Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-04-29 / 200. szám
6 MAGYAR SZÓ-A HÍD Hazai hírek 2005. ÁPRILIS 29. Röviden Egy év próbaidő a Gyurcsányt MEGRÁGALMAZÓ ÚJSÁGÍRÓNAK Nem jogerősen egy év próbára bocsátotta kedden meghozott ítéletében a Pesti Központi Kerületi Bíróság Török Lászlót, a Magyar Nemzet újságíróját, mert egy 2003-ban megjelent cikkben megrágalmazta az akkor még sportminiszter Gyur- csány Ferencet és cégét. A tárgyaláson az újságíró közölte: hajlandó a cégtől és Gyurcsány Ferenctől elnézést kérni, mert mint mondta, “talán nem kellett volna” idéznie Pokomi Zoltán szavait. A miniszterelnök azonban nem fogadta el a cikk szerzőjének bocsánatkérését. “A szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos jogát, azt gondolom, (...) egyensúlyban kell tartani az emberi méltóság védelmének alkotmányos kötelességével" - mondta a kormányfő, (nol.hu) Májusban vasutassztrájk? Több ezer vasutas elszánt arra, hogy a vasúti közlekedés megbénításával akadályozza meg a MÁV Rt.-nél tervezett létszámleépítést és tevékenység-kihelyezést. A munka- beszüntetésre legkorábban május 11. után lehet számítani, amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, (mno.hu) Állami tulajdonban maradhat a Tokaj Kereskedóház Rt. Az MSZP a 100 százalékos állami tulajdon fenntartását javasolja az MVM Rt., a Posta, a Paksi Atomerőmű és a Tokaj Kereskedőház esetében. A parlamenti vita során az egyik előterjesztő, Kovács Tibor (MSZP) emlékeztetett rá, hogy a kormánynak nem állt szándékában az MVM Rt., a Posta és a Paksi Atomerőmű Rt. eladása. A Tokaj Kereskedőház Rt.-t pályázati úton megpróbálták ugyan privatizálni, de a többszöri értékesítési kísérlet sikertelen volt. Kovács Tibor szerint ennek valójában oka lehet az is, hogy a vevők nem akarják megfizetni annak a hatalmas borkészletnek az árát, amelynek felvásárlása az előző kormány által adott négymilliárd forintos tőkeemelésből történt. A kormány pedig nem akarja áron alul értékesíteni az rt.-t. (nol.hu) Elfordulnak a pártoktól A pártok erőviszonyai kevésbé változtak, viszont a pártoktól távolságot mutatók aránya, közöttük is a bizonytalanoké lényegesen nőtt az elmúlt időszakban a Szonda Ipsos friss kutatása szerint. Az idén folyamatosan romlott a pártok pozíciója a közvéleményben, januárban még az emberek 70 százalékának volt rokonszenves valamelyik párt, most már csak 58 százalékuknak van kedvence. A keresgélő, szemlélődő és a pártokat, a részvételt elutasító polgárok jóval többen (42 százaléknyian) vannak, mint bármelyik párt tábora (a Fidesz mögött 28 százalék, az MSZP-nél 23 százaléknyi támogató áll). Az eddigi parlamenti választások előtt egy évvel közelebb álltak az emberek a pártokhoz, nem volt a mostanihoz hasonló mértékű elfordulás. Tizenkét éve a pártokhoz nem kötődők aránya 33 százalék, nyolc éve 38 százalék, négy éve 35 százalék volt, most pedig 42 százalék. E távolságtartó csoporton belül a pártválasztásukban bizonytalanok aránya a korábbi időpontokban 12,12,13 százalékot tett ki, most pedig 19 százaléknyian vannak, (mdex.hu) Szonda: Szili Katalint választanák államfőnek ESÉLYES HÁZELNÖK Az emberek Szili Katalint választották volna meg egy esetleges közvetlen állam- föválasztáson - derül ki a Szonda Ipsos legutóbbi Közvélemény-kutatásából. A felmérés során azt vizsgálták, a Fidesz szimpátialistáján is szereptő öt személy közül kire szavazna a választók többsége. Szili mellett a megkérdezettek 35 százaléka volt, a legkevesebb támogatót Gombár Csaba tudhatja magáénak Április 27. Szili Katalin házelnök 35 százalékot kapott volna egy feltételezett közvetlen elnökválasztáson - a Szonda Ipsos közvélemény-kutatása szerint. Az április 20-án és 21-én ezer főn végzett telefonos felmérés eredményeiből kiderül, hogy a Fidesz szimpátialistáján is szereplő öt személy közül Mádl Ferenc jelenlegi államfő végzett volna a második helyen 28, míg a harmadik Glatz Ferenc lett volna 17 százalékkal. Az eredetileg a Védegylet, majd az MDF által is javasolt Sólyom László hat, az SZDSZ kedvence, Gombár Csaba egy százalékot kapott volna. A felmérésből kiderül az is, hogy Szili Katalint az MSZP-hívek majdnem kétharmada támogatja, és meglepő módon a liberálisok táborában is ő a legtámogatottabb. Az SZDSZ-szimpatizán- sok harminc százaléka áll Szili mellett, 26 százalékuk támogatja Mádlt, 22 Glatz Ferencet, míg Gombár Csaba mellett csupán nyolc százalékuk tette le voksát. Az SZDSZ által rendelt két héttel ezelőtti felmérésen ugyanakkor Szili Katalin támogatottsága jóval alacsonyabb, húsz százalék alatti volt. A szerint a kutatás szerint Bárándy Péter volt az első helyen. A mostani Szonda-felmérés szerint Szilit más pártok támogatói és választói, sőt a bizonytalan pártpreferenciájú szavazók 20-37 százaléka is támogatná. A közvélemény enyhe többsége (52 százalék) vélekedik úgy, hogy az SZDSZ-nek támogatnia kell Szili Katalin jelölését, míg 31 százalékuk egyetért az elutasító állásponttal. Utóbbiak főleg a Fidesz szimpatizánsai, az SZDSZ táborában 5 3-37 a Szilit támogatók és ellenzők aránya. Azt, hogy Szili lépjen vissza, a közvéleményben többen ellenzik (51), mint helyeslik (25 százalék). Szili Katalin jelölésén hetek óta huza- kodik a két koalíciós párt. Az MSZP következetesen kiáll amellett, hogy a házelnököt jelöljék köztársasági elnöknek, míg az SZDSZ folyamatosan elutasítja Szilit, (origo.hu) Nem lehet népszavazás a privatizáció leállításáról ALKOTMÁNYOS NEM Nem tarthat népszavazást a Fidelitas a privatizáció leállításáról, legalábbis az Alkotmánybíróság erre irányuló határozatot hozott. A népszavazás elindítására korábban az Országos Választási Bizottság (OVB) már - 8:1 arányban - rábólintott, ezt a döntést viszont megtámadták az Alkotmánybíróságon. Április 25. Az Alkotmánybíróság szerint azért nem kezdhető el az aláírás- gyűjtés az említett referendumhoz, mert a kérdés - eredményes népszavazás esetén - közvetlenül érintené a költségvetést, ilyen kérdésben pedig az Alkotmány szerint nem lehet népszavazást tartani. A Fidesz október 4-én jelentette be, hogy országos ügydöntő népszavazást kezdeményez a privatizáció leállítására, ugyanakkor az OVB-hez hivatalosan az ellenzéki párt ifjúsági szervezete, a Fidelitas fordult. Az aláírásgyűjtő íven az a kérdés szerepel: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés azonnali hatállyal állítsa le a gazdasági társaságokban és a közhasznú társaságokban meglévő állami tulajdon privatizációját?” Magyar- országon legutóbb december 5-én tartottak népszavazást. A kettős állampolgárságról és a kórházprivatizációról szóló népszavazás is eredménytelen lett, mert egyik kérdés mellett sem szavazott valamivel több mint kétmillió választópolgár. (MTI) AZ MSZP LESZAVAZTA A FIDESZ ÜGYNÖKTÖRVÉNYÉT Április 27. Az Országgyűlés ülésén 126 igen, 186 nem, valamint öt tartózkodás mellett nem fogadta el a pártállam titkos iratainak kezeléséről és nyilvánosságáról szóló fideszes indítványt. Kövér László, Demeter Ervin és Répássy Róbert javaslata arra irányult, hogy az 1956 után keletkezett közokiratok az illetékes levéltárban legyenek mindenki számára elérhetők. A képviselők szorgalmazták azt is, hogy történjen meg mielőbb a pártállam időszakában államtitokká, szolgálati titokká minősített iratok felülvizsgálata, és azok szigorú társadalmi ellenőrzés mellett, csak rendkívül indokolt esetben maradhassanak továbbra is titkosak. A szocialisták hasonló célú javaslatához kapcsolódó alkotmánymódosítást az ellenzék a múlt héten leszavazta. Az egyik előterjesztő, Burány Sándor akkor közölte, hogy még az ügynöktörvény zárószavazása előtt sürgősséggel újra benyújtják alkotmánymódosító javaslatukat. Erre azért van szükség, mert a jelenlegi szabályozás szerint csak a közszereplők esetében nem lenne szó a személyes adatok megsértéséről az iratok nyilvánossá tételekor. (MTI) Házakat öntött el az Ipoly Április 27. Mérsékelt áradás indult meg folyóink felső szakaszán a csapadékos időjárás miatt. 1062 kilométer hosszan első fokú, 309 kilométeren másodfokú készültség van érvényben a vizugy.hu honlapon közölt szerda esti adatok szerint. A Duna hazai szakasza végig apad, de a német és az osztrák részen már árad. A Tisza Tiszabecs és Tokaj közt apad, Tokaj alatt némileg emelkedett a vízszint. A Szamos és a Túr szintén apad, ahogy - kivéve a Hármas-Körös Szarvas alatti szakaszát - a Körösök is. Az Ipoly, a Sajó árad, csakúgy, mint a Hemád, a Zagyva, a Bodrog és a Maros - tájékoztatott az Országos Környezetvédelmi, Természet- védelmi és Vízügyi Főigazgatóság sajtóosztálya. A Sajó és a Tisza egyes szakaszain, valamint a Maros és a Hármas-Körös egyes részein másodfokú készültség van érvényben. A készültségben levő védvonalakon figyelő- és őrszolgálatot látnak el az igazgatóságok. Az árvízvédekezés becsült napi költsége 16 millió forint, január elsejétől göngyölítve 916 millió. A belvíz eddig 58 ezer 500 hektárt öntött el, ebből 29 ezer hektár vetés, szántó, (tnno.hu)
