Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-03-25 / 195. szám

12 MAGYAR SZÓ-A HÍD Röviden Irodalom és pszichoanalízis A külföldi magyar intézetek közül egyik legrangosabb a párizsi. Idén már negyedik alkalommal vesz részt Európa egyik leg­fontosabb nemzetközi könyvkiállításán, a múlt pénteken megnyílt Salon de Livre-en. Egyik délelőtt kerekasztal-beszélgetést ren­deztek, melynek címe: „A magyar iroda­lom és a pszichoanalízis: József Attila, Kosztolányi Dezső és Márai Sándor”. Ezen többek között résztvett Fejtő Ferenc, Karátson Endre és Francois Sauvagnant. Érdemrendek Bogyay Katalinnak, a Londoni Magyar Kulturális Intézet igazgatójának március 15. alkalmából a Magyar Köztársasági Ér­demrend Lovagkeresztjét adományozták a Magyar Magic - Hungary in Focus 2004. évi nagy-britanniai rendezvénysorozatának megszervezéséért és lebonyolításáért. Alexander Bródy reklámszakembert pedig, az amerikai és a hazai magyar kultúra szé­les körű megismertetése érdekében végzett tevékenységéért, valamint önzetlen támo­gatásáért a Magyar Köztársasági Érdem­rend Tiszti Keresztjével tüntették ki. Orosz színház, német siker A német színházi gépipar most vizsgázott, méghozzá Moszkvában. Éppen száz éves ugyanis a híres Bolsoj Tyeátre-nak - egye­bek között a klasszikus orosz balett világ­központjának - a színpadgépezete, amely 1905-ben Németországban készült. Most magának Putyin elnöknek a rendelkezésére új gépeket kap, de a régit, a német ipar di­csőségéra, száz esztendős szolgálat után ki­viszik Németországba múzeumba. Új Kossuth ház Olaszliszkán volt Kossuth anyai nagyapját nak, Wéber András postamesternek a lakó­háza. Most felújították és képzőművészeti múzeum nyílott benne. Bukott a Fantom-film Most mutatták be Magyarországon Az operaház fantomja filmváltozatát, amely a pesti kritika szerint „buta szerelmi ro­mánc”. John Schumacher rendezése lehan­goló, a Fantomot alakító Gerard Butler pe­dig zeneileg képzetlen és színésznek rossz. Legnagyobb baj azonban, hogy a nagysze­rű zene és a felvételek nem vágnak egybe. Az Új Eldorádó Los Angelesben Nagy sikerrel mutatták be Kocsis Tibor Új Eldorádó című dokumentumfilmjét a Los Angeles-i Laemmle Music Hall Filmszín­házban megrendezett 6. Magyar Filmfesz­tiválon. A vetítésen jelen volt Sandra Ruch, a Nemzetközi Dokumentumfim Szövetség igazgatója. A bemutatót követő­en a résztvevő magyarok elhatározták, hogy alapítványt hoznak létre a film folyta­tására, a rendező által felkarolt ügy támo­gatására, és arra, hogy a film minél széle­sebb közönséghez jusson el Amerikában. Az Új Eldorádó a dokumentumfilm kate­góriában versenybe száll a 2006-os Oscar- díjért, így a nyár folyamán részt vesz a Nemzetközi Dokumentumfilm Szövetség által szervezett egyhetes vetítéssorozaton, ahol a többi Oscarra nevezett dokumen­tumfilmmel együtt tekintheti meg a Los Angeles-i közönség. Kultúra Könyvesboltok eltűnő bája ALEXANDRA-PALOTA Volt egyszer egy könyvesbolt a New York-i Madison Avenue-n. Nem volt nagy, famennyezettel választották kétszintesre, annó nem tudni mikor. Faragott faburko­lat díszítette és középütt otthonosan nyikorgó falépcsőn lehetett felmenni az emelet­re. Patinás, minőségi nyikorgás és minőségi könyvek. Egyszer New York irdatlan nagy könyvpalotáiban lejártam a lábam egy filmdramaturgia szakkönyvért, s csak itt találtam. Néhány éve e szellemi fészek, és kedves bolt - megszűnt. Hogy a pesti Váci utcai régiköny kereskedés -gondolatok aranybányája! - miképpen változott át turisták giccses ajándékboltjává azt már el sem mondom. Jólfésült s a világért sem sértő üzlet­ember nyelven ezt úgy mondják, hogy tőkekoncentráció. Most terjed Pesten is! Vagyis arcot vált a könyvkereskedelem. A Nyugatinál, az eddigi hatalmas Griff divatáruház helyén, hó végén megnyílik az ország legnagyobb, 2200 négyzetmé­teres alapterületű könyvpalotája, a roha­mosan fejlődő pécsi Direkt Kft - a már híressé vált Alekszandra Kiadó birtokosa - tulajdonában. Az ország legnagyobb könyvpalotájában száz főnyi teremben rendszeres szellemi műhely lesz: írókkal, tudósokkal találkozhatnak az olvasók! Szóval ez az üzlet mozgalmas szellemi háttérre is épít. Érdemes kicsit jobban bemutatni. Neve: Alakszandra Könyváruház s ott van a Nyugatinál. Először is: éjfélig lesz nyitva, a magyar könyvkereskedelem történetében valószínűleg elsőként. Négy szinten könyvet, egy szinten pedig CD-t, videokazettát, DVT)-t árusítanak. A lehető legnagyobb könyvválasztékuk lesz, így például minden tankönyv kap­ható majd náluk. Külön idegen nyelvű könyvállományuk lesz. Ez utóbbi jó hír a New York-ialcnak, akik az úgynevezett bőrönd-könyvellátás során nemcsak ma­gyar nyelvű köteteket hozatnak ki ma­guknak, hanem angol nyelvűeket is. A könyvesboltok világába is benyúló tőke ugyanis néha furcsa, de sokaknak szerencsés helyzetet teremt. Az amerikai könyvkiadás és kereskedelem meg akarja szerezni a szovjet rendszer alól nem olyan régen felszabadult könyvpiacot. Ezért itt az amerikai árnál is olcsóbban adja az amerikai kiadású könyvet. így alakult ki a hajózó és repülő könyvkeres­kedelem. Az amerikai magyarok, külö­nösen a nemrég kiérkezett fiatalok, Pes­2005. MÁRCIUS 25. ten olcsóbban megkapják a hajón érke­zett amerikai kiadású nyelvkönyvet, a pesti nagykörútból nyíló Kölcsey utca idegen nyelvű könyvesboltjában, s bő­röndbe téve visszarepülnek vele New York-ba. Ha már könyv és üzlet kapcsolatát fe­szegetjük, a mai nagy magyar könyváru­ház-láncok - három van belőlük: a Libri, a Líra és lant s a pécsi Direkt - becsületé­re váljék, hogy tulajdonosai nem a rend­szerváltáskor rendszerhű vezetőknek fil­lérekért odaajándékozott, vagy kárpótlá­si jegy panamával, magyarán csalással megszerzett vagyonnal rendelkeznek, hanem hosszú évek utcai fagyoskodásá­val vagy hőségben dolgoztak, s nagy szakértelmet is szereztek. Éveken át azért utcán árultak, mert így nem kellett magas helységbért fizetniük. Aztán az ál­lami könyvesboltok eladásakor ügyesen vásároltak a készletből, végül is megdol­goztak e három nagy cégért. Például most már a Líra és lantnak 52 boltja van az országban és a pesti Rákóczi úton övék az ismert, hatalmas könyváruház: a Éókusz. A Librinek csak két nagy pesti bevásárlóközpontban, a Mammutban és a Camponában 1300, illetve 1500 négy­zetméteres a könyváruháza. A három nagy magáncég a tavalyi körülbelül 35- 38 milliárd forintnyi hazai kiskereskedel­mi forgalom háromnegyed részét bo­nyolította le. Vagyis a kedves, otthonos kis boltok lassan lahalnak, kivéve néhány jellegzetes profilú, patinás üzletet és az antikváriumokat. A magyar könyvkultúra érdekében meg kell tehát szokni, hogy a könyvpalo­ták mértékegysége az alapterület és a tő­ke nagysága, vagyis a mennyiség. Ha eb­ben benne van a könyv igazi mértéke, a minőség is, akkor nincs baj. Mint példá­ul a New York-i 86. utcában a Bames and Nobles-ben. (ELI) Marosvásárhely kezdeményez ERDÉLYI ISKOLÁKBAN Marosvásárhelyen, a Bolyaiak városában bárom napos találkozót rendeztek a két tudós nevét viselő középiskolák. Százötven tagú küldöttség érkezett Magyarország­ról, a Délvidékről és Kárpátaljáról. A rendezvény keretében iskolák kö­zötti vetélkedőkre, városnézésre, székely- földi közös kirándulásra, sportjátékokra is sor került. A találkozó legfontosabb eseménye azonban, hogy megalakult a Bolyai nevet viselő kárpátmedencei isko­A vásárhelyi Bolyai Líceum: szövetségbe lép Iák szövetsége. Az erről szóló egyez­ményt a budapesti, kecskeméti, ócsai, szombathelyi, mosonmagyaróvári, salgó­tarjáni, zentai, aknaszlatinai Bolyai János gimnáziumok, valamint a marosvásárhe­lyi Bolyai Éarkas középiskola vezetői ír­ták alá. A megállapodásról, tartalmáról, céljairól, a házigazda Bolyai Barkas Líce­um igazgatója, Bálint István mondta:- Nekünk különösen érdekünk a meg­állapodás, hiszen Magyarországon körül­belül tizenöt-húsz évvel előbbre vannak az oktatási kutatások terén. Bár Magyar- országon is nagyon gyorsan változik a tanterv, de a jó illeszkedés egyik alapfelté­tele, hogy kicseréljük egymás tapasztala­tait. Ez lehet a szövetség legnagyobb je­lentősége. Ezen kívül más testvériskolai szervezetekbe is bekacsolódhat vala­mennyi Bolyai nevű iskola. Nagyon re­mélem, hogy ez is az együvé tartozást erősíti, és szakmai utakon keresztül is megvalósítjuk azt, ami az igazi egység a magyarok között. (O.E.) Fiatal Filmesek Fesztiválja Miskolcon Idén második alkalommal rendezik meg a Fiatal Filmesek Fesztiválját ok­tóber 3-tól 9-ig. A szemlén a fiatal al­kotók bemutathatják műveiket és ne­ves szakemberekkel konzultálva kap­csolatokat szerezhetnek és tanulhat­nak. A fesztivál helyszíne a miskolci Kossuth és Hevesy Iván ART moziterem, szervezői a Cine-Mis Kht. és Az Észak-magyarországi Fia­talokért Egyesület. A tavalyi filmfesz­tivál sikere bebizonyította, hogy van igény az efféle megmérettetésre, 2004-ben 12 országból több mint 160 nevezés érkezett, a versenyzők pálya­munkáit a Filmmúzeum televíziós csatorna rendszeresen műsorára tűzi. Idén a következő kategóriákban ne­vezhetnek az érdeklődők: nagyjáték- filmek, animációs filmek, kísérleti fil­mek, kisjátékfilmek, dokumentumfil­mek és lesz panoráma szekció is. A nevezési határidő 2005. június 30, eddig kell beérkeznie a nevezési lapnak és az előzsűrizésre szánt VHS, BETA vagy DVD kópiának. Nevezé­si díj nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom