Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)
2005-03-04 / 192. szám
12 MAGYAR SZÓ — A HÍD Kultúra 2005. MÁRCIUS 4. Röviden Elhunyt Kozák András Elment a Fényes szelek nemzedékének egyik legjellemzőbb színészegyénisége: 62 éves korában Budapesten hosszú, súlyos betegségben elhunyt Kozák András Kossuth- és Jászai-díjas , érdemes és kiváló művész. Igazi Jancsó-színész volt, eszköz- telen, csendes, mély, sokat mondó alakításaival Jancsó Miklós korszakos filmjeiből sosem hiányzott, így a stílus névadó mozijától, a Fényes szelek még naiv hittel teli filmjétől a már okos, burkolt ellenálló filmekig (Égi bárány, Szegénylegények!), majd a színpadokon egyénien alakított Shakespeare szerepekig. Egyik leghíresebb alakítása Bodolay Géza rendezésében az akkori Nemzeti Színház 70-es éveiben Móricz Zsigmondi Úri murijának csendjeivel a legtöbbet mondó Szakmáry Zoltánja volt. Lapunkban Egressy Zoltán: 4x100 című, sportemberekül szóló darabjának székesfehérvári változatában nyújtott edző alakítását méltattuk. Fesztivál: Új NÉMET FILMEK Budapesten Sehenswert címmel ismét megkezdődött Goethe Intézet és a Magyar Nemzeti Filmarchívum hagyományos fesztiválja, amely most február 25-től március 9-ig tart. Á német filmek egyre nagyobb számban képviseltetik magukat a magyar mozikban, s ezeken a fesztiválokon a legjobb alkotásaikat vetítik. Idén jelentős társadalmi filmek mellett bemutatják a Sztravinszkij zenéjére épült Rhytm is it! című mozit, valamint az Oberhauseni Filmfesztivál legjobb rövidfilmjeit. Irodalmi est: Nói SZESZÉLY A pesti színházi világ egyik új csemegéje az Óbudai Társaskör Női szeszély című zenés, irodalmi estje. A nézők meggyőződhetnek arról, hogy a nők segítenek megoldani sok olyan problémát, amely nélkülük nem is lenne, s nincs megbízhatóbb, mint a női szeszély. Szereplői között van a New York-i közönségnek a Júlia című monodrámával két éve feledhetetlen alakítást nyújtott Szilágyi Enikő is. Lefestett József Attila versek Janet Brooks Gerloff Németországban élő amerikai festőnő képeket alkotott a most száz éve született József Attila verseinek érzelmi hatásáról. Az Ausztriában élő Dániel Muth műfordító nemrég adta ki németül József Attila összes verseit, Gerloff abból a kötetből ismerte meg a magyar költőt. A festményekből a Berlin magyar nagykövetségen kiállítást rendezett. Április 12-étől Budapesten a Szépművészeti Múzeumban is bemutatják ezt az érdekes tárlatot, melynek címe: Kopogtatás nélkül (A hivatkozott eredeti verssor: „Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám...”) Jó szívvel ajánljuk a hazalátogató New York-i magyaroknak. Zsinagógára 471 millió A győri műemlék zsinagógát, amely 1869- ben épült és a Horthy-rendszerben, 1927- ben bővítették ki, 471 millió forintos közpénzből felújítják. 1 Betiltották a Bárdossy-film tervét AVEREBISMADAR! • •• Tovább tart a Sorstalanság-döbbenet. Efilm a berlini fesztiválon az idén a kritikusok által középszerűnek minősített átlagszínvonalban sem keltett figyelmet. Pedig ráment 3 és fel milliárd forint, írója Nobel-díjas, rendezője a világ egyik legrangosabb operatőre. Mivel a vizuális kultúra korunk alapkultúrája, mind a művészeti közélet, mind az igényes nagyközönség soraiban élénk a vita: miért? A kulcskérdés: a forgatókönyv. Vagyis az irodalom és a film találkozási pontja. Egyik gyakori érv: a Nobel-díj svéd értékrendje egyenetlen: igen sok kiváló író óriást, például Thomas Mannt vagy éppen Márait „elkerülte”, de vagy tíz-tizenöt tulajdonosa ma már teljesen ismeretlen. Ezúttal a magyar mozi egyik nagy öregjével, a 80 esztendős Hintsch György rendezővel beszélgettünk.- Ön 1968-ban lett nagyon népszerű A veréb is madár című filmszatírájával. Hatvan éves munkásságának filmjeit hány néző láthatta?- Vagy azt mondják majd a válaszomra, hogy nem igaz, vagy azt, hogy felvágok vele. Németh László: Égető Eszteréből készült filmem hat részes volt tévében s egyenként 4 milliónyian látták. Az ugyancsak 6 részes másik sorozatnak, az Irgalomnak szintén hatszor 4 millió nézője volt. Ez eddig 50 millió. A Veréb is madarat, a Hét tonna dollárt, meg a többi televíziós filmet egyenként 2-3 millió ember látta. Ma ennyi néző? Képtelenség! Nemrég megkérdeztem Makk Karcsit, hogy legutóbbi filmjét, amelyet addigra két hete vetítettek, hányán látták már? Azt mondta: nagyon jól megy, már tizenötezernél tartanak! Makk Karcsi filmjét, akinek 6 milliós nézőszámai voltak?! Itt tartunk! S ennek a folyamatnak még nincs vége, mert a magyar mozinézők száma évről-évre apad.- Ón csinált filmsztárt a vörös hajú, kis Kabos Lászlóból!- Igen, A veréb is madárnak ő volt főszereplője, s miután őt addig csak a pestiek látták a Vidám Színpadon, meg a rádiókabaréban lehetett hallgatni, e film után igazi sztár lett.- Mégis... Hatvan éves munkássága alatt egyetlen elismerést kapott, az Aranyszarvas-díjat! ?- Az sem állami díj volt, hanem magánalapítvány adományozta. Engem így kezeltek az 1990. előtti kultúrpolitikai vezetők. Nem is Aczélra gondolok, hanem 56 után a filmgyárba került egy ávós tiszt, afféle tisztogatós, a forradalom után. Bár nem vettem részt a harcokban, de a kijelentéseim miatt kirúgott, s bárhová mentem, mindenhová utánam nyúlt. De általában Aczél alatt a kultúra a XX. század második aranykorát élte. Volt film, színház, irodalom... Ő hagyta. A forradalom után- tól a 70-es évek elejéig világszínvonalú volt a magyar filmművészet. De 1970. óta, amint divatba jött az úgynevezett szerzői film, melynek a forgatókönyvét maga a rendező írja, már nem számított, hogy egy filmnek sikere van, vagy nincs. Hanem a különböző kapcsolatok váltak meghatározóvá. Ennek folya- mányaként, a „jól fekvő” rendezők már nem a művészi, vagy közönségsikerre koncentráltak, hanem az anyagi bevételre.- Hol itt a kulcskérdés?- Ők írták a forgatókönyveket is, mert akkor annak a díja is az övéké lett. Ez a lényeg! Addig a filmművészet és az irodalom között állandó, napi kapcsolat volt, nagyon sok jó író állt rendelkezésre, én is mindig íróval dolgoztam. Mára azonban kiszorultak a filmgyárból. Nagyon keveset engednek közülük a film közelébe. Nagyon ostoba dolognak tartom, mert képzelje el, ha Klemperer, Vásári Tamás vagy Schiff András nem Mozartot, Beethovent, Debussyt játszanának, vezényelnének, hanem a saját műveiket, mennyire kiürülne a Zeneakadémia nagy hangversenyterme. Hát a mozikkal kapcsolatban ezt sikerült elérni! Persze sokszor volt külön forgatókönyvíró is, aki azonban csak a film műfajára dolgozta át az irodalmi művet, de annak szelleme, gondolati gazdagsága, ragyogása, az eredeti írói szándék megmaradt. Más kérdés, hogy ha egy irodalmi mű gyenge, abból általában maga a szerzője sem képes egyéni, kiváló forgatókönyvet írni.- Az írók közül Ön kiknek a műveit vitte filmre?- Jókaival kezdtem, a Rab Rábyval, aztán A veréb is madarat Károly Pistával írtuk, A hét tonna dollár Csurka István regényéből készült, Karinthy Ferenc műve, Királyhegyi Pál... Utóbbit a magyar irodalom Karinthy Frigyes után legnagyobb humoristájának tartok. Vagy például 1976-ban Illyés Gyula: Az ünnepelt című Petőfi drámáját forgattam filmen, aztán Rákosi Gergely, Illés Endre....- On történelmet is tanult az egyetemen. Ezzel függ össze a Bárdossy-film terve?- Igen, történelem szakon is tanultam, éppen a kiváló Boston-i történelemfilozófus John Lukács volt az egyik évfolyamtársam, aki egyebek között a Történelmi tudat című, s világhírű afféle alapkönyvet írta. Szekfű Gyula is tanított bennünket. Ilyen közegben formálódott a történelemszemléletem, a történelmi gondolkodásom. Mégis, a Nemzeti Kulturális Alapprogram igazgatósága 2003-ban elutasította a Bárdossy Lászlóról készítendő játékfilm pályázatomat.- Miért?- Például azért is, amiért Nemes- kürty Istvánt félretették. Az ő idejében Holíywood-i gazdasági szervezési minta szerint kétszáz játékfilmet forgattak a stúdiójában, ahol többek között én is voltam, avagy Jancsó is ott készítette a Szegénylegényeket. Sajnos Nemes- kürty Istvánok nem minden bokorban születnek. Ma rengeteg ember van a filmgyártás körül, akinek a nevét sem hallottam, producerek, pénzemberek... Nem látom a kiutat. A Bárdossy-film nemcsak a mai politikai elutasítás miatt reménytelen, hanem azért is, mert a forgatókönyvének megírásához olyan formátumú író kellene, mint Illyés Gyula vagy Németh László.- Miért szeretné 80 évesen, pihenés helyett is megvalósítani?- Jaszovszkynak Bárdossyról szóló könyvét olvastam el, s 45-ben rádión végighallgattam a perét. Arisztokratikus, elegáns megjelenése miatt Rákosi úgy vélte, a perben elég ellenszenves lesz majd az egyszerűbb emberek előtt, ezért választották ki őt fő háborús bűnösnek, de tévedett. Amit történelmi kutatásaim során megtudtam Bárdossyról, az leleplezi a róla írott, terjesztett sok hazugságot. Például igaztalanul hadüzenetekkel vádolták őt. Az is hazugság, hogy a Trianonban elszakított területek egy részét a németek révén kaptuk vissza. Éppen a németekkel szemben verekedtük ki, mert volt néhány olyan politikusunk, akik nélkül már az 1920. utáni években sem éltük volna túl Trianont. Ideje volna megcsinálnunk Bárdossyról egy igaz filmet. (B.I.)
