Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-05-06 / 201. szám
4 MAGYAR SZÓ - A HÍD Az észak-amerikai lapok szemléje Május 4. Nincs felkészülve a nukleáris terrorizmusra az Egyesült Államok, állítja a Washington Post. A Busb-kor- mányzat évente a dupláját költi PR- re annak, amit Clinton második négy éve alatt erre fordítottak, áll a Washington Timesban. Gyengélkedik az amerikai autógyártás, míg az ázsiai kocsikból rekord mennyiség fogy az USA-ban - írja a New York Times. Washington Post Az Egyesült Államok nem áll készen a nukleáris terrorizmusra, állítja a Washington Post kormánydokumentumokra és szakértőkre hivatkozva. A polgárok nukleáris csapásokra való felkészülését elősegíteni hivatott ready.gov internetes oldalt is kritizálták a Post által megszólaltatott szakértők, mondván, hogy használhatatlan tanácsokat ad. Los Angeles Times Tízévnyi hallgatás után megnevezte társát az Oklahoma Cityben történt terrorista robbantás egyik tettese. Terry L. Nichols a hatóságok által eddig nem ismert harmadik elkövetőként nevezett meg bizonyos Roger Moore-t (aki nem azonos a brit színésszel). A köztudatban leginkább ismertté vált elkövetőt, Timothy J. McVeigh-t még 2001-ben kivégezték. Washington Times A Bush-adminisztráció átlagosan 62,5 millió dollárt költ évente PR- ügynökségekre, írja a Washington Times „Az image-ért mindent” szalagcímmel. A Clinton adminisztráció a teljes második terminusa, azaz négy év alatt költött 32 millió dollárt. New York Times A General Motors és a Ford Motor Company is gyenge eladási statisztikát produkált a múlt hónapban, mivel a vásárlók kezdenek elpártolni a két cég kínálatában található úgynevezett SUV-ktől, azaz városi terepjáróktól. Szerkesztette: Fazekas Krisztina Amerika hírei 2005. MÁJUS 6. Barátságból nem nevezik hazugnak az amerikaiakat CENZÚRAÉS IGAZSÁG Tévedésből gyakorlatilag cenzúrázatlanul tette közzé a világhálón a Pentagon a Nicola Calipari olasz titkosügynök halálával kapcsolatos, javarészt titkos amerikai jelentést. A dokumentumot pontról pontra cáfolja az olasz vizsgálók elemzése. Május 4. Az 52 oldalas washingtoni jelentés megállapítja: az amerikai katonák "stresszes állapota és tapasztalatlansága" vezetett a március 4-én bekövetkezett tragédiához. Nicola Calipari az iraki túszejtők egyhónapos fogságából kiszabadult Giuliana Sgrena olasz újságírónőt kísérte a bagdadi repülőtérre, amikor amerikai katonák tüzet nyitottak rájuk egy ideiglenes - az amerikai nagykövet esti rendezvényét biztosító - ellenőrzőpontnál. Az ügynök testével védte Sgrenát, aki csak megsebesült, akárcsak a szétlőtt Toyotát vezető olasz csendőrtiszt. Calipari életét vesztette. Nyilvánosságra került az olasz ügynök életét kioltó amerikai katona neve, mert a Pentagon véletlenül nem megfelelő módon tette közzé a világhálón saját vizsgálati eredményét. Olasz újságírók rájöttek, ha átalakítják a jelentés számítógépes formátumát, akkor az összes cenzúrázott rész olvashatóvá válik. Az amerikai védelmi minisztérium ugyan rövid idő alatt visszavonta honlapjáról az átalakítható szöveget, ám élelmes olasz zsurnaliszták időben elmentették a titoknak szánt információkat, amelyeket a La Repubblica és a Corriere della Sera című lapok közzé is tettek a világhálón. Az újságok honlapján olvasható, hogy a gyilkos sortüzet zúdító katona a New York-i illetőségű Mario Lozano volt. Fény derült az olasz titkosszolgálat bagdadi kapcsolattartójának kilétére és arra is, hogy az amerikai katonák különösen idegesek voltak március 4-én, mert John Negroponte amerikai nagykövet aznap tett nem megfelelően előkészített körutazást Irakban. A római lapok szerint a bensőséges olasz-amerikai szövetségi viszonyra való tekintettel az olasz katonai titkosszolgálat szakértői - akik részt vettek a közös vizsgálóbizottság munkájában - saját jelentésükben nem használják a "hazugság" kifejezést, de sorra tagadják az amerikai fél által kiszivárogtatott, majd egyoldalúan közzétett jelentés pontjait. A megállapítás szerint az állítólagos "műholdfelvételek" - amelyek az olasz fél hibáját hivatottak bizonyítani - aligha létezhetnek, hiszen az incidens napján Bagdadban zuhogott az eső. A La Repubblica szerint e tények ismeretében kizárólag "propagandacélokat" szolgál az az amerikai visszavágás - a CBS tv-csatornán megszellőztetett "információ" -, hogy Róma állítólag tízmillió euró váltságdíjat fizetett ki az olasz újságírónő szabadulásáért. Olasz lapok szerint a CIA látta el okmányokkal és telefonokkal a túszszaba- dításon dolgozó olaszokat, így joggal megkérdőjelezhető az a washingtoni állítás, hogy az amerikai fél nem tudott Róma akciójáról. Az amerikai ellenőrzőpontra pedig semmiféle figyelmeztető jelzés nem utalt, így a lövések teljesen váratlanul érték a bagdadi repülőtérre igyekvő olaszokat. A La Repubblica külön kitér arra, hogy a sortűz helyszínét nem biztosították az amerikai katonák, a nyomok teljesen összekuszálódtak, mire az olasz fél képviselői megérkeztek. Silvio Berlusconi kormányfő - éppen a szövetségesi viszonyra hivatkozással - mértéktartást kért a Sismitől, az olasz katonai hírszerzéstől. Ennek tudható be az is, hogy az olasz jelentés csak jelentős késéssel, hétfő éjszaka került nyilvánosságra. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy egyeztet Washingtonnal, és tájékoztatja az olasz törvény- hozást az ügyről. (nepszava.hu) USA: nehézséget jelentene egy harmadik háború TÚLTERHELT SEREG Az iraki és az afganisztáni háború miatt csökkent az Egyesült Államok képessége arra, bogy más fegyveres, katonai konfliktusban helytálljon. Irak és Afganisztán ugyanis túlságosan nagy megterhelést jelent az amerikai hadseregnek. Május 4. Richard Myers tábornok, a vezérkari főnökök egyesített parancsnokságának vezetője állítja ezt egy jelentésben. A vezérkari főnök évente terjeszti elő a képviselőknek ezt a dokumentumot, amelyben az amerikai haderő helyzetéről, állapotáról, felkészültségéről számol be. Myers tábornok szerint - aki egyébként az ősszel vonul majd nyugdíjba, és helyette várhatóan Peter Pace tábornok lesz a vezető - az Egyesült Államok hadereje azért ettől függetlenül is sikeres lenne bármilyen nagyobb konfliktusban, de nem olyan gyorsan és nem olyan hatékonyan. Jóval több időt és jóval több áldozatot követelne egy ilyesfajta siker. Honnan a harmadik háború gondolata? A válasz lehetne akár Észak- Korea is, de ahogy egy volt védelmi miniszter, Robert McNamara megfogalmazta: Észak-Korea ellen katonai eszközök alkalmazásáról szó sem lehet. Bár végső soron nem véletlen, hogy Phenjan éppen egy amerikai támadás ellen szeretne biztosítékokat, amelyeket egyébként McNamara szerint meg is kellene adni. Nem szabadna azonban kockáztatni egy harmadik háború vállalását Irán ellen sem. Teherán okkal ragaszkodik urándúsítási programjához, amely igenis békés atomprogram, nem rejt fegyverkezést, hiszen az ország atomreaktorainak működtetéséhez nyilvánvalóan nukleáris fűtőanyag szükséges. (Magyar Rádió) Vádalku a „párám” katonanővel Május 1. Bűnösnek vallja magát kezdődő perében az Abu Graib-i botrány jelképes alakja, a „pórá- zos” Lynndie England amerikai katonanő, aki a The Washington Post hétvégi számának beszámolója szerint vádalkut köthetett az ügyészséggel. A 22 éves női tartalékost akkor ismerte meg a világ, amikor tavaly tavasszal nyilvánosságra kerültek azok a digitális fotók, amelyeket amerikai katonák készítettek saját szórakozásukra iraki foglyok megalázásáról és kínzásáról a Bagdad melletti börtönben. Az egyik képen England kutyapórázon tart egy földön fekvő meztelen iraki férfit, a másikon cigarettával szája sarkában, idétlen vigyorral mutat egy pőre fogoly ágyékára, egy harmadikon meztelen rabok groteszk gúlájánál pózol. Lapértesülések szerint a katonanőt a vádalkunak köszönhetően legfeljebb 11 évre ítéli az ügyét a texasi Fort Hood támaszponton tárgyaló hadbíróság, noha egyébként 16 és fél év börtönbüntetés várna rá. (nol.hu)
