Amerikai Magyar Szó, 2005. április-június (103. évfolyam, 196-208. szám)

2005-04-22 / 199. szám

24 magyar szó-a híd Magazin 2005. ÁPRILIS 22. Egy legendás olasz karrierje TALÁLKA A VÖRÖSSEL Valentino a divattörténelem egyik legkiemelkedőbb és legmeghatározóbb tervezőije. Az 1962-es Pitti-palotában megrendezett első emlékezetes divatbemutatójától kezd­ve az amerikai divattervezők tanácsától 2000-ben átvett életműdíjig Valentino kre­ativitása és hihetetlen gyorsasággal felívelt karrierje szinte legendává és az olasz di­vat meghatározójává vált. Rendszeresfitnesz: jobb szex Amerikai kutatók közölték: talál­tak még egy meggyőző okot a kondi­zásra. Elsősorban férfiak figyelmébe ajánlják, de állításuk szerint tulajdon­képpen mindkét nem képviselőinek jót tesz. A testépítés vagy fitnesz sze­rintük nem csupán egészség-megőr­zési szempontból vagy látványos izomkolosszussá válás okán hasznos: a szexuális vonzerőt és magát a telje­sítményt is jótékonyan befolyásolja. Az arkansasi egyetem felmérésének eredménye önmagában még nem ne­vezhető bámulatba ejtő újdonságnak: ki ne gondolná magától is, hogy a rendszeres edzés javítja az állóképes­séget, és segít elégedettebbnek lenni, jóban lenni önmagunkkal. Ennek egyenes következménye is lehet, hogy jobban teljesítünk az ágyban és hogy szexuálisan is vonzóbbnak ta­lálnak minket. Az egyetem egyik fia­tal kutatónője közel négyszáz sporto­lót kérdezett meg. Az eredmény ter­mészetesen azt mutatta, van közvet­len kapcsolat a formába lendülés és a szexuális vonzerő, illetve teljesít­mény javulása között. Azok a férfiak, akik hosszabb ideje és minden nap gyúrtak, és lassan kezdtek elégedet­tek lenni kisportolt testükkel, több­nyire legalábbis szexistennek képzel­ték magukat, mind szexuális vonze­rejüket, mind pedig hálószobabeli teljesítményüket illetően. A naponta kondizni járó nőknek viszont csupán 63 százaléka mondta azt, úgy látja, minimum átlagos vagy inkább áda- gon felülien vonzó és jó az ágyban, mióta minden nap edz. (origo) Kis dolgok, melyeket megtettél, többet érnek, mint a nagy tettek, melyeket csak tervezel. (Peter Marshall) Névnapok Április 15. Anasztázia, Tas 16. Csongor 17. Rudolf 18. Andrea 19. Emma 20. Tivadar 21. Konrád Szerkesztette: Kertész Gabriella Valentino kollekciói attól váltak világ­hírűvé, hogy mindegyik kivétel nélkül a minőségről és a precizitásról árulkodik, különös tekintettel a szabás módjára, az anyagválasztásra, a részletek kidolgozá­sára, valamint a kiegészítők alkalmazásá­ra. A hagyományos olasz szakértelem hatja át munkáit, melyek szinte egy kü­lön világot alkotnak. E különleges világ­nak félreismerhetetlen részét képezik a vörös szín és a „V" logo, melyek védje­gyei és szimbólumai a Valentino-stílus- nak. Számára a vörös az alkotói szabadsá­got jelenti, valamint a nőiesség fontos ki­fejezőjének tartja. A pipacs és a nyár han­gulatát életre keltő kedvenc színe több­nyire megjelenik alkotásain. Már egészen fiatalon kiderült róla, hogy ígéretes művészi vénája van, és hogy leginkább a divat iránt érdeklődik. 1950-ben Párizsba utazott, ami vitatha­tatlanul a divat és a kultúra fővárosa volt, ahol a Chambre of Culture Syndicale de Haute Couture-re tökéletesítette rajztu­dását és technikáját. Olyan hírességek mellett csiszolódott ízlése és tehetsége, mint Jean Dessés és Guy Laroche. 1959- ben Rómában nyitotta meg első önálló műhelyét: akkoriban már javában tom­bolt a „Dolce Vita"-korszak, mikor is a hollywoodi sztárok szinte elözönlötték a várost. Aki „számított" valamit a filmes szakmában, az Rómában forgatott. Gya­korlatilag Hollywood fedezte fel Valentinót. Suttogó propagandával járt a hír filmes körökben, hogy él Rómában egy akkor még névtelen tervező, aki sze­mélyre szabottan, „kaptafátlan módon", rendkívül finom anyagokból készít ruhá­kat. Egymásnak ajánlották Valentinót, aki mikor „észbe kapott", már felkapott divattervezővé vált. A firenzei Pitti- palotában megrendezett első divatbemu­tatója után olyan dicséretet kapott mind a médiától, mind a nagyközönségtől, hogy nyilvánvalóvá vált még a legna­gyobb kétkedők előtt is: valódi őstehet­ség elindulásának lehetnek tanúi. 1967- ben Dallasban megkapta a hőn áhított Neiman-Marcus díjat, a divat Oscarját. Szívesen vásárolt tőle Jacqueline Ken­nedy, Greta Garbo, Audrey Hepburn, Liz Taylor, Farah Diba, Maria Angelli és Margaret hercegnő, de ma már kliensei közé tartozik Sharon Stone, Gwyneth Paltrow, Ashley Judd, Isabella Rosselini és mások is. A hatvanas évek közepére Valentinót már az olasz szabászat vitat­hatatlan mestereként ismerte meg a vi­lág. Az egykori First Ladynek, Jacqueline Kennedynek tervezett szalon­kabátja kollekcióinak állandó szereplőjé­vé vált, és azóta is előszeretettel viselik a hölgyek. A New York-i Metropolitan múzeum az ő divatbemutatójával nyitot­ta meg kapuit 1982-ben a szakma előtt; 1984-ben vele készíttették el az olasz csa­pat hivatalos egyenruháját a Los Ange- les-i olimpiára. 1991-ben ünnepelte munkásságának harmincadik évforduló­ját, mely alkalomból megjelent életrajzi könyve háromszáz legjelentősebb alkotá­sával, valamint Frederic Mitterand fran­cia rendező filmet forgatott életéről, illet­ve kiállítást nyitottak a római Capitoleumban műveiből. '92-ben az ő munkáival képviseltette magát Olaszor­szág New Yorkban, ahol Amerika felfe­dezésének 500. évfordulóját ünnepelte a világ. Signore Valentino szülőhazájában megkapta Olaszország két legmagasabb elismerését. KONYHA Párolt marharolád Hozzávalók: 4 szelet marhafiié, só, bor, Töltelékhez: 1 póréhagyma, 1 sárgarépa, 1 fej vöröshagyma, petre­zselyem, 1 kávéskanál reszelt retek, 4 szelet füstölt szalonna, valamint há­rom kanál olaj, 1 kávéskanál húslé, 2 evőkanál liszt, 4 evőkanál víz, 1 csipet cukor. Elkészítése: megtisztítjuk a zöldsé­geket, majd megmossuk és szárazra töröljük. A póréhagymát, sárgarépát, hosszúkás darabokra vágjuk, rövi- debbre, mint a hússzeletek szélessé­ge. A vöröshagymát félbevágjuk, fe­lét eltesszük, másik felét apróra dara­boljuk. Apróra vágott petrezselyem­mel és reszelt retekkel elkeverjük, és egy tálba tesszük. A füstölt szalonna héját levágjuk. A hússzeleteket egy­más mellé tesszük, sózzuk és borsoz- zuk. Kevés sót teszünk rá, mivel a sza­lonna is sós! Tegyük a hússzeletekre a hagyma-retek-petrezselyem keveré­két, majd szalonnadarabokat, póré­hagyma- és sárgarépadarabokat, s göngyöljük be a húst. A húsroládot tűzzük össze hústűvel. Forrósítsunk olajat serpenyőben erős lángon, te­gyük bele a roládokat, majd tegyük a lángot takarékra és süssük meg a húst mindkét oldalán ropogós barnára. A félretett fél hagymát vágjuk apróra és tegyük a hús mellé. Sülés közben lo- csolgassuk vízzel és borral. Miután a lé forrni kezd takarjuk le és pároljuk egész kis lángon 80-90 percig. Ha megpároltuk a húst, vegyük ki a hús­tűket és tegyük egy7 tálba, meleg hely­re. A lisztet keverjük el kevés vízzel és a hússzaftot habarjuk be. Hagyjuk 10 percig forrni. Közben borssal, reszelt retekkel és cukorral fűszerezzük. A szószt szitán keresztül a húsroládra öntjük. Petrezslyemmel megszóljuk. Pészach, a zsidó húsvét 2005. április 24. - május 1. A zsidó húsvét, a pészach az egyiptomi kivonulás emlék ünnepe. A pészach szó elkerülést jelent, a halál angyala lesújtott az egyiptomiakra, de a zsidók lakhelyeit elkerülte, véget ért a szolgaság, elindulhattak a szabadság felé. A pészah szép, ha- gyománvőrző, családi ünnep. Van idő játszani, szórakozni, élvezni a tavasz beköszöntését. A húsvét a legnagyobb előkészületet igénylő ünnep. A ház minden zegét-zugát átvizsgálják és eltávolítják, ami kovászosodhat. Megváltozik étrendük is: kenveret nem esznek (a kovász tartalom miatt). Ezt pótolja a kovásztalan pászka (mácónak vagy macesznak is nevezik), mely lisztből és vízből készül. Ennek készítése korábban közösségi feladat volt, az előírásokat szigorúan betartották; ma azonban nagyüzemi módon is gyártják, de szigorú rituális felügyelet mellett. Az ünnep első és második estéjét szédernek nevezik. Pontos „forgatókönyv” szerint történik a széder szertartása. A szó rendet jelent, az est meghatározott sor­rendjére utal. A szépen megterített asztal közepére helvezik a szédertálat. A szer­tartáshoz szükséges kellékeket ezen a tálon helvezik el. A zároa (csontos sült hús) a bárányáldozatra emlékeztet, melyet a családok az Egyiptomból való kivonulás tiszteletére mutattak be. Ezt nem fogyasztják el csak másnap. A chároszet (reszelt alma, dió és bor keveréke) jelképezi azt az agyagot, melyből téglát készítettek a szolgasorban sínylődök Egyiptomban. A káprász (zeller, petrezselyem és főtt krumpli), a természet megújulására utal. A zöldségféléket a könnyet jelképező sós vízbe mártották. A szédertál közepére helyezik a keserűgyökeret, mely az ősök keserű sorsát jelképezi. A kemény tojás a gyászolók eledele, a múlandóságot szimbolizálja. Maga a széder valójában egy párbeszéd, melvet a közösség legidősebb és legifjabb tagja olvas fel a Haggádából, a kivonulás történetét megörökítő könyvből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom