Amerikai Magyar Szó, 2005. január-március (103. évfolyam, 185-195. szám)

2005-03-04 / 192. szám

Lemondott A LIBANONI KORMÁNY A kormány lelépett, a tüntetők ünnepelnek, a libanoni ellenzék egyik fő követelése pedig, hogy Szíria vonja ki katonáit az or­szág területéről. (2. oldal) Minden ezredik MAGYAR ÜGYNÖK VOLT? Egy 219 nevet tartalmazó, állí­tólag a rendszerváltás idején ké­szült ügynöklista jelent meg szombaton egy ingyenes inter­netes tárhelyen. (6. oldal) Befagyott tenger a Marson! Európai kutatók megerősítet­ték, hogy a Mars felszínén ha­talmas befagyott tengerre buk­kantak. Mélységét 45 méterre becsülik. (18. oldalt) HUNGARIAN WORD, INC. TCCXT _ 4809 AVENUE N SUITE 169 BROOKLYN NY 11234 0194-/990 FÜGGETLEN, MAGYAR NYELVŰ AMERIKAI HETILAP 1-877-A-MAGYAR (1-877-262-4927) 2005. MÁRCIUS 4. VOL. Cffl NO. 192., 8th week WÍAz amerikai-magyar vízummentesség nem a közeljövőben DADOGÓ DIPLOMÁCIA ✓ A magyar diplomácia kész tárgyalni mihamarabb az Egyesült Államokkal a vízum­könnyítésről - hangzott el a külügyi tájékoztatón, abolazt is elmondták, bogy a ha­táron túli magyarok képviselőivel éppen március 1-én tárgyalnak a nemzeti felelősség programjáról A Külügyminisztérium abból indul ki, bogy az amerikai úgynevezett vízum-útiterv Magyarországra is érvényes. Arról, a hosszabb távon megvalósuló kölcsönös vízummentességröl van szó, amelyet Kwasniewsky lengyel elnök felvetése nyomán Bush elnök megígért a közép-európai országoknak. ■ Szorul a hurok Rumsfeld körül PERELT HATALMASOK Két emberjogi szervezet beperelte Donald Rumsfeld amerikai védelmi minisztert, mondván, először engedélyezte, majd pedig nem állította le a foglyok kínzását az iraki és az afganisztáni börtönökben. Március 1. Polgár Viktor szóvivő dél­előtti tájékoztatóján hangsúlyozta: a Kül­ügyminisztérium érdekelt ebben a prog­ramban, és kész a részletek tisztázása vé­gett mielőbb megkezdeni a tárgyalásokat az amerikai féllel. A szóvivő ugyanakkor óvott a túlzott várakozásoktól, mondván, a kölcsönös vízummentesség az Egyesült Államokkal nem a közeljövőben valósul meg. A tájékoztatón mutatkozott be a saj­tónak a Külügyminisztérium új helyettes államtitkára, Gémesi Ferenc, aki kedden reggel tette le esküjét, és aki mindjárt kérdést is kapott arról, hogyan állnak a konzultációk a határon túli magyarok képviselőivel a Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök által meghirdetett nemzeti felelősség programjáról.- Szerencsés helyzetben vagyunk, mert folyik az egyeztetés a határon túli szervezetekkel - mondta el Gémesi Fe­renc. Ez immár a második a január 31-i, február 1-jei egyeztetést követően - az volt a megállapodás a szervezetekkel, hogy együttes tárgyalások folynak, tehát az összes, MÁERT-ban képviselettel ren­delkező szervezet meghívást kapott. Én azt hiszem, hogy külön-külön tárgyalá­soknak itt nincs is értelme, és szükségte­len is lenne, hiszen ez az összmagyarsá- got érinti, tehát valamennyiük vélemé­nyére kíváncsiak vagyunk. A miniszter- elnök úr abban a levélben, amit a szabad­kai tanácskozás után küldött a MÁÉRT tagjainak jelezte, hogy legalább két for­dulóra sor kerül, és ha szükség van rá, ak­kor természetesen ezek a tárgyalások to­vábbfolytatódnak hasonló ütemezésben. Március 2. Az Amerikai Polgári Sza­badságjogok Uniója (American Civil Rights Union) és az Emberi Jogok Min­denekelőtt (Human Rights First) nevű szervezetek Rumsfeld szülőföldjén, Illi­nois államban nyújtották be a keresetet, nyolc korábbi fogoly nevében - adja a hírül a Reuters. A volt foglyok azt állít­ják, hogy kegyetlenül megkínozták őket, és utána - vádemelés nélkül - szabadon engedték. Az emberjogi szervezetek sze­rint ezért Rumsfeld minisztert terheli a közvetlen és a végső felelősség is. A pert indítók azt szeretnék elérni, hogy a bíró­ság alkotmányellenesnek, valamint az amerikai és a nemzetközi jogot sértőnek mondja ki Rumsfeld miniszter és három magas rangú tiszt döntéseit. A per középpontjában az a Rumsfeld által 2002 decemberében aláírt doku­mentum szerepel, melyben a védelmi miniszter új, emberi jogilag vitatható „vallatási” technikák alkalmazására adott felhatalmazást a kubai Guantánamo tá­maszponton. Ezzel többek között példá­ul húszórás vallatásokra, a foglyok le- meztelenítésére, és hosszan tartó elzárás­ra hatalmazta fel az amerikai katonákat. Amikor a bizonyítékok elkezdtek ki­szivárogni, Rumsfeld „homokba dugta a fejét” - mondják az emberi jogi szerveze­tek képviselői, akik szerint az amerikai védelmi miniszter pontosan tisztában volt azzal, hogy egy ilyen rendelkezéssel végeláthatatlan fogolykínzásokat indít el. A felperesek azt várják a bíróságtól, hogy mondja ki, Rumsfeld rendelkezései mind az amerikai, mind a nemzetközi jo­got egyaránt sértik. A négy afgán és négy iraki felperes kész az Egyesült Álla­mokba menni, hogy személyesen tanús­kodjon a bíróságon. Az egykori fogva tartottak állítják, a börtönben rendszere­sen verték, késsel vagdosták, szexuálisan zaklatták és rendszeresen megalázták őket. A foglyokat koporsónyi nagyságú cellákban őrizték, ahol a vizet és az élel­met is meglehetősen szelektíven adagol­ták. (Associated Press, CNN, Magyar Rádió, Reuters) Kulturális autonómiát Erdélyben Február 28. Belső választások révén kellene kialakítani azokat a romániai kisebbségeket képviselő testületeket, amelyek kormányhatározat révén jogot kapnának a saját oktatási, kulturális és sajtóin­tézmények működtetésére - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután a szervezet szak­emberei a kisebbségi törvénytervezet kapcsán tanácskoztak. Az Románia Magyar Demokrata Szövetség azt szeretné, ha már a jövő héten véglegesítené az előzetes szövegtervezetet, amely március végéig a kormány asztalára, áprilisban pedig már a törvényhozás elé kerülhetne. A kerettörvény tartalmazná az anyanyelvhasználatra és az anyanyelvi oktatásra vonatkozó elvi rendelkezéseket, a részletes szabályozásokat pedig továbbra is egyéb törvényekben - tanügyi és közigazgatási jogszabály - kellene végrehajtani, ha szükséges. A jogszabály egyrészt meghatározná azokat a kisebbségi szervezeteket, amelyek Romániában ha­gyományosan történelmi közösséget képviselnek, másrészt pedig szabályozná, milyen reprezenta­tivitási kritériumoknak kell eleget tenniük, hogy részt vehessenek a romániai helyhatósági és par­lamenti választásokon. Emellett a törvény biztosítaná a kulturális autonómia gyakorlásához szük­séges keretet. Ez nemcsak azt fogja kimondani, hogy a kisebbségeknek joguk van önálló intézmények működtetésére az oktatás, kultúra és sajtó területén, hanem meghatározza majd, mi módon dönthetnek a kisebbségi közösségek ezek működéséről. Az RMDSZ elképzelése szerint a kisebbségi szervezetek belső választásokon hoznák létre azokat a testületeket, amelyek kormány- határozattal felruházva vezetnék az intézményeket. (Szabadság) Újságtörténelmünk: NÉPAKARAT (1902-1914) ELŐRE 0914-1927) UJ ELŐRE (1927-1948) , MAGYAR JÖVŐ (1948-1952) A HÍD *(2001-2004) MAGYARSZÓ (1952-) Folytatjuk a 102 éves hagyományt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom