Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-05-06 / 201. szám

2 MAGYAR SZÓ —A HÍD A NAGYVILÁG HÍREI 2005. MÁJUS 6. Röviden Lassú lépések Ukrajnában Május 2. Száz napja történt a hatalomváltás Ukrajnában. Politológusok az eredmények között a szociális programot és a pontosan kijelölt európai integrációs irányvonalat említették, bírálták viszont a káderpolitikát. Máig érthetetlen, milyen elvek alapján tör­ténnek a kinevezések, másfelől pedig helyi szinten megmaradtak a régi káderek, akik a korábbi módon irányítanak. Mint mondták, éppen ezért az ádagemberek még nem érzik a változást. Viktor Juscsenko elnök szintén megvonta a száz nap mérlegét: a legfonto­sabb eredmények között említette a szólás- szabadság és a sajtó függetlenségének meg­teremtését. Kiemelte, hogy a hatalomváltás óta több befektetés érkezett Ukrajnába, mint az azt megelőző öt évben összesen. TAJVAN: KÖZVETLEN TÁRGYALÁSOKAT AKAR KÍNÁVAL Május 2. Csen Sui-pien tajvani elnök hang­súlyozta, hogy a kétoldalú tárgyalásokon a Tajvan és Kína közötti megbékélést, illetve a tartós békét kellene célul kitűzni. Csen Sui- pien már második alkalommal fordul Pe- kinghez a közveden tárgyalások megkezdé­sét sürgetve, de a kínai vezetés eddig nem reagált a felhívásra. Amerikai Magyar Szó A Híd USPS 23-980 ISSN 0194-7990 FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP Szerkesztóbizottság:/Editorial Board: Molnár Kinga Czika Tihamér Kertész Gabriella Bán Emese Bailey Zsuzsa Földessy Dénes (magyarországi kulturális tudósító) Simon Katalin Telefon: 1-877-A-MAGYAR Mellékek: 1. HIRDETÉSSZERVEZÉS 2 . TÖRDELŐSZERKESZTÉS 3. ELŐFIZETÉSEK 4. APRÓHIRDETÉSEK 5. SZÁMLÁZÁS 6. ESEMÉNYNAPTÁR Hirdetésszervezés: hirdetes@ahid.com Apróhirdetés. apro@ahid.com Eseménynaptár: naptar@ahid.com Fószerkksztó/Editor in Chief Fazekas Krisztina Felelős kiadó/Publisher Péterman István Kiadja/Published by Hungarian Word Inc. Tördelószerkesztő: Horvát Zsolt Szerkesztőség és kiadói hivatal/ Editorial offices: 4809 Ave N Suite 169, Brooklyn NY, 11234 Fax: 800-579-9306, email: ujsag@ahid.com A Szerkesztőség fenntartja a jogot, hogy a beküldött cikkeket vizsgálat tárgyává tegye, illetve szükség esetén javításokat eszközöljön. (The Editorial Offices reserves all rights to inspect all submitted articles and to make changes as needed.) "Amerikai Magyar Szó" (ISSN 0194-7990)(USPS 023-980) is published weekly except the last two weeks of the year for $40.00 per year by Hungarian Word, Inc. 1749 East 52nd Street, Brooklyn, NY 11234. Periodical postage paid at Brooklyn NY and additional mailing offices. Postmaster send address changes to Amerikai Magyar Szo, 4809 Avenue N, uite 169, Brooklyn, NY 11234. Csak a távolmaradóktól tart Tony Blair ____ / MAGABIZTOS PART A május 5-ei brit parlamenti választás előtt napvilágot látott közvélemény­kutatási eredmények felemás képet mutatnak a szavazók szándékairól. Blair: biztos úton Május 4. A kormánypárt számára a legkedvezőbb a The Times által ren­delt közvélemény-kutatás eredménye. E szerint a Munkáspárt 41 százalékon állt, megelőzve a 29 százalékos Konzer­vatív Pártot és a 21 százalékos Liberális Demokratákat. A Financial Timesban közölt kutatás is munkáspárti vezetést jelez a biztosan szavazók körében. Ám két nappal a választás előtt a megkérde­zettek 36 százaléka jelezte, hogy még megváltoztathatja szándékát. A Liberális Demokraták és a Mun­káspárt között az utolsó napokban nyílt háborúskodás folyt. Tony Blair az 1997-es választás előtt véd- és dacszö­vetséget kötött Paddy Ashdownnal, az akkori libdem vezetővel. A mostani kampány során azonban fokozatosan megromlott a viszony. Blairt Charles Kennedy elnöknek leginkább az a múlt heti kijelentése bőszítette fel, hogy nem volt szükség az iraki invázióra, Hatvan halott, százötven sebesült Észak-Irakban ÚJABB ROBBANTÁS Pokolgépes merényletet követtek el május 5-én, az utóbbi napok szakadatlan rob- bantássorozatának részeként, az észak-iraki Erbílben. Egy kurd pártszékbáz előtt robbantott az öngyilkos merénylő, megölve hatvan embert, megsebesítve százötvenet. Május 4. Öngyilkos merénylő felrob­bantott magát az észak-iraki Erbílben szerdán, legkevesebb hatvan embert megölve, százötvenet megsebesítve, je­lentette be a város egyik egészségügyi tisztségviselője. Az ismeretlen támadó a pokolgépet a január 30-ai választások egyik legnagyobb győztesének számító Kurdisztáni Demokratikus Párt székhá­za előtt helyezte működésbe. A szék­házban rendőrségi toborzóiroda is van. A jól szervezett, de Szaddám idején a városokból kitelepített kurdok vissza akarják szerezni az olajban gazdag vidék politikai és gazdasági irányítását, amit a régi rendszerben előnyhöz juttatott ara­bok nem néznek jó szemmel. A január 30-ai választásokon az iraki lakosság arányaihoz képest különösen jól szerepeltek a kurdok, akiknek párt- szövetsége 25 százalékot ért el, így a második helyen végzett, pedig a 26 mil­liós Iraknak csupán 15-20 százaléka kurd nemzetiségű. Legutóbb huszonötén haltak meg és harmincán sebesültek meg, amikor má­jus elsején Irak északi részén egy kurd vezető temetésén felrobbantotta gépko­csiját egy öngyilkos merénylő. A me­rénylet a Moszultól 80 kilométerre nyugatra, a szíriai határtól 150 kilomé­terre keletre fekvő Tál Afar városában történt. Az elmúlt héten a lázadók a Reuters híradása szerint tizenöt me­rényletet hajtottak végre Irakban alig néhány nap alatt. Egyre több amerikai gondolja úgy, hogy nem volt érdemes lerohanni Irakot 2003 tavaszán. A legújabb felmé­rés szerint az emberek 57 százaléka el­lenzi, 41 százaléka helyesli az amerikai jelenlétet Irakban. (index.hu) mert Szaddám Huszeint előbb-utóbb elsodorta volna egy népfelkelés. A kon­zervatívokkal ellentétben a liberális de­mokraták már 2003 tavaszán is ellenez­ték az Irak elleni háborút. A toryk leg­feljebb arra számíthatnak, hogy csök­kentik a Munkáspárt előnyét. Precedens nélküli, sorozatban har­madik vereségüket követően Michael Howard nem mondana le, követve John Major és William Hague példáját 1997-ben, illetve 2001-ben, hanem leve­zényelné a pártpolitika, a filozófia elen­gedhetetlen revízióját. A konzervatívok ifjabb nemzedéke elégedetlen Howard negatív kampányával, amely szinte ki­zárólag a bevándorlással és a menekült­kérdéssel riogatott. Howard szülei ma­guk is a holokauszt elől kerestek mene­déket a szigetországban, így támadása különösen ellenszenvesnek hangzott. Országszerte ízléstelennek tartották az emberek, hogy Irak kapcsán "hazugnak" nevezte Tony Blairt. (BBC) Orosz kárpótlást a Baltikumnak! Május 2. Oroszországnak el kell ismernie, hogy a Szovjetunió annak idején törvénytelenül szállta meg a balti államokat, ha Moszkva jószom­szédi kapcsolatokat akar az Európai Unióval, jelentette ki Günter Ver­heugen, az Európai Bizottság alelnö- ke. Ä bővítési biztos szerint Közép- és Kelet-Európa országainak belépé­se az EU-ba módosítja Nyugat-Eu- rópában a történelem, különösen a közelmúlt eseményeinek értékelését. Észtország, Lettország és Litvánia parlamenti képviselői április 29-én az Észtország délnyugati részén fek­vő Pamuban tartottak közösen rend­kívüli ülést, ahol arra is felszólították Oroszországot, hogy "ítélje el a há­borúban történt igazságtalanságokat és szenvedést, tegyen továbbá lépé­seket afelé, hogy kártalanítsa az észt, a lett és a litván népet az előidézett sérelmekért". A szovjet hadsereg 1940 júniusában annektálta a három államot. Egy évvel később a hitleri Németország erői kiszorították a Baltikumból a Vörös Hadsereget, amely 1944-ben foglalta vissza a há­rom országot, a Szovjetunió részévé téve őket. A balti államok 1991-ben nyerték vissza függetlenségüket. A három balti ország államfői kö­zül csak Vaira Vike-Freiberga lett el­nök megy el a második világháború befejezésének 60. évfordulója alkal­mából rendezett május 9-ei moszk­vai emlékünnepségre. Valdas Adam- kus litván és Arnold Rüütel észt ál­lamfő visszautasította Vlagyimir Putyin orosz elnök meghívását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom