Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-05-20 / 203. szám
8 magyar szó-a híd__________________________KÁ RPÁT - M ED EN C E HÍREK 2005. május 20. EP képviselők az autonómia szabályozása mellett MAGYAR ÚJÍTÓINK Olyan dokumentum előkészítésén dolgozik a nemzeti kisebbségek, alkotmányos régiók és regionális nyelvek ügyeivel foglalkozó európai parlamenti pártközi csoport, amefy összefoglalja az autonómia jogi érvényesítésének feltételeit és lehetőségeit az Európai Unióban. Röviden Kárpátalja: Elhunyt Fodó Sándor Május 11. Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 65. évében szerdán Ungvá- ron elhunyt Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapító és örökös tiszteletbeli elnöke, a kárpátaljai magyar közélet kiemelkedő alakja. Fodó Sándor 1940-ben született Visken. 1967-ben az Ungvári Állami Egyetem magyar tanszékének tanára lett, a magyarság érdekében kifejtett tevékenysége miatt azonban hamarosan menesztették. 1971 és 1976 között különböző állásokat töltött be, majd a politikai légkör enyhülésével ismét egyetemi tanárként dolgozott. 1989-től 1996-ig a KMKSZ elnöke, majd tiszteletbeli elnöke, 1992-től 1997-ig a Kárpátaljai Református Egyház főgondnoka volt. Erdély: legyen vita A RÉGIÓK ÁTSZERVEZÉSÉRŐL Május 16. Emil Constantinescu exállamfő Marosvásárhelyen kijelentette: igazi közvitát kell indítani a fejlesztési régiók átszervezéséről. Constantinescu szerint az államfői mandátuma idején létrehozott nyolc régió akkoriban megfelelő döntés volt, de jelenleg a lakosság véleményét is ki kell kérni. "Szem előtt kell tartani az optimális méretezést az uniós alapok felhasználásának lehetősége miatt, ez a legfontosabb szempont. Az etnikai szempont a térségek lakosságától függ. Támogatjuk a magyar kisebbség álláspontját, mivel európai szemszöget látunk benne" - mondta. A polgároknak kell dönteniük, nem Bukarestnek” - szögezte le. Vajdaság: bántalmaztak egy bácskossuthfalvi fiatalt Május 12. A vajdasági Bácskossuthfalván a hét végén egy fiút a helyi Echo diszkóban majdnem agyonütöttek. A történtekre a még beteg 23 éves Mike József csak részben emlékszik, hiszen egy, a fejére kapott ütést követően eszméletét vesztette. A rendőrség az elkövető ellen feljelentést tett súlyos testi sértés okozása miatt, a szülők pedig ugyancsak feljelentést tesznek, és ügyvédet fogadnak. Az elkövető, aki menekültként érkezett a háború idején a faluba, többször hangoztatta nyilvánosság előtt, hogy ki kell irtani a magyarokat, hogy a település szerb falu legyen. A faluban egyébként több száz menekült él, akik többnyire beilleszkedtek az új környezetbe. Erdély: igazságot az elüldözött szászoknak Május 16. A román kormány hajlandó szélesíteni a kapcsolatokat a szászokkal és igazságot szolgáltatni azoknak, akiket a kommunista rendszer üldözött el - nyilatkozta Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter, az erdélyi származású szászok hétvégi dinkelsbuhli világtalálkozóján, amelyen több mint tízezer, Németországban, Ausztriában, Kanadában és az Egyesült Államokban élő szász vett részt. Flutur hangsúlyozta az erdélyi szászok tevékenységének és támogatásának szerepét Románia európai integrációjában, majd elmondta: hazavárják őket, hogy befektessenek Romániában. A kormányzat felkészült arra, hogy beismerje a múlt hibáit és alapjaiban tegye jóvá a dolgokat- mondta. Május 13. Az úgynevezett inter- group tanácskozásán az európai autonómiák és kisebbségi önkormányzatok tapasztalatairól cseréltek eszmét, elsősorban nyugat-európai példák Katalónia, Baszkföld, Dél-Tirol, Korzika, Skócia, Wales, Flandria, Vallónia, az o Áland-szigetek, Grönland, a Feröer- szigetek - alapján. Tabajdi Csaba (MSZP), a csoport társelnöke elmondta: habár az EU-nak nincs kisebbségvédelmi rendszere, nincs kidolgozott jogi normarendszere a kisebbségi autonómiák vonatkozásában, mégis található néhány szilárd fogódzó az uniós alapelvek között. A szubszidiaritás alapelve, a megfelelő pénzügyi forrásokkal rendelkező önkormányzatok és az önálló fejlesztési-közigazgatási régiók tulajdonképpen 80-90 százalékban megvalósítják az autonómiát. Az autonómia szeMájus 14. Soós Kálmán, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora Széchenyi munkásságára emlékezett, hangsúlyozva a "legnagyobb magyarnak" a csapiak életét is közvetlenül befolyásoló nagy művét, a Tisza szabályozását. "A haza iránti elkötelezettség, felelősség, az Európára való kitekintés mind benne van Széchenyi István életművében. A mai tábla leleplezésével ez a felelősség, az életmű szelleme átszáll a csapi iskolára, a csapiakra és ennek a vidéknek a lakóira is" - fejezte be beszédét a rektor. Majd Fényes Emma, az intézmény egykori igazgatója leleplezte az iskola homlokzatán elhelyezett, Széchenyit ábrázoló márványtáblát, Csuka Béla alkotását. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Marinte csak a többség és a kisebbség megegyezésén alapulhat. Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) alelnök az MTI-nek nyilatkozva azt emelte ki előadásából, hogy az autonómia fogalmát az önkormányzatiság, a kisebbségi jogok és az önrendelkezés oldaláról egyaránt meg lehet közelíteni. "Nincs ugyan uniós alapdokumentum a kisebbségek védelme érdekében, de van jól bevált és évek óta működő gyakorlat a tagállamok szintjén" - hangoztatta. Bauer Edit, szlovákiai magyar képviselő azt hangsúlyozta, örömteli dolog, hogy a kisebbségvédelem terén megtörtént az első lépés az Európai Parlamentben is. "Az a célunk, hogy a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elve alapján alakítsuk ki az unióban érvényes jogi normarendszert" - emelte ki. (Szabadság) gyár Kulturális Szövetség elnöke beszédében kitért az elmúlt ötven évet megelőző tíz évre is, amikor nem volt magyar iskola Csapon. 1955-ben mégiscsak elindult az önálló magyar oktatás a városban. "Éppen ezért én azokról szeretnék megemlékezni, azokat szeretném méltatni, akik ezért megharcoltak. Ha ez a ragaszkodás anyanyelvükhöz, elszántságuk és kitartásuk abban a tíz évben nem lett volna, akkor most nem beszélhetnénk a csapi magyar iskola ötvenéves múltjáról. Tehát a legnagyobb elismerés azoknak az embereknek jár, akik a legnehezebb időszakban is kitartottak amellett, hogy ők magyarok, és a gyerekeiket is magyarul akarják taníttatni" - hangsúlyozta Kovács Miklós. (Kárpátalja) Csángóföld: htették az első magyar iskola alapkövét Május 15. Egv új magyar iskola alapkövét rakták le Moldvában, a Bákó megyei Rekecsin határában. Ha felépül az iskola, jelentősen javul a csángók’ magyar nyelvű oktatása. A moldvai csángó magyarok számára csak 1990 után vált lehetővé, hogy magyar nyelven tanulhassanak Erdélyben vagy Magyarországon. Otthon, szülőföldjükön csak 2001-ben kezdődött iskolán kívüli magyar nyelvű oktatás, majd 2002- től néhány településen hivatalosan a román állami iskolába is bevezették választható tantárgyként a magyar nyelvet, heti két órában. A Moldvai Csángó Magyar Szövetség (MCSMSZ) és a Dévai Szent Ferenc Alapítvány közösen álmodta meg egy magyar iskola tervét, ahol első osztálytól a gimnázium utolsó osztályáig magyarul tanulhatnak a csángó fiatalok. A Regina Partis, Béke Királynője Iskola felépítésére nemzeti összefogásra szólított fel Böjté Csaba ferences atya, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke. Az alapkőletételen és -szentelésen még beszédet mondott Benke Pál, az MCSMSZ alelnöke, Ichim Vasile, Rekecsin község polgármestere, Mádl Dalma, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Berea Gabriel, Bákó megye prefektusa. Nem jött el személyesen Petru Ghergel, Iasi püspöke, de elküldte képviselőjét az alapkőletételre. Magyarországról többek között jelen volt Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Dávid Ibolya, az MDF elnöke és Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. (erdely.ma) Kárpátalja: Széchenyi nevét vette fel a középiskola ÖTVEN ÉV MUNKA A 2. Számú Csapi Középiskola hétvégi ünnepségén Maha László igazgató köszöntötte a hajdani és jelenlegi diákokat. Ezt kővetően röviden ismertette Csap máig egyetlen magyar iskolájának fél évszázados történetét, majd bejelentette, hogy a csapi magyar iskola felveszi gróf Széchenyi István nevét.
