Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-01-14 / 185. szám

10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Hazai hírek 2005. JANUÁR 14. Röviden MEGNÉZI A NATO AZ IRAKNAK FELAJÁNLOTT TANKOKAT A tervek szerint február közepén érkeznek azok a szakemberek Magyarországra, akik elbírálják azt a magyar felajánlást, amely­nek értelmében a honvédség 77, a had­rendből kivont T-72-es harckocsit ad át az alakuló iraki demokratikus hadseregnek - mondta Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) kommunikációs igaz­gatója az MTI-nek pénteken. A felajánlást karácsony előtt jelentette be Irakban Gyurcsány Ferenc kormányfő. Nincs MTV-s LEHALLGATÁSI ÜGY A Magyar Televízió (MTV) szóvivője nem tudja elképzelni, hogy lenne valóság­alapja annak a hímek, miszerint lehallgat­ták volna a Magyar Televízió vezetőinek egyik tavaly év végi, pénzügyi kérdésekről folytatott tanácskozását - ezt Holub Kata­lin pénteken mondta az MTI-nek. "Én magam nem voltam jelen ezen a megbe­szélésen, de nem tudom elképzelni, hogy volna valóságalapja ennek a pletykának" - mondta Zimmemé Holub Katalin, reagál­va a Magyar Nemzet aznapi számában megjelent közlésre. A napilap pénteken arról számolt be, hogy "több, a közszolgá­lati televíziót vezető munkatárs tanácsko­zása közben az MTV egyik vezető beosz­tású alkalmazottja mobiltelefonján a köz- műsor-szolgáltató egyik beszállítóját tár­csázta, majd miután a hívott fél felvette a telefonját, a készüléket a megbeszélésen részt vevők által körbeült asztalra helyez­te". A lap úgy tudja, hogy eközben "a be­szélgetést zsarolás céljából rögzítette a tár­csázott beszállító". PARLAMENT ELÉ KERÜL AZ ÚJ FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY A parlament tavaszi ülésszakán fogja tár­gyalni az új felsőoktatási törvényt, mond­ta Szabó Zoltán, az MSZP-frakció oktatá­si munkacsoportjának tagja pénteki sajtó- tájékoztatóján. A politikus a törvény leg­főbb céljának nevezte, hogy növekedjen a felsőfokú akkreditált szakképzés súlya. "Kiválóan képzett elméleti szakemberek a munkába állás után egy-másfél évig nem használhatóak, mert gyakorlati ismereteik hiányosak" - mondta, hozzátéve, hogy emiatt az elmúlt időszakban megugrott a pályakezdő diplomás munkanélküliek száma. Új MEGMOZDULÁS A ZENGŐ VÉDELMÉBEN Újabb, látványos megmozdulásra készül a Civilek a Zengőért mozgalom, és több más természetvédelmi szervezet a Zengő védelmének érdekében. A civil szerveze­tek a sajtó számára nyilvános, perfor- mance-jeílegű megmozdulást jövő szerdá­ra tervezik, Budapest belvárosába. A meg­mozdulás szervezői választ várnak arra, hogy miért nem folynak felmérések vagy más előkészítő jellegű tevékenységek a lokátorbázis alternatív helyszínéül kijelölt Mórágyon. Meg akarják tudni, hogy helytállóak-e a civil szervezetek azon in­formációi, hogy a zengői építkezés néhány héten belül mégis elindul. Tudni kívánják azt is, miért nem tud a NATO a megfele­lő alternatíváról. Antiszemtizmus: elismerően szólnak Magyarországról KÖZÖSSÉGIZGATAS Noha Magyarországon is van példa antiszemita megnyilvánulásokra, alapjában véve elismerően szol Budapestről az amerikai külügyminisztérium antiszemitiz­musról készített jelentése. Európában és a világban azonban jelentősen nőttek a zsidók elleni támadások, és még halálos inzultusok is történtek. Január 9. Jelentősen erősödött az anti­szemitizmus Európában és a világban az elmúlt években - állapította meg az ame­rikai külügyminisztérium az antiszemi­tizmusról szóló jelentésében. Emelke­dett a zsidók elleni fizikai inzultusok szá­ma, súlyos, sőt halálos kimenetelű vere­kedések és késelések is voltak. Nyugat-Európában a hagyományos szélsőjobboldali csoportok a felelősek a zsidók elleni támadások jelentős részéért, ám a hátrányos helyzetű muszlim fiata­lok is egyre többször támadnak zsidó cél­pontokat és embereket. A jelentés arra számít, hogy ez a trend folytatódni fog a muszlimok bevándorlásával, amíg a be­vándorlók kimaradnak az oktatási és fej­lődési lehetőségekből. Kelet-Európábán, ahol nincsenek je­lentős iszlám közösségek, az antiszemita támadások túlnyomó többségéért a szk- inhedek és a szélsőjobboldal egyes tagjai tehetőek felelőssé. Az antiszemitizmus komoly probléma maradt Oroszország­ban és Fehéroroszországban és a volt Szovjetunió néhány más helyén is. Az ottani zsidókkal kapcsolatos sztereotípi­ák, mely szerint a zsidók mánipulálják a világgazdaságot, jó táptalajt szolgáltat­nak az antiszemita támadásoknak, ame­lyeket leginkább az ultranacionalisták és szélsőjobboldaliak követnek el. Az ame­rikai jelentés ír bíztató dolgokat is a tér­ségről: a holokauszt történetének oktatá­sa és a toleranciára nevelés, a tanárok képzése hosszú távon megoldást jelent­het az antiszemitizmus legyőzésére. A magyar kormány komoly erőfeszí­téseket tett az antiszemitizmus elleni küzdelemben, amikor világos és egyér­telmű kijelentésekkel lép fel a szélső- jobboldal kódolt antiszemita beszédével szemben, valamint ilyen tettnek számít, amikor a miniszterelnök nyilvánosan ki­jelentette, hogy a holokausztban maguk a magyarok is felelősek - állapította meg az amerikai külügyminisztérium. Nyelv híján elbukhatnak a hunok HUNOK POR ÉS KAMU? Miután összegyűlt a szükséges számú aláírás, az Országgyűlésnek kell döntenie arról, elismert-e kisebbségként a hunokat. Több nemzetiségi vezető és a kisebbségi ombudsman nem támogatja az elképzelést, míg van olyan képviselő, aki szerint a hunok elismerése színesítené a magyar kultúrát. Január 9. Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője az Országos Választási Bizottság (OVB) ülésen szá­molt be arról, hogy több mint kétezer aláírás gyűlt össze a hunok kisebbség­ként való elismeréséről szóló kezdemé­nyezéshez. A törvény szerint ezer alá­írás szükséges ahhoz, hogy a kérdést az Országgyűlés napirendre tűzze. A kezdeményezés egy magánsze­mélytől származik, aki az "Univerzum Egyházának" hírnöke, és a "Hunok Szentegyházának" papja. A szervezet működtet egy lelkészképző egyetemet is, melyen négy év alatt a diákok elsajá­títhatják "a hunok ősi vallásának titkait" és "ősapáink tanítását". Akik a vallást követik, az alapító szerint "fekete vagy fehér hunok, egy dicsőséges ősi nép gyermekei", akiknek vissza kell térniük a gyökereikhez. Ä törvény szerint nemzetiség "min­den olyan, a Magyar Köztársaság terü­letén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok, és a lakos­ság többi részétől saját nyelve és kultú­rája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek meg­őrzésére, történelmileg kialakult közös­ségeik érdekeinek kifejezésére és védel­mére irányul". Jelenleg a bolgár, a ci­gány, a görög, a horvát, a lengyel, a né­met, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán kisebbséget ismerik el Magyarorszá­gon, a 2001-es népszámlálás szerint pe­dig egyetlen olyan, a kisebbségi tör­vényben említett nemzetiség él, amely­nek létszáma az újak elismeréséhez szükséges ezres határ alatt van: az ör­mény, amelyhez tartozónak 620-an val­lották magukat. A három legnagyobb lélekszámú - a cigány, a német és a szlovák - nemzeti­ség vezetői nem támogatják, hogy nyil­(Medgyessy Péter a Holokauszt Emlék­központ avatásán mondta ki, hogy a "ma­gyarok követték el magyarok ellen", va­gyis a magyar zsidóság hatvan évvel ez­előtti tragédiájában a magyarok is közre­működők és felelősök voltak.) A jelentés Magyarországról szóló ré­sze tételesen felsorolja az itt történt anti­szemita eseteket. Kipellengérezi a Ma­gyar Rádió Vasárnapi Újság című műso­rát, ahol antiszemita álláspontok szoktak elhangozni. Megemlíti a köztévé azóta már megszüntetett műsorát, az Éjjeli menedék-et, ahol eg)7 angol holokauszt- tagadóval, David Irvinggel készítettek interjút. Szerepel a szégyenlistán a De­mokrata nevű hetilap, amely antiszemita és holokauszttagadó cikkeket jelentet meg. . A jelentés nem hagyja szó nélkül, hogy több száz fős közönség jelenlétében avatták fel a Balaton partján Teleki Pál egykori miniszterelnök szobrát, akinek nevéhez Európa első zsidótörvénye fű­ződik. A szobrot eredetileg a budai vár­ban helyezték volna el, de a tiltakozások miatt végül is vidékre került. A jelentés szól arról, hogy a bíróság feloszlatta a neonácinak tartott Vér és Becsületet, és beszámolt arról, hogy az újonnan alakult hungarista Magyar Jövő nevű szervezet a nyilas hatalomvétel 60. évfordulóját egy utcai demonstrációval akarta megünnepelni. A rendőrségk nem talált törvényi alapot arra, hogy betiltsa a tüntetést, de számos szervezet abban az időpontra és arra a helyre szervezett an­tifasiszta tüntetést, és kiszorította a nyi­lasokat. A tanulmány foglalkozik egy MIÉP- es képviselő és református lelkész (ifj. Hegedűs Lóránt) ügyével is, akit közös­ség elleni izgatással vádoltak, mivel egy helyi lapban a "galíciai jöttmentek" kire­kesztésére szólított fel. vánítsák nemzeti kisebbséggé a huno­kat. Elsősorban azzal érveltek, hogy hi­ányzik az élő hun nyelv és kultúra. Többen azt mondták: abszurd lenne, ha az Országgyűlés elismerné a hun ki­sebbséget. Szintén nem tartja jogosnak a felve­tést Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman. Az MTI-nek azt mondta: "Az én felfogásom szerint a hunok nem felelnek meg a törvényi kritériumok­nak, de állapítsa meg ezt az Országgyű­lés." Hozzátette, nagyon nehezen tudja elképzelni, hogy a hun mint beszélt nyelv létezik egyáltalán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom