Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-04-29 / 200. szám

2005. ÁPRILIS 29. Évforduló MAGYAR SZÓ —A HÍD 17 William Shakespeare 1564. ÁPRILIS 23. (441 ÉVE TÖRTÉNT) 1564. április 23. (441 éve történt): Megszületett William Shakespeare színész, író, drá­maira Leghíresebb művei: Rómeó és Júlia, Hamlet, Lear király, Machbet, Othello. Irodalmi hagyatéka talán a leggazda­gabb a világon: 37 színdarab, 154 szo­nett, 2 elbeszélő költemény, és egyéb, különböző műfajú versek. Ugyanakkor mindössze két, valamennyire is hiteles arcképe maradt az utókorra. Kézírását csak aláírásából és egy, a cenzúra által be­ban, halála után 7 évvel látott napvilágot. Az irodalomtörénészek azonban a mai napig vitatkoznak azon, hogy a kötetben megjelent művek mindegyike Shakes­peare tollából származik-e. Az 52. szüle­tésnapján elhunyt író életműve olyan gazdag és maradandó, hogy a kutatók komolyan kételkednek abban, hogy szár­1852. április 23. (153 éve történt): Megszületett Mednyánszky László festőművész. Festői tehetsége korán jelentkezett. 1870-ben a zürichi Technische Hoch­schule, 1872-től a müncheni festészeti akadémia növendéke volt. 1873-75 kö­zött a párizsi Ecole des Beaux Arts-ban I. Pils-nél tanult. Ekkortájt festett tájké­pein a barbizoniak, főleg Corot hatása érezhető. 1877-ben kiállították egyik ké­pét a párizsi Salonban. Ez év őszén Szol­nokra látogatott, ahol Pettenkofen hatá­sára képeinek tónusa levegősebbé és vi­lágosabbá vált. 1878-ban itáliai tanul­mányúton járt. A 80-as évek első harma­dában Bécsben volt műterme, közben Magyarországra is el-ellátogatott. Anyja halála után, 1883-ban Nagyőrre (Szepes vármegye) vonult vissza. 1884-ben Budapesten bérelt műter­met, és ettől kezdve rendszeresen részt vett a Műcsarnok tárlatain. 1889-től mazhatott-e mindez egyetlen ember, kü­lönösen egy vidéki, másodrangú színész tollából. A darabok bonyolult cselekményei és felejthetetlen alakjai az emberi érzelmek teljes skáláját ölelik fel. Az írások minden kétséget kizáróan bizonyítják a szerző jártasságát a történelemben, irodalom­ban, filozófiában, jogtudományban és az udvari etikettben. Vajon hol tanulhatta meg ez a társadalom peremén élő vidéki író, hogy hogyan viselkednek az arisz­tokraták és hogyan beszélnek az ügyvé­dek? Lehetséges, hogy ez a színész meg­engedte egy művelt, előkelő származású embernek, hogy használja a nevét? 1781-ben egy angol lelkész a Stratfordban fellelhető iratokat áttanul­mányozva arra a következtetésre jutott, hogy Shakespeare nem lehetett elég ta­pasztalt műveinek megírásához. Tanul­mányát azonban nem akarta kiadni, jegyzeteit elégette, azonban egy barátjá­nak elmesélte felfedezését. A XIX. században angol és amerikai tudósok is hasonló nézeteket kezdtek hangoztatni. Az egyik feltevés szerint Sir Francis Bacon filozófus, esszéista és ál­lamférfi lehetett a valódi szerző. Bacon I. Jakab uralkodása alatt magas hivatalt töl­tött be az udvarban, sőt később nemesi rangot is kapott. Mas elkepzelesek szerint clcst Marlowe rendezte az aldo/at menekült es innen küldte Angliába mm veit. További feltételezések szerint az iga­zi szerző egy nemesember volt, aki talán méltóságán alulinak érezte, hogy színda­rabokat ír, vagy netán attól félt, hogy az uralkodónak nem tetszik, ha nyilvánosan ellentétes politikai nézeteket hirdet. 1892-ig ismét Franciaországban tartóz­kodott, s az ott megismert impresszio­nizmus hatására műveinek szürkén bo- rongós alaptónusát lassan levegős, köz­vetlen festésmód váltotta fel. 1892 őszén Máramarosban készített tájvázlatokat Feszty Árpád körképéhez. 1896 nyarától 1897 őszéig ismét Párizsban tartózko­dott, 1900-ban Galíciában, 1901-ben az Adria vidékén, majd négy évig Bécsben dolgozott. Ez idő tájt készült képeit is­mét sötét színárnyalatok, sűrű fényár- nyék-hangulatok jellemzik, melyek csak 1909 körül oldódnak újra világosabb tó­nusúvá. 1905-től 1911-ig Budapesten élt, ezután visszatért Bécsbe. A háború kitörése idején ismét Budapesten tartóz­kodott, s harctéri rajzolóként bejárta Ga­líciát, Szerbiát és D-Tirolt. Megrázó harctéri emlékeit számos festmény és vázlat őrzi (Szerbiában), mélységes hu­manista tartalommal gazdagítva művé­szetét. Élete utolsó nyarát 1918-ban Mednyánszky László 1852. ÁPRILIS 23. (153 ÉVE TÖRTÉNT) 1731. április 24. (274 éve történt) Meghalt Dániel Defoe angol író. Robinson Crusoe című regényével a pol­gári realista regény őstípusának megalkotója, a "robinzonád" műfaj megterem­tője. 1942. április 24. (63 éve történt) Megszületett Brooklynban Barbra Streisand énekesnő, színésznő. Ismer­tebb filmjei: Tükröm, tükröm; Csillag születik; Hello, Dolly! - Oscar-díj jelö­lés; Funny Girl; Funny Lady. 1940. április 25. (65 éve történt) Megszületett Dél-Bronx-ban A1 (Alfredo James) Pacino Oscar-díjas ameri­kai színész, producer, rendező. Ismertebb filmjei: Ismerős játékok; A bennfen­tes; Fedőneve; Donnie Brasco; Az ördög ügyvédje; Richárd nyomában - szí­nész, producer; Egy asszony illata; Glengarry Glen Ross; Dick Tracy; A seb- helyesarcú; Madárijesztő; A Keresztapa. 1874. április 25. (131 éve történt) Megszületett Guglielmo Marconi, Nobel-díjas (1909) fizikus, a rádió felta­lálója. 1690. április 25. (315 éve történt) Brüsszelben 79 éves korában meghalt ifjabb David Teniers flamand festő, aki képein a paraszti élet jeleneteit (népi ünnepeket, dohányzókat, kártyázókat, katonai őrszobát, ivókat) ábrázolta. 1982. április 25. (23 éve történt) Budapesten meghalt Balázs Sándor író. Magyar-latin szakos tanárként Szentgotthárdon, Székelyudvarhelyen, majd 1917-40-ig a budapesti Werbőczy Gimnáziumban tanított. Ő vizsgáztatta magyarból a magántanulóként érettsé­giző József Attilát. Színpadi műveket, 1945. után pedig főként ifjúsági regénye­ket írt. A kisvárosi elet, a kisváros embereinek kitűnő megfigyelője es ábrázo­lója volt. Közvetlen előadásmód, könnyed meseszövés jellemezte írásait. 1791 Április 27. (214 éve történt) Megszületett Sámuel Finley Breese Morse amerikai festő és feltaláló, aki az elektromágneses távíró megszerkesztésével új korszakot nyitott a hírközlés technikájában. Morse amerikai feltaláló 1832-ben álmodta meg a távíró elvét. Ezután következett a megvalósítás hosszú időszaka 4/ első nvilvínns sikert 10 2 7 c7onfpntKor A pn o \Tpij« Vr^rl- I omrofomota ciót Morse csak 1839-ben dolgozta ki. Az első távíróvonal Baltimore és Wa­shington között épült, amelyen 1844-ben futott végig az. első mondat. 1891. április 27. (114 éve történt) Szoncovkában megszületett Szergej Szergejevics Prokofjev orosz, zene­szerző. Legjelentősebb művei A három narancs szerelmese című operája, A bohóc és a Rómeó és Júlia című balettje, valamint a Péter és a farkas című ze­nés meséje. Nagykőrösön töltötte, októbertől ismét Bécsben tartózkodott haláláig. Tájkép­festészete mellett műveinek másik nagy csoportját az ún. csavargóképei alkotják, melyek mintegy előkészítői későbbi ka­tonaábrázolásainak. A kritikai realizmus legjobb magyar képviselői közé tarto­zott. Csavargóként és meggyötört kato­nákat ábrázoló képei gyakran látomás- szerűek. Számos kitüntetést kapott. Sok képét és vázlatát őrzi a Magyar Nemze­ti Galéria.

Next

/
Oldalképek
Tartalom