Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-03-04 / 192. szám

2005. március 4. A NAGYVILÁG HÍREI magyar szó-a híd 3 U Közép-Ázsiát sem lehet kordonnal lezárni UKRAJNA-EFEEKTUS Vigyázó szemek követték a két volt közép-ázsiai szovjet köztársaságban, Tádzsikisztánban és Kirgizisztánban vasárnap tartott választásokat: az "Ukrajna- effektus” jeleit figyelték. Bár mindkét országban gyenge és szervezetlen az ellenzék, a változás jelei nem tagadbatók. Február 28. Az EBESZ szerint nem felelt meg a demokráciát jellemző nem­zetközi előírásoknak a kirgizisztáni par­lamenti választás^ míg a volt szovjet köztársaságok (FÁK) többségét tömö­rítő államközösség megfigyelői legitim­nek, nyíltnak és átláthatónak minősítet­ték azt. Az 5,2 milliós Kirgizisztán, amelynek élén tíz éve a tudós Aszkar Akajev elnök áll, néhány évvel ezelőtt még jótéko­nyan különbözött a többi közép-ázsiai rendszertől. Akajev azonban az utóbbi időben figyelemre méltóbb magatartást tanúsít: ősszel lejár az elnöki mandátu­ma, és az alkotmány szerint nem jelöl­tetheti újra magát. Most fiát, lányát, egyéb rokonait igyekszik bejuttatni a parlamentbe. Nem lehetetlen, hogy ma­nipulálni fogja a törvényhozást, és vala­milyen módon mégis elnök marad, eset­Romániában átvilágítják a "szekus dossziékat" Márciusi. Tizenkét kilométernyi összvastagságú dossziéhalmaz kerül át hamarosan a román hírszerző szol­gálat (SRI) irattárából a Ceausescu- diktatúra egykori állambiztonsági szervének (Securitate) dokumentu­mait tanulmányozó országos tanács­hoz (CNSAS). A romániai tájékozta­tási eszközök számára ez volt a legna­gyobb izgalmat keltő téma, hiszen az iratok ügye, a SRI és a CNSAS kö­zött évek óta tartó "huzakodás" idő­szaka sokak reményei szerint lezárul ezzel a mozzanattal. Traian Basescu államelnök ígérete szerint a SRI ti­zenkét kilométernyi iratot ad át a CNSAS-nak, mégpedig - mint Basescu fogalmazott - "a legrövidebb időn belül". De van aki szkeptikus a dolgot illetően. Horia Roman Patapievic, a CNSAS tagja például a BBC-nek adott nyilatkozatában úgy vélte: a tizenkét kilométernyi anya­got maga a titkosszolgálat válogatta ki, átszállítása ráadásul nagyon idő­igényes. A román sajtó emlékeztet arra is, hogy a volt Securitate iratai­nak egy részét a külföldi hírszerzés, a védelmi, a belügy-, illetve az igazság­ügyi minisztérium őrzi. A Szabad Európa rádió román adásának kom­mentátora úgy véli: a SRI vezetője megpróbálta elrejteni azokat a dosz- sziékat, amelyek a ma is aktív tisztek, illetve politikusok múltjáról tartal­maznak esetleg kompromittáló ada­tokat. (Népszabadság) leg fiát ülteti a székébe. Február 28-án Akajev elnököt, aki óva intett az "ukrán vírustól", azomban ki­sebb meglepetés érte: a választókerüle­tek többségében jelöltjei nem szerezték meg a szavazatok abszolút többségét, ezért március közepén újabb fordulóra van szükség. A parlament 75 helye kö­zül 45 még üres, az eddigi győztesek zö­me is "hivatalosan független". Ajdar, a lánya pedig második fordulóra kénysze­rül. Akajev elnök azzal vádolja az ellen­zéket, hogy nem tartja tiszteletben a tör­vényt, és "külső segítséggel" akar forra­dalmat csinálni. A szomszédos Tádzsikisztánban már tegnap kiderült, hogy Emomali Rah- monov elnök és demokrata pártja meg­szerezte a szavazatok 80 százalékát. Az Iszlám Párt és a kommunisták tíz-tíz százalékot szereztek. Február 28. Kereken elutasította Vojislav Kostunica szerb kormányfő a podgoricai vezetés javaslatát Montenegró és Szerbia különválására, a délszláv ál­lamközösség átalakulására függeden álla­mok közösségévé. Kostunica múltheti le­velében a podgoricai szakadár vezetők, Fílip Vujanovic montenegrói elnök és Milo Djukanovic kormányfő tudomására hozta, hogy javaslatuk a szerb-monteneg- rói viszonyt új alapokra helyező 2002-es belgrádi megállapodás durva megsértése. Ä podgoricai vezetés Február 23-án hi­vatalos ajánlatot tett Belgrádnak Szerbia- Montenegró átalakulására a két tagköz­társaság alkotta függeden és nemzetközi­A 6,3 milliós ország túl van egy öt­éves polgárháborún, nagyon erős az orosz befolyás, az ország határainak egy részét is orosz katonák őrzik. Tavaly a fővárosban, Dusanbéban is nyűt egy ha­talmas orosz támaszpont. Rahmonov a 90-es évek közepén, a polgárháború ide­jén kapaszkodott fel a hatalomba, és két éve megszavaztatta népével, hogy 2020- ig törvényes joga van vezetőnek marad­ni. (Magyar Hírlap) leg elismert államok közösségévé. A pod­goricai vezetők elképzelése szerint Szer­bia és Montenegró függeden államnak is­mernék el egymást, majd népszavazásra bocsátanák az újfajta szövetségről szóló egyezményt. A két tagország állampolgá­rai - a választói jog kivételével - azonos jogokat élveznének a szövetség egész te­rületén, és nem korlátoznák a polgárok, a szolgáltatások, a tőke és az áru szabad áramlását. Ez valójában két szuverén or­szág szövetségét jelentené. Teljesen biztos, hogy Montenegróban egy év múlva függedenségi népszavazás lesz, s addig is érvényben van a Szerbiá­nak tett podgoricai ajánlat két függeden állam közösségének létrehozásáról. Szer­biának pedig el kell döntenie, hogy szem­besülni akar Montenegró függetlenségé- vel vagy vele együtt létrehozza a függet­len államok közösségét. - jelentette ki feb­ruár 28-án Milo Djukanovic montenegrói kormányfő. Djukanovic közölte, hogy a referen­dum megtartására vonatkozó alkotmá­nyos joggal Montenegró élni fog, mihelyt az alaptörvény ezt lehetővé teszi, vagyis legkorábban 2006 februárjában. Djuka­novic szerint Montenegró siet az Európai Unióba és a NATO-ba, Szerbiát viszont Koszovó és a hágai Nemzetközi Tör­vényszékkel kapcsolatos problémák fog­lalkoztatják. Podgoricának olyan benyo­mása van - mondta -, hogy a közös állam­ban Szerbiával csak vesztegeti idejét, nem tudja érvényesíteni érdekeit, (origo) Röviden mogatások megfelelő felhasználását is lehe- tedenné tehetik. Ferber szerint a korrupciós helyzet olyan súlyos, hogy a nemrég hivatal­ba lépett új kormány a legjobb szándékkal sem tudja azt 2007-ig megoldani. - Az Euró­pai Bizottság továbbra is azt reméli, hogy Ro­mánia a tervezett menetrendnek megfelelő­en, 2007-ben csadakozik majd az Európai Unióhoz - közölte Francoise Le Bail, az EB szóvivője. A CIPRUSI GÖRÖGÖK KÉSZEK A TÁRGYALÁSOK FELÚJÍTÁSÁRA Február 25. A ciprusi görög kormány kész felújítani az ország újraegyesítéséről szóló tárgyalásokat, közölte csütörtökön a kor­mány szóvivője. A megbeszélések azzal a fel­tétellel kezdődhetnek újra, hogy az ENSZ gyakorol felettük védnökséget - tette hozzá a ciprusi állami televízióban nyilatkozó Kiprosz Kriszosztomidisz. A nicosiai kor­mány ezzel Recep Tayyip Erdogan török mi­niszterelnök azon közelmúltbeli javaslatára reagált, amely szerint öt fél részvételével fel lehetne venni a tárgyalások tavaly megsza­kadt fonalát. Indítványa szerint az ötoldalú tárgyalásokon a görög, a török, a ciprusi gö­rög és a ciprusi török kormányfő, valamint Nagy-Britannia miniszterelnöke venne részt. Zarkávinak üzent bin Laden Február 28. Oszama bin Laden, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat vezetője felszólítot­ta az Irakban tevékenykedő Abu Muszab az- Zarkávi jordániai származású terrorista ve­zért, hogy indítson amerikai területen lévő célpontok ellen támadásokat - közölte hétfőn egy terrorizmus elleni harccal foglakozó amerikai illetékes. A "sugalmazás" Oszama Bin Ladentől ered, akinek a hívei a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terror- támadásokat elkövették - közölte az amerikai illetékes, aki arra nem tért ki, hogy’ a terroris­ta vezér és Irakban több véres terrorcselek­mény elkövetését magára vállaló Zarkávi kö­zött hogyan történt az üzenetváltás. Elfogták Szaddám féltestvérét Irakban Február 27. Elfogták Szaddám Húszéin volt iraki elnök egyik féltestvérét és egykori ta­nácsadóját Irakban. Szabaávi Ibrahim al- Haszán a 36. helyen állt az amerikai hadsereg által leginkább keresett iraki személyek 55 fős listáján. Néhány hónapja a bagdadi átme­neti kormány azzal vádolta meg a most ho­rogra akadt férfit, hogy egyike a legalább két volt Baasz párti tisztségviselőnek, akik az amerikaiak elleni felkelést irányítják Szíriá­ból. Szabaávi Ibrahim al-Haszán at-Tikríti a megbuktatott rezsimben a biztonsági és tit­kosszolgálatokat irányította. Harmincötezren tüntettek a baszkok jogainak védelmében Február 27. Több mint harmincötezren tün­tettek az észak-spanyolországi Bilbaóban a baszkok "polgári és politikai jogai" védelmé­ben - jelentették újságírók a helyszínről. A tüntetők többek között a Baltazár Garzon vizsgálóbíró által a Baszk Haza és Szabadság (ETA) nevű, betiltott szakadár szervezettel való kapcsolattartással gyanúsított személyek ellen hozott legutóbbi intézkedések ellen til­takoztak. Szerkesztette: Czika Tihamér IDacolnának a szerb “nemmel'’ •• FÜGGETLEN LEPESEK Belgrád visszautasította Podgorica javaslatát, bogy a szerb-montenegrói államközösséget alakítsák át független államok szövetségévé. Montenegrói vezetés válaszában kijelentette, teljesen biztos, bogy Montenegróban egy év múlva függetlensé­gi népszavazás lesz, s addig is érvényben van a Szerbiának tett podgoricai ajánlat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom