Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-01-14 / 185. szám
2005. JANUÁR 14. Amerika hírei MAGYAR SZÓ —A HÍD 5 Nem keresi már az USA a tömegpusztító fegyvereket? AKAMUZÁSOKVÉGE Hazautazott a virginiai CIA-központba az a különleges csoport, amelyet az állítólagos iraki tömegpusztító és biológiai fegyverek felkutatásával bíztak meg. A Washington Post forrásai azzal magyarázták ezt a lépést, hogy a csoport tagjai állandó életveszélyben vannak, és nem jutottak új információkhoz sem. Január 12. Lemondott az amerikai vezetés arról, hogy megtalálja a megdöntött iraki rendszer tömegpusztító fegyvereit, írta szerdán a Washington Post. A lap információi szerint a kutatást már karácsonykor leállították, mert a csoport, amelyet erre a feladatra állítottak, a tagjait fenyegető életveszély és az új információk hiánya miatt feladta a helyszíni vizsgálódást. Az akciót irányító Charles Duelfer, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) megbízottja embereivel visszautazott a nyomozók virginiai központjába. A Duelfer által szeptemberben a kongresszus elé terjesztett nem végleges jelentés ezután már zárójelentésnek számít, írta a lap meg nem nevezett hírszerzői forrásra hivatkozva. A szeptemberi CIA-jelentésben az állt, hogy Iraknak nem voltak biológiai és vegyi fegyverkészletei, és atomkutatási programja is elsorvadt még az amerikai invázió előtt, ellentétben azzal, amire a Bush-kormány hivatkozott a háború igazolására. A Washington Post a hír megerősítését kérve egy másik hírszerzői forrással is beszélt, aki elismerte, hogy Duelfer hazatért, de állítása szerint a kutatás még nem fejeződött be teljesen. "Ez nem olyan dolog, ami egyszerűen leáll. A keresést folytatják. Ha új információ jön be, annak utánanéznek" - mondta. A lap szerint a Fehér Ház azért vonakodik hivatalosan is feladni az ügyet, mert szerinte még fennáll a lehetőség, hogy a fegyvereket kicsempészték Irakból a háború előtt. Kanadába dezertálnak az amerikai katonák Január 10. Sok esetben Kanadában keresnek menedéket az iraki háború elől menekülő amerikai katonák, ugyanúgy, ahogy annak idején a vietnami háború elől menekülők is tették - írta a The Sunday Telegraph. A legnagyobb vasárnapi brit konzervatív lap riportja szerint az iraki háború kezdete óta az amerikai hadsereg 5500 aktív tagja dezertált, és sokan közülük menekültstátusért folyamodtak Kanadában. Az együk ilyen katona azt mondta a brit lapnak, hogy "bűnös háborúnak" tartja az iraki háborút. O egyébként sem fegyveres szolgálatra szerződött a hadseregbe, Afganisztánban szakácsként dolgozott, ám fegyveres frontszolgálatra Irakba akarták átvezényelni. A fegyveres szolgálatot lelkiismereti okokból meg akarta tagadni, ezt azonban elutasították. A The Sunday Telegraph riportja szerint a Kanadában menedéket keresőket gyakran ugyanazok a pacifista kvéker aktivisták csempészik át a szomszédos országba, akik annak idején a vietnami háború elől menekülőket is átsegítették. A lap szerint a vietnami háború éveiben 55 ezer amerikai dezertált Kanadába, és jóllehet a 70-es években amnesztiában részesültek, sokan nem tértek haza. Egyikük ügyvédi irodája most az iraki háború elől átmenekülő amerikai katonák érdekképviseletét látja el - áll a The Sunday Telegraphban. ■ Nem fizetik ki Bush beiktatásának költségeit ÁTADOTT KIADÁSOK A washingtoni városvezető levelet írt a belbiztonsági miniszternek, amelyben arra emlékezteti a kormányzatot, hogy az aktuális elnök beiktatási költségeit a szövetségi kormány szokta fizetni. A mostani azonban a 11,9 millió dolláros számlát nem hajlandó kifizetni. Január 12. Vita bontakozott ki az amerikai kormány és a főváros, Washington között George Bush elnök január 20-i ünnepélyes beiktatásának a költségei miatt. A The Washington Post keddi beszámolója szerint a kormány nem hajlandó megtéríteni a fővárosnak a beiktatásra fordított biztonsági és más jellegű kiadásait. A több millió dollárra rúgó költség az eddigi beiktatásoknál nem jelentett gondot, a szövetségi kormány rendre állta Washington kiadásait. A belbiztonsági miniszternek és más illetékeseknek küldött levelében Anthony Williams polgármester a kormányt emlékeztette erre a történelmi hagyományra. A washingtoni városi vezetésnek 11,9 millió dolláros rendkívüli kiadással kell számolnia, ha a kormány kitart álláspontja mellett. A The Washington Post szerkesztőségi kommentárja szerint a főváros két, egyformán elfogadhatatlan lehetőség közül választhat: vagy saját adóbevételeiből vonja le ezt a kérdéses összeget, vagy pedig azokból a szövetségi pénzekből, amelyeket a beiktatással össze nem függő belbiztonsági célokra hagytak jóvá a számára. Az Egyesült Államok elengedte Irak összes tartozását Az Amerikai Egyesült Államok elengedte Irak összes, több mint 4,1 milliárd dollárnyi adósságát. A Washingtonban tartott ünnepélyes ceremónián Colin Powell amerikai külügyminiszter egy "új kezdetként" értékelte a tartozások eltörlését - írja a BBC News. Az elmúlt hónapban Irak adósságának 80 százalékát törölte a világ 19 legnagyobb hitelező országait tömörítő Párizsi Klub, ám az arab országnak még így is 80 milliárd dollárnyi tartozása maradt több - a Párizsi Klubon kívüli - országgal szemben. A pénteki washingtoni megállapodáskor Colin Powell arra bíztatta a hitelező államokat, hogy - követve az amerikai példát - mielőbb keressenek megoldást Irak adósságainak rendezésére. Röviden BIZTONSÁGI SZIGOR A PUTYINBüSH TALÁLKOZÓ MIATT Január 11. Az ország történetében az eddigi legszigorúbb biztonsági intézkedéseket vezetik be Szlovákiában amiatt, hogy február 24-én Pozsonyban találkozik George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Vladimír Palkó szlovák belügyminiszter szerdán közölte: 5500 rendőr és 400 tűzoltó őrködik majd afölött, hogy a két magas rangú vezető tárgyalását rendben lebonyolíthassák. A költségek mintegy 4,5 millió euróra rúgnak. Palkó elmondta, hogy Szlovákia még sohasem volt ilyen jellegű esemény házigazdája. Részleteket, azt például, hogy pontosan hol és mikor találkozik egymással Bush és Puty in, biztonsági okokból nem árult el a tárcavezető. Bush a találkozó előtti napon érkezik a szlovák fővárosba. Az amerikai elnök novemberi újjáválasztása óta a jövő hónapban másodszor folytat megbeszélést orosz kollégájával. A két politikus legutóbb novemberben Santiago de Chilében tárgyalt egymással az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcsértekezletének keretében. Beperelte az USA hadseregét A FRANCIA TÚSZOK SOFŐRJE Január 5. Franciaországban bántalmazás, kínzás és kivégzéssel való fenyegetés miatt beperelte az amerikai hadsereget az iraki szélsőségesek fogságából kiszabadult két francia haditudósító arab sofőrje. A szíriai állampolgárságú férfi azt állítja, hogy kiszabadulása után az amerikai katonák rugdosták, elektrosokkal kínozták és többször is kivégzéssel fenyegették. A sofőrt augusztus 20-án rabolták el Irakban a két francia újságíróval együtt. Amikor az amerikai csapatok november 12-én elfoglalták Fallúdzsát, a sofőr kiszabadult a túszejtők fogságából, de az amerikai katonák öt napig fogva tartották. A férfi elmondása szerint azért halogatta a per megindítását, mert nem akarta veszélyeztetni a két francia újságírót, akiket december 21-én engedtek szabadon elrablóik. (Info Rádió) ChERTOFF SZÖVETSÉGI BÍRÓ LETT A BELBIZTONSÁGI MINISZTER Január 11. Michael Chertoff szövetségi bírót (alsó fotó) nevezte ki George Bush amerikai elnök a terrorizmus elleni harcot ösz- szehangoló belbiztonsági minisztérium élére a távozó Tom Ridge utódjaként. Chertoff 2001-2003 között az igazságügyi tárca bűnüldözési osztályát vezette és részt vett a terrorizmus elleni stratégia kialakításában, az illetékes szervek munkájának a segítésére hivatott USA PATRIOT törvény kidolgozásában. Polgárjogi szervezetek sokat ostorozzák a törvényt, amelynek a rendelkezései bírálatuk szerint csorbítják az állampolgári szabadságjogokat. Bush elnök 2003- ban Chertoffot egy szövetségi fellebbviteli bíróság bírájává nevezte ki.
