Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)
2005-04-29 / 200. szám
4809 AVENUEN SUITE 169 BROOKLYN NY 11234 USPS 23-980 ISSN 0194-7990 1-877-A-MAGYAR (1-877-262-4927) FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 2005. ÁPRILIS29. VOL. Cili NO. 200., NÉPAKARAT (1902-1914) ELÓRE (J914-1927) UJ ELŐRE (1927-1948) MAGYARJÖVŐ (1948-1952) A HÍD (2001-2004) , MAGYAR SZÓ (1952-) Folytatjuk a 102 éves hagyományt! ló^1 WEEK Töredezik a jég? Tojással dobálták meg a tajvani kormánypárt hívei az ellenzék vezetőjét, amikor elindult történelmi kínai útjára. Pedig a vezető célja a békítés. (3. oldal) Hatalmi cserebere Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő az MSZP frakcióülésén bejelentette, hogy menesztette Németh Imre agrárminisztert. (7. oldal) HA NEM A VÍZ AZ ÚR A globális felmelegedés már nemcsak a sarkvidékek, hanem a tundra és a tajga élővilágát is fenyegeti, amely lassan a kihalás szélére kerül. (12. oldal) Kivonultak a szíriai csapatok Libanonból Az utolsó Szíriái katona is távozott Libanonból, miután a Bekaa-völgyben búcsúztató ünnepséget tartottak. Ezzel lezárult az a 29 éven át tartó időszak, amely során Szíria közvetlen katonai jelenléttel próbálta befolyásolni a libanoni politikát. Április 26. A katonazenekar nemcsak a szíriai katonákat, hanem egy egész korszakot búcsúztat: 29 évvel ezelőtt, 1976-ban, Damaszkusz béke- fenntartóként küldte be katonáit, hogy segítsenek megfékezni az akkor kirobbant libanoni polgárháborút. Damaszkusznak a szíriai jelenlét alkupozíciót jelentett az izraeliekkel szemben az esetleges béketárgyalásokon. Szíria ugyanis azt várta, hogy Libanon révén tudja majd visszaszerezni a megszállt Golán-fennsíkot. Szóval: maradt-e befolyása Damaszkusznak? Eli Ftrzli libanoni képviselő szerint elég sok: Szíriának, a történelmi kapcsolatok miatt már a csapatok bevonulása előtt is volt befolyása Libanonban. Szaúd-Arábiának, az Egyesült Államoknak és Franciaországnak is van befolyása. Ezek távoli országok, akkor miért nem lehetne egy velünk határos országnak? - kérdezte. Közben a libanoniakra nagy kihívás vár a májusi parlamenti választások megrendezésével. A közelmúlt politikai patthelyzetét sikerült áthidalni, és most már a libanoniakon múlik, hogy politikai ellentéteiket békés módon tudják-e kezelni. (BBC) Az Egyesült Államok idei költségvetése 2,5 billió dollár, vagyis a szövetségi kormány az év minden napján 6,8 milliárd - percenként 4,72 millió - dollárt költ el. George Bush évi fizetése 400 000 dollár. Ehhez jön még az 1,2 millió dolláros titkosszolgálati védelem, az elnöki iroda 255 milliós fenntartása, az elnök 100 000 dolláros személyi költségkerete és az előre nem látható kiadásokra biztosított évi egymillió dollár. Április 27. Mint minden évben, most is április 15. volt az utolsó nap, amikor az amerikai polgárok késedelmi díj felszámolása nélkül befizethették az előző évi jövedelmük után az adót. Az Internal Revenue Service (amerikai adóhivatal) előzetes számításai szerint a polgároktól összesen 894 milliárd dollár érkezik az államkasszába, ami mintegy harmada a 2005-ben tervezett állami kiadásoknak. A bevétel nagyobb részét a hitelfelvételek mellett a vállalatok különböző adók formájában történő befizetései és az állami tartalékok pénzügyi piacon való forgatásából, illetve értékesítéséből befolyó jövedelem teszi ki. Az Egyesült Államok idei költségvetése 2,5 billió dollár, vagyis a szövetségi kormány az év minden napján 6,8 milliárd - percenként 4,72 millió - dollárt költ el. Évről évre fellángoló viták tárgya a szüntelenül visszatérő kérdés: mire megy el ez a tömérdek pénz? A büdzsé csaknem háromnegyedét négy, jól meghatározható szféra kapja: a fegyveres erők, az egészségügyi ellátás, a nyugdíj-kifizetések és a felvett kölcsönök kamatokkal együtt történő visszafizetése. A Pentagon költségvetését erősen megemelte az iraki és afganisztáni szerepvállalás, pedig az egymást követő amerikai kormányzatok már a terrortámadások előtt is több pénzt költöttek a fegyveres erőikre, mint a világ összes többi országa együttvéve. Az iraki és afganisztáni háború - az éves költségvetésen felül, a múlt csütörtökön elfogadott 81 millárdos gyorssegéllyel együtt - eddig több mint 300 milliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek. Ehhez még hozzáadandó az a 19 milliárd dollár, amelyet az Irakban állomásozó többnemzetiségű haderő segítségével különböző vállalatok az iraki újjáépítésre fordítottak. A rendelkezésre álló pénzből a barátinak minősített külföldi kormányok katonai célokra összesen 5 milliárdot kapnak, ebből egyedül Izraelnek 2,2 milliárd, Egyiptomnak 1,3 milliárd dollár értékű hadfelszerelést juttat az amerikai hadügyminisztérium. A titkosszolgálatok költségvetését nem hozzák nyilvánosságra, de független megfigyelők szerint az összesített titokügyi kiadások meghaladják a 40 milliárd dollárt. A védelmi minisztérium 34 milliárdot oszthat el, ebből 7 milliárd jut az NSA, (National Security Agency), 7 milliárd az NRO (National Reconnaissance Office) és 5 milliárd a CIA (Central Intelligence Agency) részére. Folytatás a 21. oldalon Unió és Autonómia... Április. 17. Cselényi László, a Duna Televízió elnöke bejelentette, hogy hamarosan két új közszolgálati csatornát indítanak Unió, valamint Autonómia címmel. Cselényi kiemelte, hogy nekünk, magyaroknak törekednünk kell az egységes nemzeti kulturális égbolt megteremtésére. Mindezeket az eszméket sugallja az Unió csatorna, amely többek között a magyarlakta területek problémáival, kérdéseivel foglalkozik majd. Legfőbb feladata azonban a jövő magyar szürkeállományának istápolása, művelése. A Kárpát-medencével és a kisebbségekkel foglalkozó kérdések ma is éppúgy napirenden vannak, mint jó néhány évvel ezelőtt. Az Autonómia csatorna a Duna Televízió már meglévő nemzetközi kapcsolatrendszerére épül majd. Bemutatja majd a világ kisebbségeit, az emberi és egyéni jogok összességét. Cselényi végül elmondta, csak úgy és csak akkor kezdődik majd a sugárzás, ha a másik közszolgálati televízió is elindítja saját új csatornáit. (Szabad Újság) Egyre jobban eladósodik az Egyesült Államok FENEKETLEN ZSÁK
