Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-04-29 / 200. szám
4 MAGYAR SZÓ — A HÍD Az észak-amerikai lapok szemléje Április 22. * A “félre-alábecsült” amerikai elnök George Busbt, az Egyesült Államok elnökét folyamatosan ‘félre-alábecsüli” az ország - idézte a NewsMax.com Karl Rove-ot, Bush politikai tanácsadóját az elnök által kreált, az angol nyelvben korábban nem létező szót alkalmazva. A New Republic gazdasági filozófiája miatt kritizálja Busbt. NewsMax.com / Associated Press Karl Rove, Bush elnök politikai tanácsadója kritizálta az amerikai médiát, amiért nem a politikai kérdések tartalmára koncentrál, hanem mindenhol konfliktust keres. Az elnök bizalmasa hozzátette, hogy szerinte a média nem is annyira liberális, mint inkább ellenzéki. Ami Bush elnök intellektusát illeti, az elnök mindig tart egy könyvet az éjjeliszekrényén, “intellektuálisan kemény”, de az ország folyamatosan “félre-alábecsüli” őt - mondta Rove, az elnök által kreált, az angol nyelvben korábban hivatalosan nem létező szót alkalmazva. The New Republic A liberális New Republic magazin az elnököt kritizálja, amiért a kínai importáruk miatt sínylődő amerikai textilipar védelmében protekcionista lépéseket tesz. Ahogy a szerkesztők fogalmaznak, Bush eddig gyakran vallotta magáénak az “Isten megsegíti azokat, akik segítenek magukon” gazdasági filozófiát. A jelek szerint azonban nem áll tőle távol “meg nem érdemelt adományban részesíteni azokat, akik segíthetnek neki politikai téren”. The Washington Times Az Izrael-párti lobbicsoport, az AIPAC kirúgta azt a két munkatársát, akiket korábban azzal vádoltak, hogy a Pentagonból származó, Iránnal kapcsolatos hírszerzési információkat juttattak el az izraeli hírszerzéshez. Ügyvédeik szerint a két elbocsátott szakértő helyesen cselekedett az ügyben. (MNO) Szerkesztette: Fazekas Krisztina Amerika hírei Amerika hadiflottájának válsága MAGÁT SÜLLYESZTI Az Egyesült Államoknak száz éve nem volt ilyen kevés hadihajója, és a haditengerészet szerint még ennyire sincs szükség. A törvényhozás viszont újabb és újabb megrendelésekre ad pénzt - aztán meglepve látja, hogy a költségek minden elképzelést felülmúló ütemben nőnek. Április 21. A magyarázat a gazdasági verseny teljes hiánya. Egy szakértő szerint a hadihajó-építés a végtelenségig szabályozott, szocialista típusú iparág, amelyet nem az észszerűség, hanem a politika vezérel. Mások úgy fogalmaznak, hogy a XIX. századi monopolkapitalizmus ötvöződik a XX. századi államszocializmussal és a XXI. századi amerikai politikával. Áz Egyesült Államokban jelenleg hat államban, hat nagy hadihajógyár működik. A megrendelésekért tehát hat állam törvényhozói harcolnak elkeseredetten - és teljesen függetlenül pártbéli hovatartozásuktól. Ä piacot két óriáscég, a Northrop Grumman és a General Dynamics osztotta fel: testvériesen felezik a zsíros falatokat. A honatyák és a hajógyártók érdekei azonban az utóbbi években ellentmondásba kerültek a haditengerészet új koncepciójával. A Pentagon kevesebb nagy hajót, és több, a terrorizmus ellen bevethető folyami naszádot, illetve repülőgépet akar. A haditengerészetnek jelenleg 288 nagyobb hajója van, a korábbi tervek szerint ezt 375-re növelték volna, a legújabb elképzelések viszont 260-ra csökkentenék. Ez kevesebb, mint az első világháború óta bármikor, bár az összehasonlításnak nincs sok értelme: egy mai repülőgép-hordozó nagyobb pusztító erőt képvisel, mint némely középhatalom teljes hadserege. A vita most azért robbant ki, mert a jövő héten dönteni kell arról, hány új, a még nem is létező DD(X) osztályba tartozó rombolót rendel a Pentagon. A haditengerészet a The New York Times szerint eredetileg 24-et szeretett volna, most ötnél tartanak, de nem kizárt, hogy a szám tovább csökken. A 14 ezer tonna vízkiszorítású hajó a radarképemyőkön nem tűnik nagyobbnak egy halászbárkánál, személyzete a mai rombolókon szokásos legénység harmada, 125 fő. Egyetlen hibája, hogy az első két példány ösz- szesen 6,3 milliárd dollárba kerül. Osz- szehasonlításul: a hatvanas évek közepén egy hasonló rendeltetésű rakétaromboló mai áron 515 millió dollárba került, és a jelenleg gyártás alatt lévő, 2010-re rendszerbe álló Arleigh Burke osztályú rombolók is kijönnek 1,1 milliárdból. Az öt DD(X) ára a kutatás-fejlesztéssel együtt mintegy 20,6 milliárd dollár lenne. A Northrop Grumman illetékesei szerint minél több rombolót rendelnek, annál kevesebb az egy hajóra számított Rice: itt az ideje a változásoknak EGYEDÜL EURÓPÁBAN Az amerikai külügyminiszter április 21-én Litvániában több fehérorosz ellenzékivel találkozott, miután előző nap szorgalmazta, hogy változások következzenek be Fehéroroszországban, amelynek vezetését Európa közepe utolsó igazi diktatúrájaként bélyegezte meg. Április 21. Condoleezza Rice a NATO külügyminiszteri szintű kötetlen tanácskozása keretében biztosította a ellenzékieket, hogy csodálja a bátorságukat és elszántságukat. “Még ha nehéznek és hosszúnak tűnik is, lesz út a fehéroroszországi demokráciához” - szögezte le. A fehérorosz határtól mintegy harminc kilométerre tartott találkozóra Condolezze Rice-t elkísérte Javier Solana, az Európai Unió külpolitikai főképviselője és Ántanas Valionis litván külügyminiszter is. Az ellenzékiek között volt Anatolij Mihajlov, a minszki rendszer által bezáratott egyetem rek2005. ÁPRILIS 29. költség. Ugyanígy érvelnek a repülőgéphordozókat készítő General Dyna- micsnál is. A jelenlegi, Nimitz osztályú repülőgép-hordozók első, 1975-ben szolgálatba állt példánya mai áron három- milliárd dollárba került. A most épülő legújabb, a George W. H. Bush, amelyet három év múlva fejeznek be, 6,1 milliár- dot emészt fel. Az üzemek megtartásában érdekelt honatyák egyetértenek a gyártókkal, és azt mondják, a megrendelések hullámzását évi 3-4 milliárd dolláros készenléti díjjal kellene csillapítani. Ha a gyárak ezt követően sem tudják korlátok között tartani áraikat, jöhet a szigor. Akármi lesz a DD(X) rombolók sorsa, a világon egy ország sem épít annyi hadihajót, mint Amerika - vagyis az Egyesült Államok további 20-50 évre garantálja a világ tengerei feletti egyeduralmat. (MNO) tora és Dmitrij Brodko, a Volat nevű ifjúsági mozgalom vezetője. Az amerikai külügyminiszter szerdán Valdas Adamkus litván államfővel Vilniusban tartott közös sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy eljött a változások ideje Fehéroroszországban. “Fehéroroszország (...) tényleg az utolsó igazi diktatúra Európa közepén, és eljött az ideje annak, hogy változások történjenek az országban” - mondta. Számos nyugati elemző azt sugallja, hogy Fehéroroszország lehet a következő volt szovjetköztársaság, amelyben Grúziához, Ukrajnához és Üzbegisz- tánhoz hasonlóan utcai tiltakozások döntik meg az tekintélyuralmi rendszert. Fehéroroszországban 1994 óta Alekszandr Lukasenko tölti be az államfői posztot. Lukasenko, akit a Nyugat az ellenzék és a sajtó elnémításával vádol, kedden is kijelentette, hogy nem tart hatalmának megdöntésétől. Szergej Martinov fehérorosz külügyminiszter szerdán azzal vádolta az amerikai külügyminisztert, hogy fehérorosz belügyekbe avatkozik bele. Rice kedden, útban Moszkvába bírálta Lukasenkót, hangsúlyozva, hogy “Fehéroroszország lemaradt (a fejlődésben) a rendszer jellege miatt”. George Bush amerikai elnök eltökélt abban a szándékában, hogy világszerte meghonosítsa a demokráciát. Rice a zsarnokság előretolt bástyájának nevezte Fehéroroszországot, Irán, Kuba, Észak-Korea, Mianmar és Zimbabwe mellett. (MTI)
