Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-03-25 / 195. szám
Hazai hírek Válasz Dávid parlament-feloszlatási javaslatára PÁRTKÖZI SÚRLÓDÁS Gyurcsány Ferenc államfő lényegében egyetért Dávid Ibolyával abban, hogy elmérgesedett a viszony a két nagy párt között, ugyanakkor szerinte nem a parlament feloszlatása, a bizonytalanság fokozása a megoldás. Mint emlékezetes, máit bét végén Dávid Ibolya és Herényi Károly, a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselői önálló képviselőt indítványként benyújtották a magyar parlament feloszlatásáról szőlő országgyűlési határozati javaslatukat. 6 MAGYAR SZÓ — A HÍD Röviden Orvoselvándorlás Magyarországról Egyre több magyar orvos vállal munkát külföldön, csaknem hétszáz azoknak a száma, akik már kezdeményezték külföldre távozásukat - mondta a Magyar Orvosi Kamara elnöke kedden Kazincbarcikán. A távozni szándékozók hatvan százaléka szakorvos, ezzel pedig még nagyobb lesz a hiány. Jelenleg körülbelül száz háziorvosi praxis betöltetlen, a szakorvoslás területén pedig folyamatosan romlik a helyzet - közölte Eger István, majd hozzátette: az elvándorlással nemcsak a klinikákon és a kórházakban csökken a szakorvosok száma, hanem az orvosi egyetemek oktatói létszáma is kritikussá válhat, ezzel pedig a színvonalas képzés is veszélybe kerülhet, (mti) TILTAKOZNAK AZ EGYHÁZAK A KÖLTSÉGVETÉS MIATT Közös beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz három keresztény egyház a 2005. évi költségvetési törvény egyes, az egyházakra vonatkozó pontjainak módosítása érdekében. A katolikus, a református és az evangélikus egyház szerint az egyházi iskoláknak járó plusz állami támogatás megvonása sérti a Vatikáni Szerződést. Az egyházak beadványához három ellenzéki képviselő, a fideszes Semjén'Zsolt és Salamon László, illetve a független Balsai István is csatlakozott. Semjén szerint az alkotmány kimondja, hogy nemzetközi, törvényben kihirdetett szerződéssel nem állhat ellentétben belső törvény, ezért kérik az Alkotmánybíróságot arra, hogy semmisítse meg az általuk kifogásolt rendelkezéseket, (mti) Az SZDSZ kizárja, HOGY 2006-ban ne kerüljön be Az SZDSZ kizárja annak lehetőségét, hogy 2006-ban nem kerül be a parlamentbe - jelentette ki Kuncze Gábor sajtótájékoztatón kedden. A pártelnök szerint nem a bejutás kérdéses, hanem csak az, hogy a párt frakciója mekkora lesz a választások után. Ennek alapja, hogy a 2004-es EP- választáson az SZDSZ mintegy 8 százalékos támogatottságot kapott és a többi párthoz képest jobban tudta mozgósítani szavazóit - mondta, hozzátéve, hogy az aktuális közvélemény-kutatások szerint az SZDSZ támogatottsága stabil 6 százalékon áll. A politikus ismét kizártnak nevezte annak lehetőségét, hogy az SZDSZ más párttal közös listán indulna a parlamenti választásokon, (mti) Könyvben a faluparlamenti óhajok Az év végére elkészül egy olyan tanulmánykötet, amely a falun élők elvárásait tartalmazza a mindenkori kormányzattal szemben. Ez lesz a faluparlamentek összehívásának egyik eredménye - mondta a Népszabadságnak Amóth Sándor, akit a Fidesz elnöke kért fel a faluparlamentek előkészítésére, illetve koordinálására. A falvakban élők véleményét összefoglaló tanulmánykötetet átnyújtjuk a civil szervezeteknek és a kormány képviselőinek is - közölte Amóth. Orbán Viktor szerint a falusi életből fakadó érdekek, szempontok nagyobb fokú érvényesítésének elómozMárcius 23. A miniszterelnök a Magyar Rádiónak adott interjújában Dávid Ibolyának a parlament feloszlatására tett javaslatáról elmondta, ahhoz, hogy a két nagy politikai erő együtt tudjon működni, nem új választásokra, hanem az "együttműködés kultúrájának" elsajátítására van szükség. Gyurcsány Ferenc közölte, "lényege szerint" egyetért azzal, hogy a két nagy politikai erő között elmérgesedett a viszony, de a Dávid Ibolya által javasolt megoldással már nem azonosul. "Nem szerencsés, hogyha az országot irányító pártok, politikusok között a megértésnek, a konzultációnak, a partneri viszonynak" a szintje ilyen alacsony, de a megoldás nem az, hogy új választásokat kell kiírni, és tovább fokozni a bizonytalanságot - mondta. Ehelyett meg kell tanulni megérteni azt, hogy a politikai riválisoknak is lehet igazuk - tette hozzá. Elmondta, véleménye szerint a politikusoknak egymással szerűben is több tiszteletet kell tanúsítaniuk. "Meg kell adni egymásnak és egymás véleményének a tiszteletet", mert mint mondta, "nem kitüntetett pillanat az együttműködés". "Hazaárulónak nevezni valakit, olyannak, aki kifejezetten a politikájával a nemzet vesztét akarja, ez újra és újra felbukkan, én azt mondom, hogy ez nincsen rendben. Meg kell adni egymásnak és egymás véleményének a tiszteletet!" - tette hozzá Gyurcsány. Arra az újságírói felvetésre, hogy Gyurcsány korábban többször is mondta, hogy amit gondol, azt kimondja, a kormányfő úgy reagált, hogy "ez nyilván személyiség- meg taktikafüggő". Mint mondta, "korábban azt mondták, hogy szerepeket játszunk. Én azt gondolom, hogy többre megy az ország akkor, hogyha mindenki elmondja és elmondhatja azt, amire gondol, és a kimondott vélemények és szavak alapján majd meg fogunk állapodni". Szerinte nem jó az, 2005. MÁRCIUS 25. hogyha a szabad véleménynyilvánítás joga mindenkit megillet, csak a politikusokat nem. "A politikusokat gyorsan rá lehet venni, hogy azt kezdjék el mondani, amit tőlük elvárnak. De hát akkor ez hazugság lenne, akkor ez nem egy szabad, nyugodt, demokratikus Magyarországot hozna létre, hanem valami olyan színházat, amely szerintem nem felel meg a köztársaság követelményeinek". A Magyar Rádió riportere felidézte a Gallup legutóbbi közvélemény-kutatását, amely szerint az emberek 47 százaléka elégedetlen Gyurcsány munkájával, és csak minden harmadik ember ítéli meg pozitívan a munkáját. A kormányfő erre azt mondta: "az a politikus, aki azt mondja, hogy őt nem érdeklik a közvélemény-kutatások, az vagy rossz politikus, vagy nem mond igazat, ugyanakkor nem szabad egy ponton túl komolyan venni ezeket a dolgokat". Mint mondta, aki úgy csinál politikát, hogy naponta ránéz a közvélemény-kutatási adatokra, az nem az ország, banem önmaga javát akarja. Én azt gondolom, hogy jó irányba megy az ország. Azt gondolom, hogy alapvetően helyes az a politika, amit folytatunk. Én ezt a politikát szeretném folytatni." Arra a kérdésre, hogy nem elhibázott- e ez a politika annak tükrében, hogy egy év múlva választások lesznek, Gyur- csány úgy reagált, "nem lehet állandóan a választásokra gondolni, aki állandóan a választásokra gondol, az önmagára gondol. Én az országra gondolok, arra, hogy mi a jó az országnak". (Magyar Rádió) Nincsenek hiteles listák? Figyelemelterelő cirkusznak tartja az ügynöklistázást Várhelyi András, a néhai Antall József kormányfő közeli munkatársa. Az 1992 december 1-től 1994 július 14-ig a Miniszterelnöki Hivatal IV. kabinetirodáját vezető Várhelyi munkája során rálátással bírt a titkosszolgálatok tevékenységére is. "Csak énmagam kilencféle listát láttam", nyilatkozta Várhelyi a Népszabadságnak. Véleménye szerint az ügynöklista- botrányok hátterében hatalmi harc rejlik. "A szomorú az egészben az, hogy a hatalomért folytatott jellem- telen birkózásban feláldoznak tízezer embert, a Magyar Köztársaság titokvédőit", mondta. "Most kiskocsmák mélyén üldögélnek unicu- mot szürcsölgetve", írta le eg)7 volt ügynök megkeseredett mindennapjait Várhelyi. (nol.hu) Tanulni jönnek Magyarországra a terroristák? VESZÉLYES TANÜGY” Tanuló- és üzleti vízummal érkeznek Magyarországra a terroristák. A Nemzetbiztonsági Hivatal aggályai szerint al-kaidások is élhettek annak az afgán cégnek a szolgálataival, amely ötszáz dollár ellenében beutazóvízumot intéz. Március 20. Több száz, akár a tálib rezsimmel és az al-Kaidával is kapcsolatban álló afgán szerezhetet tanuló- vagy üzleti vízumot Magyarországra. A megszerzett vízummal az országba beutazó afgánoknak általában nyoma vész, Magyarországról már könnyen tovább mehetnek az Európai Unió többi tagországába, írja a Magyar Hírlap. A napilap értesülései szerint az afgán álegyetemisták számát a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) akciójának sikerült valamelyest visszaszorítania. A titkosszolgálatok azután léptek akcióba, hogy egy észak-magyarországi egyetemen többször is előfordult, hogy a bejelentkezett afgán diákok nem kezdték meg tanulmányaikat. A Magyar Hírlap értesülései szerint azóta újabb vidéki egyetemek jelezték, hogy az ázsiai térségből jelentkezők között feltűnően nagy arányban vannak a tanulmányaikat meg sem kezdő fiatalok. Az NBH adatai szerint a tanulmányi vízumos trükköt egy afgán vállalkozás intézi. A cég ötszáz dollárért vállalja a tanulmányi vízum megszerzését. A jelentkezőknek nem kell felvételizniük, előképzettségüket sem kell igazolniuk, és az angol nyelvtudás sem elvárás, írja a Magyar Hírlap. A titkosszolgálatok adatai szerint százas nagyságrendben érkezhettek Magyarországra ázsiaiak a trükkel. A tanulmányi vízum mellett újabb trükköt is találtak az Európába vágyók. A Magyar Hírlap értesülései szerint több magyar vállalkozást is tárgyalási ajánlattal kerestek meg Afganisztánból. A magyar cégek az üzlet reményében meghívólevelet adnak, az így megszerzett üzleti vízummal beutazókkal azonban később nem jön össze a találkozó. Az NBH aggályai szerint az így megszerzett vízumokkal terroristák is az országba juthatnak. A terroristák egy része tovább utazhat az EU országaiba, de elképzelhető, hogy Magyarországon telepednek le. (index.hu)
