Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-05-06 / 201. szám

MAGYAR SZÓ-A HÍD 21 2005. MÁJUS 6. Közélet XXXVI. New Orleans-i jazzfesztivál Lant és Toll rában április 29-én lépett fel a Debrece­ni Dixieland Band. Zsúfolásig telt sátor, m kb. félezer lelkes hallgató várta őket. Délután 4 óra után 10 perc és 5 óra 20 A között léptek fel, s már az első számuk­hoz egyre több és több táncoló jött a színpadhoz. New Orleansban a zenét nem lehet ülve hallgatni, a közönség esernyővel vagy fehér kendővel a kezében boldogan ritmusra körbetáncol. Ez a hagyomány a rezesbandák után felvonuló táncolok seregéből alakult ki, s átment a jazzteme- tések gyakorlatára. A sor végén a máso­dik sor (second line) már nem siratja, ha­nem megmulatja az élők sorából eltávo­zottat. Hetente még most is vagy négy jazztemetés van New Orleansban. Az esemény alkalmával az idő kelle­mes, kissé párás és szellős volt. Aki járt már New Orleansban, az nagyon tudja ezt értékelni. A fellépés meglepetése dr. White volt. Michael White klarinétos a Xavier egyetem professzora az előadás előtt próbált Gyarmati Zoltán szakszo­fonos együttesével, s az utolsó öt számot fergeteges jókedvben együtt adták elő, fokozva az amúgy is elmondhatatlanul jó hangulatot. A 12 színpad közül ked­vencem a dixieland sátor, már több éven keresztül ez a főhadiszállásom, általában jó a hangulat itt, ahová idősek és fiatalok egyaránt jönnek és táncolnak, de ilyen hosszú second line táncolóval és ilyen emelkedett hangulattal még nem talál­koztam. Az együttest a szereplés után lelkes hallgatók, Magyarországot ked­velő turisták vagy magyarszármazásúak, CD után érdeklődők fogták közre, és ar­ra kértek, hogy tolmácsoljak nekik. A hangulat nem volt mindennapi, nem szokott a tömeg ennyire lelkesedni egy zenekarért. Az amerikaiak értékelik, ha az európaiak szeretik a zenéjüket, ha egy kicsit is beszélik a nyelvüket. A debrece­niek csupa népszerű számot játszottak, bár másképpen mint az itteni együtte­sek, de lelkesedéssel és szeretettel, amit a helybeli közönség megérzett és külön értékelt. A produkció végén állva tapsol­tak. A Debrecen Dixieland Jazz Band meghódította New Orleanst. A fesztivál nem ad ki díjat a közel, félezer résztvevőnek, de ha adnának, a debrece­niek alighanem elnyerték volna a dixie­land színpad közönségdíját. Az együttes május elsején a New Orleans környéki Lafreniere parkban déli 12 órától játszik a Bika Julianna által szervezett hagyományos HUNGÁRIA tavaszi magyar majálison. A helybeli magyarok biztosítják a hangszereket az együttes számára, és sokan eljönnek az árpádhoni magyar közösségből, vala­mint a New OrÍeans-i zeneszeretők kö­zül is. A zenekar vezetője Gyarmati Zoltán szaxofon, további tagok: Nagy Imre trombita, Gyarmathy Ist­ván klarinét, Kónya Sándor pózán, Er­dei Kálmán zongora, Tikász Sándor bendzsó, Gombos Géza bogo és Pataki Géza dob. Bika Julianna New Orleans 2005. április 30-án került sor Lant és Toll irodalmi csoport első önálló elő­adására a New York-i Református templom dísztermében. A Passaic-i Szent István Egyház művészeti csoportjának zenés-verses összeállítása több mint két órán keresztül szórakoztatta a kevés számba megjelent New York-i közönséget. A magyarság történetéből a török időket (sok Balassi énekkel, verssel), és a ku­ruc kort (virágénekek, kurucdalok, versek, írások) idézte fel a "Hősök dicsére­te" című két részes előadás. A csoport alapítója és vezetője, Kertész Panni el­mondta a Magyar Szónak: -" A Lant és Toll egyházi szervezet, melyen keresz­tül a Szent István Egyháznak akarunk hírnevet szerezni, és reménykedünk ab­ban hogy általunk is egyre többen bekapcsolódnak az egyház életébe. A Lant és Toll Irodalmi Csoportot 2002-ben alapítottam. Előző évben már nyolc lány­nyal énekelgettünk ünnepélyeken, a magyar misén. 2002-ben határoztam el, hogy éneklésen kívül a magyar irodalommal is foglalkozzunk. Ekkor verbuvál­tam a fiúkat." Első előadásunk a két világháborúban elesett katonák emlékére állítódott össze, Tamási Áron, Illyés Gyula írásaiból, Ady, József Attila, Rad­nóti, Keresztúry Dezső verseiből, katonadalokból, népdalokból. "Ez az előadás marad számomra mindig a legkedvesebb, hiszen mikor láttam a "gyerekek" lel­kesedését, őszinteségét, éreztem, jó úton haladok." Gyerekeivel csatlakozott hozzájuk a felvidékről származó Tamóczy Ildikó, aki azóta is gyönyörű gitár kíséretet készít a kiválasztott dalok mellé. 2003 őszén új gitárossal bővült a ze­nészek száma Kozma Gábor személyében, lányai az év őszén megszületett "Lantocska" tagjai lettek, amelyet szülők kérésére hozott létre a lelkes csoport­alapító (16 gyermekkel 2 évestől 12 éves korig). "Velük havi egy-két alkalom­mal találkozunk. A foglalkozásokon Fejes Zsuzsa segítségével bábozunk, ját­szunk (népijátékok), táncolunk, verselünk és énekelünk. A szülők nagyon so­kat segítenek, aktív részesei ezeknek a vasárnapi délutánoknak, s általában min­denki ott van a misén is. Dr. Kerekes Judit 10-15 percben vallásos oktatásban részesíti a gyerekeket." Fel sem kellett tennem a kérdést, hogy mi adja neki az erőt, hogy ezekkel a gyerekekkel foglalkozzon, már válaszolt is: "Nagy öröm látni, hogy méltó utódai a nagyoknak, ugyanúgy szeretik egymást mint azok. És ha már a szeretetnél tartunk, sosem fogom elfelejteni azt a néhány hónap­pal ezelőtti estét, amikor gyertyákkal a legkedvesebb dalainkat énekelve óriási meglepetést okoztak számomra. Ezt az élmény dédelgetem, hordozom ma­gammal míg élek." A csoport 90%-a Amerikában született, legtöbbjük cserkész is egyben, a Lantocska kis tagjai pedig a magyar iskola nebulói is. Kevés kivétellel egyház­tagok. A nagyok közül felolvasnak, ministrálnak, aktívan részt vesznek az egy­ház életében. Természetesen gimnáziumba, egyetemre járnak, dolgoznak, emellett építik a magyar közösséget és a magyar szellemet, ápolják a magyar hagyományokat. Színészi vagy más művészi képzésben nem részesültek, csu­pán irodalomkedvelők és lelkes, tettrekész magyarok. Minden elismerésem az eddigi tevékenységükért, Isten áldását kérem a csoport tagjaira és hozzátarto­zóikra, erőt és kitartást a következő előadáshoz. Bán Emese EOTÓlf Kfbvay IÍS7TÓ A Debrecen Dixieland Jazz Band si­keres szereplése New Orleansban Évente április utolsó és május első hétvégéjén rendezik meg az Egyesült Államok legnagyobb szabású jazzese- ményét, a New Orleans-i Jazz and Heritage Fesztivált. A két hétvégén csü­törtöktől vasárnapig nyolc napon ke­resztül naponta 76 fellépő együttessel ez Amerika legnagyobb jazz fesztiválja. Az idei hírességek közül Elvis Costello és B. B. King szereplése volt a legnagyobb esemény, nekünk magya­roknak pedig a Debrecen Dixieland Jazz Band fellépése. Magyar együttes eddig még soha sem részesült abban a megtiszteltetésben, hogy az amerikai jazz és blues kiválósá­gaival együtt főszínpadon lépjen fel a nyolc nap alatt a közel félmillió nézőt vonzó rendezvényen. A meghívásra a 2004. évi Debreceni Jazznapok viszon­zásaként került sor, amikor New Orleans városa mutatkozott be a legna­gyobb magyarországi jazzfesztiválon. A debreceni együttes 25 órás utazás után, helyi idő szerint éjfélkor érkezett meg francia negyedbeli szállodájába. Reggel hatkor már a helyi televízióállo­más egyik magyar munkatársa, Szita Gyula ébresztette őket, hogy a zenekart a WWL tévéállomáshoz kísérje. A tele­víziós szerepléshez a magyar tiszteletbe­li konzul, dr. Gergátz István segítségé­nek köszönhetően a helybeli magyarok biztosították a nagybőgőt és dobfelsze­relést. A WWL tévéállomás 3 államba sugá­roz, és a legnézettebb reggeli műsor. A főidőben 7 és 9 óra között a jó akusztiká­jú stúdióban a magyar vendégek négy számot adtak elő: két hosszabbat és két rövidebbet. A bemutatkozó interjút a bemondó Gyarmathy István klarinétos­sal készítette. Jó alkalom volt a tévésze­replés, hogy felhívják a figyelmet pénte­ki fellépésük helyére és időpontjára. Az­nap a francia negyedben több helyütt felismerték a magyar együttest, sőt este a Preservation Hall jegyárusítója is ismerősen köszöntötte a debrecenieket. A New Orleans-i Jazz és Heritage Fesztiválon az Economy Hall óriás sát­

Next

/
Oldalképek
Tartalom