági zaklatásoknak vannak kitéve - hangzott el a SoKo Bunda és a SoKo Pannónia akcióban érintett cégek közös budapesti sajtótájékoztatóján. Legalábbis erre a következtetésre jutott Bárándy György ügyvéd, aki a közelmúltban az egyik társaság képviseletében négy és fél órát tárgyalt az illetékes német ügyésszel. Németországban bérnek neveznek mindent, amit a dolgozónak fizet a munkaadója, így az étkezési és az utazási támogatást, valamint a szállásköltséget is. Ezek az alapbérrel együtt képezik a járulékalapot. Nálunk ezzel szemben a különféle jogcímen kifizetett juttatások Május 17. Január elsejétől elvileg korlátlanul lehet bárhonnan importálni, s a bevitt kínai pamutnadrágok mennyisége 1519 százalékkal, az ingeké 1250 százalékkal, a műszálas alsóneműké pedig 300 százalékkal nőtt. A pénteki amerikai döntés értelmében ebből a három textilkategóriából az idén mindössze 7,5 százalékkal növekedhet a behozatal. A kínai kormány, a szakmai szervezetek és vállalatvezetők véleménye szerint a döntés a szabad piac elveinek nyílt semmibevétele. Az MTI értesülése szerint a kínai fél egyrészt azzal érvel, hogy a piac most alkalmazkodik - növekvő exporttal és alacsonyabb árakkal- a nyitott kereskedelemhez, másrészt azzal, hogy többsége után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni. A német hatóságok elvárnák, hogy az államközi egyezmény keretében Németországban dolgozó magyar vállalkozók a munkavállalóiknak kifizetett minden euró után fizessenek járulékokat. Csakhogy az államközi egyezmény keretében Németországban dolgozó cégekre a magyar jogszabályok vonatkoznak, azok szerint kell mérleget készíteniük, adózniuk és társadalombiztosítást fizetniük. Tóth Boldizsár, a német piacon érdekelt - és mint fogalmazott, immár állig felfegyverzett, kutyás kommandósokkal üldözött - magyar vállalkozások szószólója úgy véli, a német piacon működő magyar cégek a hazai kormányzati szervezetek közönyössége miatt kerültek vészhelyzetbe. A cseh és a lengyel vállalkozók mögé ugyanis odaállt kormányuk, és kemény tárgyalásokkal kompromisszumokra kényszerítették a feketemunka elleni küzdelem zászlaja alatt lényegében az összes, Németországban a kvóták ismételt elrendelése nem megfelelő adatokon alapul. Az amerikaiak szerint ugyanis a teljes Amerikába irányuló textilimport 54 százalékkal növekedett, míg a kínaiak szerint a növekedés mindössze 19,1 százalékos volt, ami több mint öt százalékkal alacsonyabb a tavalyi első negyedévi ütemnél, írja a Népszabadság. Szakértők felhívják a figyelmet, hogy az új korlátozás kétélű fegyver: egyrészt a korábbi kvótarendszer számításaik szerint tíz százalékkal drágította a textiltermékeket az USA-ban. Másrészt a kínai behozatal helyére indiai, kambodzsai vagy thaiföldi áruk lépnek, sokszor egyszerűen úgy, hogy a kínai cégek ezekbe az országokba helyezik át termelésüket. olcsó munkaerővel megjelenő kelet-európai cég ellen válogatás nélkül fellépő német hatóságokat. Ezzel szemben a magyar intézmények semmit sem tettek, amikor Németországban NATO- beszállító magyar cégeket fantomvállalkozásokká minősítettek. Pontosabban tettek: kérésükre házkutatásokat tartottak számos magyar vállalkozásnál, iratokat foglaltak le és adtak ki a német hatóságoknak. Bárándy György szerint törvénytelen az olyan eljárás, amelyben a német hatóságok ok és indok nélkül semmibe veszik a Gazdasági Minisztérium és más hatóságok által kiállított okiratokat. Épp ezért kormányzati segítség nélkül a cégek csak egyet tehetnek: azt, hogy kivonulnak Németországból. A jelenlévő vállalkozók szerint azonban ez lehetetlen. Mintegy 250 vállalkozás 6000 alkalmazottal van jelen a német piacon, többüknek több évre szóló szerződésük van, a szerződésbontással pedig csak még nagyobb bajba kerülnének. "Schröder kancellár nem tudta teljesíteni a hivatalba lépésekor meghirdetett munkanélküliség-csökkentési programot, ezért létrehozta a SoKo-kom- mandókat", jegyezte meg egy vállalkozó, aki a német partnerétől származó információkra hivatkozva azt is elmondta, hogy az 5000 alkalmazottal működő SoKo szervezet minden egyes tagjának 160 ezer eurót kell "kitermelnie"; nem csoda, ha a német precizitással fokozatosan kiirtják a piacról a magyar cégeket. A cégek azt fontolgatják, hogy Németországban bírósághoz fordulnak, amiért az ottani hatóságok olyan "jogszabályok" betartását kérik számon rajtuk, amelyekről jogerős német bírósági ítéletek mondták ki, hogy az államközi egyezmény keretében nem alkalmazhatók. Várhatóan jogorvoslatot kérnek a német Alkotmánybíróságtól és állásfoglalásért Brüsszelhez is fordulnak. Azt már csak kevesen remélik, hogy a kormány, vagy legalább a témában illetékes öt tárca és főhatóság valamelyike érdemi lépéseket is tesz az érdekükben. (nepszava.hu) ________________________2005, MÁJUS 20. Liao Hsziao-ki kereskedelmi miniszter-helyettes magához kérette a pekingi amerikai ügyvivőt és a kínai panaszt kifejezésre juttató jegyzéket adott át neki. Kína tárgyalásokat javasol a kérdés megvitatására. (origo.hu) Amerika visszaállította a kínai textilkvótákat MEG KELL RUHÁZNI Az Egyesült Államok három textilipari kategóriában visszaállította a kvótarendszert Kínával szemben. A pekingi kormány és a vállalati vezetők élesen reagáltak a politikai nyomásgyakorlásnak tűnő korlátozásra.
