Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-05-13 / 202. szám

10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Eltűnik a nyomtatott sajtó? Harmincöt év múlva eltűnhet az utolsó napilap a standokról, ha a mostani tendenciák folytatódnak - ír­ta a Világgazdaság. A kiadók világ­szerte kisebb formátumokkal próbál­koznak. Akiadnak olyanok is, akik Bibliával vagy barkácskészlettel együtt akarják eladni termékeiket. Május 11. Philip Meyer amerikai professzor Eltűnő újságok című ta­nulmánya szerint 2040-ben kerülhet a standokra az utolsó nyomtatott lap - írta a Világgazdaság. Rupert Murdoch, a világ egyik legnagyobb médiabirodalma, a News Corpo­ration elnöke is látja a problémát, mint azt elmondta, már képtelenek megszólítani a fiatalokat. Ezt a példányszámok alakulása is alátámasztja: 2003-ra négy év alatt hat százalékkal esett a napilapok pél­dány száma az Európai Unióban, ami azt jelenti hogy naponta 4,5 mil­lióval kevesebb újságot adtak el két éve, mint 1999-ben. A Világgazdaság cikke szerint szenvednek a legnagyobb lapok is. Az angol Financial Times évek óta veszteséges, és felmerült, hogy a tu­lajdonos eladja az újságot. Csökken az amerikai The Wall Street Journal bevétele és példányszáma is, a lap kiadója, a Dow Jones költségcsök­kentő intézkedéseket vezetett be. Más lapok mindenféle ajándékkal és melléklettel próbálják növelni a bevételeket. A spanyol, olasz és por­tugál kiadók után a franciáknál is egyre népszerűbb, hogy lapjaikat könyvvel együtt adják el. A Le Figa­ro egyetemes enciklopédiát kínál, a Le Monde pedig festménymonográ­fiát értékesítene mellékletként, 4,45 euróért. Az olasz La Repubblica egyszer Bibliát, másszor kép- vág)' bűnügyi regényt ajánl, a portugál Publico pedig barkácskészlettel lep­te meg az olvasókat, (index.hu) Valuta-ákfolyamok (május 12.) 1 USD = 195,2 HUF 1 USD = 0,776 EURO 1 USD = 28138 ROL 1 EURO = 251,5 HUF Gazdaság 2005. MÁJUS 13. Meglódult a foglalkoztatás Amerikában JOBB LETT A VÁRTNÁL Áprilisban 274 ezerrel nőtt a mezőgazdaságon kívül foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban. Május 10. Az előrejelzések szerint is áprilisban gyorsult a munkaerő-fel­vétel az Egyesült Államokban márci­ushoz képest. Az elemzők azonban csupán 17 5 ezres gyarapodásra számí­tottak, a márciusi, 110 ezer főt érintő felvételek után. Elemzők egyöntetű lelkesedéssel fo­gadták az áprilisi adatot, mert abban az amerikai gazdaság magára találásá­nak, erejének jelét látják. Különösen annak fényében, hogy a növekvő ener­giaárak miatt a vállalatoknak a fejlesz­téseikkel óvatosabban kell bánniuk. Az amerikai munkaerőpiac fokoza­tosan javul, jobb állapotban van, mint 2004-ben. Márciusban átmeneti ténye­zők, elsősorban a még hideg időjárás és a korai húsvét is hátráltatták fejlődését. A szolgáltatási ágazat, beleértve a kiskereskedelmet, a bankokat és a kor­mányzat ügynökségeit, egyes számí­tások szerint 229 ezer fővel növelte foglalkoztatottjainak számát a múlt hónapban. Az ipar azonban feltehető­en több ezer fővel csökkentette, ami több hónap óta jellemző az Egyesült Államokban. Háromhavi átlagot nézve is érezhe­tően növekedik a felvételek száma, az amerikai tőzsdék elsősorban erre a tényre figyelhetnek majd fel. Továbbá Mélyrepülésben a két legnagyobb amerikai autógyár MOTORIZÁLT ESÉSEK Felbolydult a világ adósságpiaca annak nyomán, bogy az amerikai Standard & Poor's hitelminősítő csütörtökön befektetési szint alá rontotta a két legnagyobb amerikai autógyár, a General Motors és a Ford adósosztályzatát. Május 9. A General Motors hosszú lejáratú besorolását "BB"-re rontotta a hitelminősítő az eddigi "BBB mínusz"- ról, további leértékelést valószínűsítő negatív kilátással. A Ford új osztályzata "BB plusz", ugyancsak negatív kilátás­sal, az eddigi "BBB mínusz" helyett. A Ford nyilatkozatban tiltakozott a leérté­kelés ellen, mondván, hogy a Standard & Poor's nem vette figyelembe az új termékek sikerét. A hírre a General Motors irányadó, 2033-ban lejáró, 8,75 százalékos kama­tú kötvényeinek ára 74 százalékra esett az addigi 79 százalékról. Az amerikai kincstárjegyhez képest 0,6 százalék- pontra nőtt a hozamfeláruk az addigi 0,5 százalékpontról. A Ford 2013-ban lejáró, 7 százalékos kamatú adósságpa­pírjának hozamfelára 0,6 százalékpont­tal 4,6 százalékpontra bővült. Számos nagy befektetési alap kény­telen eladni most a General Motors és a Ford adósságát, sőt részvényeit is, mert nem tarthatnak befektetői szintnél ala­csonyabbra értékelt vállalati papírokat. Tavaly a General Motors adózott eredménye 2,805 milliárd dollárra csökkent a 2003-as 3,822 milliárdról, miközben a bevétele 193,52 milliárd dollárra nőtt. A Ford adózott eredmé­nye az első negyedévben 1,21 milliárd dollárra, részvényenként 60 centre csökkent az egy évvel korábbi 1,95 mil­liárd dollárhoz, részvényenként 94 centhez képest. A forgalma 45,1 milli­árd dollárra emelkedett a tavalyi első negyedévi 44,7 milliárd dollárhoz ké­pest. Tavaly a Ford adózott eredménye 3,487 milliárd dollárra nőtt a 2003-as 495 millióról. A forgalma 147,13 milli­árd dollárra emelkedett 138,26 milli­árdról. (MTI) Az Air France-KLM- fúzió kedvező hatása Az Air France-KLM 92 millió euró értékű költségmegtakarítást eredményező programot szándékozik megvalósítani a következő négy évben annak révén, hogy az értékesítési stratégiájukat összehangolják - jelentette be a légitársaság. A megtakarítás részét képezi annak a szinergiahatásnak, amely a tavaly véghezvitt fúziónak tudható be, és amely négy év alatt 580 mil­lió eurós bevételtöbbletet eredményez. A vállalat közleményében megjegyzi, hogy a jegyek értékesítésével foglalkozó irodáikat közösen fogják bérelni a jövőben, és módosítják a repülőtereken a csomagkezelés módszerét is. Az első évben a megtakarítások jóvoltából 8,3 millió euró lesz a szinergiahatás, a második évben 29 millió euró, négy év alatt pedig összesen 92 millió euró. Az Air France és a KLM a tavaivi fúzió ellenére eddig megőrizte önállóságát. (MTI) arra is, hogy az amerikai munkaügyi minisztérium által közölt tényleges növekedési adatok minden esetben egyértelműen a várakozások felett ala­kultak. (hvg.hu) Magyarország Az uniós átlag töredéke kutatásra Magyarországon a legfrissebb adatok szerint a GDP 0,94 százalékát fordít­ják kutatás-fejlesztésre, míg az európai uniós átlag két százalék körül van - mondta Ordner István a Magyar In­novációs Szövetség alelnöke. Május 9. Magyarországon jelenleg a K+F ráfordítások egyharmada az üzleti szféra költése, a többi a közvet­len és közvetett költségvetési forrás - közölte Greiner István (fotónkon). A kutatás-fejlesztés területén a bevéte­leikhez képest jelentős ráfordítást ta­valy mintegy 200 cég végzett Ma­gyarországon, beleértve az olyan külföldi cégeket is, amelyeknek itt van a kutatási központjuk. Fontos lenne néhány éven belül megduplázni a K+F ráfordításokat, és megfordítani az arányt: a vállal­kozások finanszírozzák ennek két­harmadát, és csak egyharmad jusson az államra - magyarázta a Magyar Innovációs Szövetség alelnöke. Hosszabb távon, 2015-ig az Európai Unió törekvéseivel összhangban a GDP három százalékát kellene K+F-re költeni, (privatbankar.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom