Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-05-13 / 202. szám

4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Amerika hírei 2005. MÁJUS 13. Soros külpolitikája Soros György teljesen helyesnek ne­vezte az NPR amerikai közszolgála­ti rádióban, hogy tavaly megpróbálta megakadályozni George Bush ameri­kai elnök újraválasztását. Május 10. Teljesen nyilvánvaló és egyértelmű volt számomra, hogy fel kell lépnem ellene. Most, hogy Bush elnököt újraválasztották, nem olyan világos, hogyan találhat vissza Ame­rika az alapvető értékeihez - mondta a rádiónak a magyar származású fi­lantróp milliárdos, aki csak tavaly négyszáz millió dollárt költött em­berbaráti célokra. Soros az interjúban megerősítette,: hiszi, hogy a világnak nagy szüksége van lelkiismeretre, de persze nem rá személyesen. "Azt akarom viszont, hogy alapítványi há­lózatom a világ lelkiismerete legyen, hogy támogassa a civil társadalmat, amely kritikusan viszonyul az állam­hoz és a kormányhoz" - mondta. Soros néhány elképzelését meg tudta valósítani, de nem tudta meg­akadályozni Bush elnök újraválasz­tását, pedig 27 millió dollárt költött rá. A fogadószobájában ott sorakoz­nak a Bush-kormányt bíráló könyvé­nek 11 nyelvre lefordított példányai. Azt mondják Soros Györgyről - je­gyezte meg az NPR közszolgálati rá­dió műsorvezetője - hogy ő az egyet­len magánszemély akinek saját kül­politikája van. Van egy közös célja Bush elnökkel, akinek a legyőzését pedig oly nagyon támogatta: a demokrácia terjesztése. Soros azonban aggódik amiatt, aho­gyan Bush elnök a demokráciát ter­jeszteni akarja. Az állampolgároknak kell kiállniuk az elveikért, és akkor én örömmel segítek nekik - mondta. Soros hangsúlyozta, hogy nem ítél el mindent, amit Bush csinál, de vele szemben ő tudja, hogy téved­het, míg az elnök azt egyszerűen nem hajlandó elismerni. "Az elnök mélyen vallásos, és a vallás nagyon is része a nyílt társadalomnak, az azonban veszélyes, ha valaki azt érzi magáról, hogy Isten fölkentje" - mondta Soros György. (MTI) Szerkesztette: Fazekas Krisztina v Bush: Grúzia a szabadság fáklyája MÉGNEM ERŐLTETIK Hatalmas lelkesedéssel fogadták Grúziában az amerikai elnököt, aki európai kőrútjának utolsó állomásaként érkezett Tbiliszibe. George Bush támogatást ígért az országnak a szakadár tartományok újraegyesítése és az orosz csapatkivonás ügyében, de ezért külön nem gyakorol nyomást Moszkvára. Május 10. Áttörte a rendőrkordont a George Bush szabadtéri beszédére vá­rakozó százezres tömeg Tbiliszi főte­rén. A grúz főváros lakosai megelégel­ték az aprólékos biztonsági ellenőrzést, és a rácsokat feldöntve beözönlöttek a Szabadság terére. Hivatalban lévő ame­rikai elnök még sohasem látogatott az országba, de a kaukázusi térségbe sem. George Bush látogatásának különös súlyt ad, hogy előzőleg a moszkvai győ­zelem napi ünnepségeken vett részt, ahova viszont Mihail Szaakasvili grúz elnök nem utazott el. Döntésével rész­ben a Grúzia területén működő két orosz katonai támaszpont ellen tiltako­zott, ahol a mai napig háromezer orosz katona állomásozik. A főtéren tartott beszédében az ame­rikai elnök "a szabadság fáklyájának" nevezte a grúz népet. "Az önök bátorsá­ga sarkallja a demokratikus reformok kezdeményezőit, és azt az üzenetet kül­di szerte a világba, hogy szabadság vár a Föld minden nemzetére és népére" - utalt Bush a 2003. novemberi rózsaszín forradalomra, amely megdöntötte Eduard Sevardnadze volt elnök hatal­mát. Bush nem felejtette el megemlíte­ni, hogy a grúziai események megelőz­ték az ukrajnai és a libanoni forradal­makat, a grúz nép így példát mutatott a világ többi részének. Az elnök ugyanak­kor leszögezte: Grúzia NATO-csatla- kozásának előfeltétele, hogy rendezze konfliktusát két szakadár tartományá­val, Abháziával és Dél-Oszétiával. A zsúfolásig megtelt tér házait egyébként frissen festették az amerikai elnök tiszteletére, az összegyűlt nézők pedig többször is éljenzéssel szakították félbe Bush beszédét. Több száz, piros, fehér és kék ruhába öltözött ember CIA-ügynök robbanthatta fel a kubai utasszállítót KÉNYES HELYZETEK A CIA egyik ügynökének is köze lebet a Cubana légitársaság repülőjének 1976-os felrobbantásához. A betvenbárom ember halálát követelő merénylet miatt letartóz­tatott, de még az ítélet előtt megszökött Posada állítólag az Egyesült Államokban bujkál, Washingtontól kér védelmet. Május 10. Egy CIA-ügynöknek is része lehetett a Cubana légitársaság já­ratának 1976-os felrobbantásához, de­rült ki a titkosítás alól nemrégiben fel­oldott amerikai kormányzati doku­mentumokból. A George Washington Egyetem Nemzetbiztonsági Archívu­mából kikerült papírok szerint a het- venhárom áldozatot követelő merény­let szervezésében részt vett Luis Posada Carriles, aki 1960-76 között szerepelt a CIA fizetési listáján. A kubai születésű venezuelai férfi is­mert Castro-ellenes személyiség volt, a olyan alakzatba állt össze a téren, hogy abból az amerikai és a grúz zászló ala­kult ki. Busht a szívélyes fogadtatás el­lenére golyóálló üveg választotta el hall­gatóitól. A nyilvános fellépés előtt a két elnök négyszemközti találkozón vitatta meg a térség problémáit. Bush kijelentette, hogy Washington hajlandó segíteni - ha Grúzia erre megkéri - a támaszpont­okkal kapcsolatos vitában, valamint ab­ban, hogy Abházia és Dél-Oszétia újra az ország szerves részévé váljon. Az amerikai elnök ugyanakkor azt javasol­ta, hogy az ország a nemzetközi szerve­zetekkel, például az ENSZ-szel együtt­működve találjon megoldást a kérdésre, ennél többet Washington sem tehet az érdekében. "Az Egyesült Államok nem erőltet­het rá semmilyen megoldást az ország­ra, és ezt önök sem kívánnák tőlünk" - tette hozzá. Bush ugyanakkor addig nem ment el, hogy kijelentse: hajlandó nyomást gyakorolni Moszkvára a csa­patkivonás kérdésében. A sajtótájékoz­tatón az elnök köszönetét mondott a grúz katonai részvételért az afganisztáni és az iraki hadműveletekben. Szaakasvili bevezetőjében "meghatá­rozó és látnoki" vezetőnek nevezte az amerikai elnököt, akinek támogatásáért a grúz nép "örök hálával" tartozik. "Ge­orge Bush olyan vezető, akinél többet senki sem tett a szabadság ügyéért a je­len korban" - tette hozzá. Bush május 9-én este érkezett Tbili­szibe, ahol a grúz elnöki házaspárral együtt zenés-táncos vacsorán vett részt. Az előadás végén az amerikai elnök né­hány másodpercre csatlakozott a tánco- lókhoz, felesége pedig tappsal jutalmaz­ta a mutatványt. (MH-összeállítás) dokumentumok alapján ügynökként és besúgóként is segítette a CIA-t. A nyil­vánosságra került papírok szerint 1976- ban az FBI egyik informátora "csaknem beismerte", hogy Posada volt a Cubana- gép elleni merénylet egyik kitervelője. Hiába tudott azonban az FBI Posada érintettségéről, a dokumentum szerint bármilyen, az ügynök elleni akció az FBI informátorának lebukásával járha­tott volna, így nem tettek lépéseket. A BBC értesülései szerint Posada, aki a feltételezések szerint Miami környé­kén bujkál, tagadja érintettségét. A CIA-hoz kötődő kapcsolatát azonban közvetve elismerte, legalábbis jogi kép­viselője ügyfelének az amerikai kor­mány számára végzett szolgálataira hi­vatkozva próbál amerikai védelmet sze­rezni Posadának. Posadát 1976-ban, a támadás után elfogták Venezuelában, de még az íté­lethozatal előtt megszökött börtönéből. Ha Posada tényleg az Egyesült Álla­mokban bujkál, Washington nehéz helyzetbe kerülhet, írja a BBC. Kuba máris terroristák bújtatásával vádolja Busht, Venezuela pedig kiadatási kérel­met tervez benyújtani Washingtonnak. Bush így vagy a hagyományosan a re­publikánusokat támogató kubai Cast­ro-ellenes republikánusokkal kénysze­rül szakításra, vagy fel kell adnia a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás­ok óta követett terroristaellenes doktrí­náját. (index.hu)

Next

/
Oldalképek
Tartalom